A szívinfarktus előjelei
Bár a szívinfarktus nagyon hirtelen, a semmiből előtörő dolognak tűnik, azért akadnak előjelei. Érdemes tudni róluk és odafigyelni rájuk.
Még mielőtt szót ejtenénk a szívinfarktust megelőző tünetekről, érdemes néhány mondatban kitérni arra, hogy a megelőzést semmiképpen sem szabad kihagyni a témakörből. A megelőzés alatt a kockázatok csökkentését értjük, amelyekhez leginkább a megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a túlsúly és a túl sok stressz elkerülése vezethet.
Persze ezeket mondani/leírni könnyű, hosszú távon megtartani nehéz, így arra is szükség van, hogy – ha lehetséges – érzékeljük a baj közeledtét. Egy szívrohamnak az infarktust akár napokkal, hetekkel is megelőzően lehetnek előjelei.

A legkézenfekvőbb a mellkasi fájdalom, amely mást is jelenthet, nem csak szívrohamot, de mindenképpen érdemes odafigyelni rá. Főleg akkor, ha a mellcsont alatt a bal oldalon érezzük a nyomást és az erős fájdalmat, és esetleg együtt jár testünk más területeinek (példásul: váll, nyak, hát, kéz) fájdalmával, zsibbadásával. A hűvös, hideg verítékezés szintén az infarktus egyik fő jele.
Gyanakodjunk, ha az esetlegesen megszokottnál erősebben és hosszabban érezzük magunkat fáradtnak, levertnek. Akkor, ha fizikai teljesítőképességünk hirtelen nagyot csökken, például légszomjunk van egy olyan erőfeszítéstől, amelytől korábban nem. A levertség és gyengeség mellett bizonyos emésztési zavarok is jelezhetnek infarktust.
Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?
Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.
Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?
Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?
Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért
A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.
A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen
Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.