Menü

Miért visel meg minket az ősz?

Ahogy rövidülnek a nappalok, egyre többen érzik úgy, hogy velük együtt az energiaszintjük és a jókedvük is csökken. Nehezebb reggel felkelni, kevésbé van kedvünk kimozdulni, és még azok a feladatok is fárasztóbbnak tűnhetnek, amelyek nyáron könnyedén mentek. Vajon tényleg csak az esős, hűvös idő tehet róla? Nem feltétlenül. Az ősz érkezése a szervezetünk belső ritmusára és a hangulatunkra is hatással lehet.

A kevesebb fény a szervezetünket is átállítja. A természetes fény nem csupán azért fontos, mert kellemesebb tőle a napunk. A fény az úgynevezett cirkadián ritmus, vagyis a szervezet belső órájának egyik legfontosabb szabályozója. Ahogy ősszel egyre korábban sötétedik, megváltozik a szervezetet érő fény mennyisége, ez pedig az alvás-ébrenlét ciklusára és a hangulatra is hatással lehet.

A rövidebb nappalok miatt sokan természetes módon álmosabbnak, lassabbnak vagy kevésbé energikusnak érzik magukat. Ráadásul ősszel gyakran a szabadban töltött idő is csökken: a nyári esti sétákat felváltja a korai sötétedés, a hétvégi szabadtéri programok helyett pedig könnyebben választjuk az otthoni pihenést.

Nem csak a hangulatunk változik.

A fény mennyiségének változása az agyban zajló folyamatokra is hatással van. A szerotonin többek között a hangulat szabályozásában vesz részt, míg a melatonin az alvás-ébrenlét ritmusának fontos szabályozója. A szezonális változások ezek működését is befolyásolhatják, ezért egyeseknél ősszel jelentkezhet fáradékonyság, aluszékonyság, motivációhiány vagy tartósabb lehangoltság.

Fontos azonban különbséget tenni az egyszerű őszi fáradtság és a szezonális affektív zavar között. Utóbbi olyan hangulatzavar, amely jellemzően az őszi-téli időszakban jelentkezik, és komolyabban befolyásolhatja a mindennapi életet. A tünetek között szerepelhet tartós szomorúság, energiahiány, az érdeklődés elvesztése, alvásprobléma vagy fokozott étvágy is.

Az ősz a lelket is próbára teheti.

Az évszakváltásnak pszichés oldala is van. A nyár sokak számára a szabadságot, a hosszú nappalokat, a nyaralást és a kötetlenebb időszakot jelenti. Szeptemberrel viszont visszatér a megszokott napi rutin: kezdődik az iskola, sűrűbbé válhat a munka, több a feladat, kevesebb az idő a spontán programokra.

Ez önmagában is okozhat feszültséget. Ha pedig valaki már eleve kimerülten érkezik az őszbe, a változás még erősebben megviselheti. Ilyenkor könnyen kialakulhat az érzés, hogy „semmihez nincs kedvem”, miközben valójában a szervezetünknek és az idegrendszerünknek is időre van szüksége az átálláshoz.

Mit tehetünk, hogy könnyebb legyen?

Az egyik legegyszerűbb, mégis sokszor elhanyagolt segítség a természetes fény. Amikor csak lehet, érdemes napközben kimenni a szabadba, akár egy rövid séta erejéig is. A rendszeres mozgás szintén sokat segíthet a közérzeten, ezért nem érdemes teljesen lemondani a szabadtéri aktivitásról csak azért, mert hűvösebb lett az idő.

Az is sokat számít, ha tudatosan kialakítunk olyan őszi programokat, amelyeket várhatunk. Egy közös kirándulás, egy baráti találkozó, egy jó könyv, egy társasjátékos este vagy akár egy kellemes hétvégi séta segíthet abban, hogy ne úgy éljük meg az őszt, mint a nyár végét követő szürke időszakot.

Érdemes figyelni az alvásra is. A rendszeres lefekvés és ébredés, az esti képernyőidő csökkentése és a napközbeni aktivitás támogathatja a megfelelő napi ritmust.

Nem kell minden rossz napot betegségnek tekinteni.

Fontos, hogy az őszi lehangoltság önmagában még nem jelent szezonális depressziót. Vannak napok, amikor egyszerűen fáradtabbak vagyunk, nincs kedvünk semmihez, és ez teljesen természetes. Akkor érdemes azonban komolyabban venni a helyzetet, ha a rossz hangulat tartósan fennáll, visszatérően ugyanabban az időszakban jelentkezik, vagy jelentősen megnehezíti a munkát, a családi életet és a mindennapi teendőket. Ilyenkor érdemes szakember segítségét kérni.

Az ősz tehát valóban hatással lehet ránk – de nem feltétlenül kell elszenvednünk. Ha elfogadjuk, hogy a szervezetünknek alkalmazkodnia kell a kevesebb fényhez és a megváltozott ritmushoz, tudatosan tehetünk azért, hogy ez az időszak is tartalmas és jó hangulatú legyen. Néha éppen az segít a legtöbbet, ha nem várjuk meg, amíg teljesen elfogy az energiánk, hanem már az első borongós napokon elkezdünk többet törődni magunkkal.

Így rombolják a bizalmat a megszegett ígéretek

A bizalom a kötődés egyik legfontosabb alapja, ezért különösen fájó, amikor a másik megszegi, amit megígért. Egyetlen csalódás még nem feltétlenül okoz komoly problémát, a sorozatos szószegés azonban idővel meggyengítheti a kapcsolatainkat.

Anhedónia, amikor már az sem okoz örömet, amit korábban szerettünk

Van az a pont, amikor képtelen valaki bárminek is örülni, hiába szerette azt mindaddig. Ennek hátterében anhedónia is állhat.

Amikor a saját sikereinkben sem tudunk hinni

„Biztos csak szerencsém volt”, „Előbb-utóbb rájönnek, hogy nem vagyok elég jó.” Ismerős gondolatok ezek azoknak, akik kívülről sikeresnek tűnnek, belül mégis bizonytalansággal küzdenek.

Újrakezdeni és megérkezni – Amikor a változás nem lezárás, hanem egy új kezdet

Vannak időszakok az életben, amikor úgy érezzük, valami véget ért. Egy munka, egy kapcsolat, egy életszakasz, egy megszokott napi rutin vagy akár egy régi elképzelés arról, hogyan kellene kinéznie az életünknek. A változás ilyenkor könnyen veszteségnek tűnik. Pedig ami elsőre lezárásnak látszik, később akár egy teljesen új fejezet kezdete is lehet.

Hogyan hatnak a növények a lelki egészségünkre?

A növények látványa és közelsége kellemesebbé teheti a környezetünket, miközben a közérzetünkre is kedvezően hatnak. Segítenek megnyugodni, kiszakadni a hétköznapok pörgéséből és kiegyensúlyozottabbá tenni az életünket.