Gondolatok a placebóról
Egészségünkkel kapcsolatban gyakran emlegetett fogalom az úgynevezett placebo, vagy placebohatás. Mi az? Van ilyen? Miért? Hogyan?
Szinte mindenki ismeri a placebót, azaz tisztában van vele, hogy mikor, milyen esetekben beszélünk placebohatásról.
A wikipedia szerint:
„A placebo (latin szó, jelentése 'tetszeni fogok') klasszikus, a gyógyító kontextusra nem leszűkített meghatározása szerint egy olyan „anyag vagy eljárás, ami az érintett tudomása szerint változtatni képes bizonyos tüneteket vagy külső-belső testi észleleteket, ám valójában nem bír az e változásokhoz szükséges farmakológiai vagy specifikus hatással”. Bizonyos esetekben (lásd „placeboresponder” személyek) egy placebokezelést követően szubjektív és/vagy objektív javulás áll be az egészségi állapotban. Ezt nevezik placebohatásnak. Placebohatást kiválthat valamilyen beavatkozás (pl. gyógyszer adása, kezelés, műtét) és a hatás nagyságát befolyásolják az orvos tulajdonságai, jellemzői (pl. fehér köpeny, az orvos modora, hangneme, személyiségjellemzői), a gyógyszer fizikai (perceptuális) tulajdonságai (pl. a tabletta színe, formája), a beteg (kezelést kapó személy) tulajdonságai (pl. személyiségvonásai) és a kezelés környezeti jellemző (pl. a kórterem).
A placebohatás a pszichológia és az élettan határterületi kérdése. Gyógyszerészeti készítmények, orvosi műveletek tudományos hatékonysági vizsgálatának ellentételi referenciájaként is alkalmaznak placebót. A legújabb kutatások szerint a placebohatás egy valódi pszichobiológiai esemény, amit a teljes kezelés vált ki. A klinikai gyakorlatban is kimutatható, még akkor is, amikor nem kap placebót a páciens. Kaptchuk és munkatársai irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő betegeknél azt is kimutatták, hogy placebohatás (ebben az esetben a tünetek szubjektív enyhülése) kialakulhat úgy is, hogy a beteg tisztában van azzal, hogy a kapott kezelés (tabletta) hatóanyag nélküli. A legújabb irányzat szerint nem a placebohatás kiküszöbölése a cél, hanem annak etikus felhasználása és növelése az orvosi gyakorlatban.”
Ez persze így elég bonyolult, a lényeg az, hogy a placebo (legyen az valamilyen szer, vagy eljárás, magatartás, szokás, változtatás stb.) csökkentheti, eltüntetheti egy betegség tüneteit, a nagy kérdés az, hogy ezzel magához a gyógyuláshoz is hozzásegíthet-e.
A kutatók rájöttek arra, hogy a placebohatás sok esetben egyfajta (ön)fájdalomcsillapítás. Azaz a fellépő fájdalom mérséklése, vagy megszüntetése saját magunkból indul ki. A placebo eredményességét számos betegség (például: Parkinson-kór, szklerózis multiplex, depresszió) esetében megfigyelték, ugyanakkor a jelenség ma is vitatéma, nagyon sokan megkérdőjelezik a pozitív eredményeket. Mondván, a placebo pusztán illúzió, a szervezet valódi gyógyulásában nem játszik szerepet.
Addig is tehát, ameddig a kutatók vitatkoznak, mi nyugodtan kihasználhatjuk a placebo előnyeit. Akár vannak, akár nincsenek.
Fotó:
pixabay.com
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.
Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt
Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.
Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.