Menü

A vesekövesség minden 20. embert érinthet

Hazánkban a húgyúti kövesség a népesség 5 százalékát érinti, és az esetek száma egyre nő, amiben a helytelen táplálkozás, az elégtelen folyadékbevitel, az elhízás és a mozgásszegény életmód nagy szerepet játszik. A betegség az érintettek több mint felénél pár éven belül kiújul, annak ellenére, hogy a vesekő sok esetben megelőzhető lenne – hívja fel a figyelmet a szeptember 26-30. között Európa-szerte megrendezett Európai Urológiai Hét kapcsán indított felvilágosító kampány keretében a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikája és a Szentkirályi Ásványvíz.

Magyarországon minden huszadik embernek lehet veseköve élete során, ami gyakori betegségnek számít: az urológiai osztályokon kezelt betegek 10-15 százalékát ilyen panaszokkal veszik fel. Többnyire középkorúaknál alakul ki, és a férfiakat háromszor gyakrabban érinti, mint a nőket. A vesekő kemény, kristályos anyagból áll, és többnyire kalcium-oxalát alkotja, amely kicsapódik a vizeletben. A kövek mérete az apró homokszemcsétől az akár a teljes vesemedencét kitöltő nagyságig terjedhet. Van, hogy a betegség nem okoz tüneteket, de többnyire heves, görcsös fájdalommal jár. A kisebb méretű kövek spontán kiürülhetnek a szervezetből, más esetben a kövek ultrahangos kőzúzással vagy műtéti beavatkozással távolíthatók el.

A betegség kialakulásának hátterében a genetikai hajlam mellett nagy szerepet játszik az egészségtelen életmód – az elégtelen folyadékbevitel, a túlzott sófogyasztás, a mozgásszegény életmód, az egyoldalú táplálkozás, a túlzott fehérjebevitel. Bár az ezeken való változtatással a vesekő sok esetben megelőzhető lenne, a statisztikák szerint mégis minden második-harmadik esetben kiújul a betegség öt éven belül. A szeptember 26-30. között megrendezett Európai Urológia Hét kapcsán a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikája indított felvilágosító kampány keretében hívja fel a közvélemény figyelmét az urológiai betegségek, és különösen a vesekő veszélyeire, a megelőzés lehetőségire, valamint a helyes táplálkozás és folyadékfogyasztás jelentőségére.

„A genetikai tényezők ellen nem tehetünk, de a mozgással megakadályozhatjuk a vizelet pangását, így máris sokat tettünk a megelőzésért, emellett arra is figyeljünk, hogy változatosan étkezzünk. Ez azért fontos, mert ha valamely anyagból a vese túl sokat választ ki, akkor az az oldatból kiválva elősegíti a vesekőképződést. Kevés sót fogyasszunk, és igyunk annyi folyadékot – lehetőség szerint vizet, teát, alacsonyabb ásványianyag-tartalmú ásványvizet – hogy kb. 2.5 liter vizeletet tudjunk kiválasztani naponta” – mondta el a megelőzés kapcsán Prof. Dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója.

10 megfontolandó jótanács a vesekő megelőzése érdekében:
1. Igyon naponta legalább 2 liter folyadékot. Heves izzadás, fokozott fizikai megterhelés, hasmenés vagy kánikula esetén növelje a folyadékbevitelt!
2. Igyon 2-3 óránként, a napi folyadékmennyiséget kisebb adagokra elosztva!
3. Lehetőség szerint hozzáadott cukrot és adalékanyagot nem tartalmazó folyadékot fogyasszon - elsősorban vizet, ami az összes bevitt folyadék nagyjából fele legyen.
4. Rendszeres fogyasztásra ideálisak az alacsony- és közepes ásványianyag-tartalmú vizek.
5. Tegye változatossá a folyadékfogyasztást! A víz mellett igyon gyógyteát, tejet!
6. Fogyasszon több friss gyümölcsöt, zöldséget!
7. Étrendje legyen mértéktartó és változatos, erre jó példa a mediterrán étrend. A napi ajánlott kalóriamennyiséget ne lépje túl, testtömeg-indexe (BMI)
20-25 között legyen!
8. Fehérjékből naponta testsúlykilogrammonként legfeljebb 0,8 - 1 grammot fogyasszon, ennek 25%-a legyen állati eredetű!
9. Csökkentse a bevitt só mennyiségét napi maximum 4-5 grammra, és figyeljen oda arra, hogy az ételek stabilizátorok, tartósítószerek, ízesítők és színezékek formájában is tartalmazhatnak sót!
10. Mozogjon rendszeresen, ez elősegíti, hogy a vizeletben kialakult kristályok kiürüljenek!

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.