Mit tegyünk, ha gyerekünk csúnyán beszél?
- Dátum: 2015.02.03., 10:07
- büntetés, csúnya beszéd, kisgyermek, nevelés, szülői taktika, trágár kifejezés
A gyerekek szókincsében idővel megjelenő trágár kifejezések nemcsak a szülők szóhasználatán, stílusán múlik. Ahogy közösségbe kerülnek a gyerekek, hamar magukévá tesznek szalonképtelen szavakat.
Azért a szülői példamutatás szerepe nem elhanyagolható ebben a témában sem. Nem elég, ha gyerekünkkel való kommunikációra ügyelünk csak, figyelnünk kell arra is, hogy gyermekünk jelenlétében milyen szavakat használunk, amikor másokkal beszélgetünk.
De nyilván ahogy bekerülnek a gyerekek más közösségekbe, másfajta mintákkal találkoznak, és egymástól eltanulják a csúnya kifejezéseket is. Ez ellen nem nagyon van mit tenni, de nem mindegy, hogy hogyan kezeljük azt a helyzetet, amikor gyermekünk trágár kifejezéseket használ.
A szakemberek azt tanácsolják, hogy nem érdemes azonnal túlreagálni a csúnya beszédet. 3-6 éves kor közötti gyerekek gyakran azért beszélnek csúnyán, mert érzékelik, hogy ezzel felhívják mások figyelmét, társaikból nevetést, a felnőttekből pedig megbotránkozást váltanak ki vele. Ha egyből elszörnyülködünk, nagy valószínűséggel a kisebb gyerekek tovább folytatják „mókájukat”.
Persze ez a taktika inkább kisebb gyerekeknél, és náluk sem mindig válik be. Ilyen esetben se mennyünk bele hosszas magyarázatokba, hanem valamilyen kommunikációval kapcsolatos büntetést szabjunk ki. Például „társalgási szünet” bevezetésével pont azt akadályozzuk meg, amit a gyerek a szalonképtelen beszéddel próbált elérni, a játékot, és a felnőttek figyelmét felkeltő „műsort” hiúsítjuk meg vele. Így a gyerek rájön, hogy hiába beszélt csúnyán, hatástalan volt.
Kisebb gyerekeknél gyakran a szülők ugyan szóban elítélik a csúnyabeszédet, de mégis némileg mulattatja őket, ha gyerekük így beszélni. Ezzel az a baj, hogy a gyerekek érzik, hogy szüleik valójában nem mérgesek, így tovább „szórakoztatják” „közönségüket” az ilyen kifejezések használatával.
Fotó:
pixabay.com
Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.
Amit soha ne mondj egy kismamának…

Várandósan vagy kisgyerekes anyukaként rendszeresen találkozunk kéretlen tanácsokkal, megjegyzésekkel és olyan kérdésekkel, amiktől a falra mászunk. Nézzük mik azok a megjegyzések, amikkel ki lehetne űzni a világból a várandós vagy kisgyerekes anyukákat.
A gyermekkori evészavar nyomában

A kisgyermekek étkezési szokásainak megértése összetett feladat, és a neofóbia, a válogatós evés (picky eating) és az ARFID (elkerülő, korlátozó táplálékbeviteli zavar) mind fontos tényezők lehetnek.
Gyermekkori asztma

Rengeteg gyermek életében felüti a fejét az asztma, melynek tünetei megkeseríthetik a mindennapokat. Íme, néhány információ, amit érdemes tudni erről, vagy ezzel kapcsolatban.
Sportol a gyerek. Mit egyen?

Sportszülőként gyakran felmerül bennem a gondolat (nagyjából naponta), hogy mivel etessem az amúgy is kamaszodó, hirtelen megnőtt, változatos táplálkozást igénylő sportoló tizenéves gyerekeimet?