A szívinfarktus előjelei
Bár a szívinfarktus nagyon hirtelen, a semmiből előtörő dolognak tűnik, azért akadnak előjelei. Érdemes tudni róluk és odafigyelni rájuk.
Még mielőtt szót ejtenénk a szívinfarktust megelőző tünetekről, érdemes néhány mondatban kitérni arra, hogy a megelőzést semmiképpen sem szabad kihagyni a témakörből. A megelőzés alatt a kockázatok csökkentését értjük, amelyekhez leginkább a megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a túlsúly és a túl sok stressz elkerülése vezethet.
Persze ezeket mondani/leírni könnyű, hosszú távon megtartani nehéz, így arra is szükség van, hogy – ha lehetséges – érzékeljük a baj közeledtét. Egy szívrohamnak az infarktust akár napokkal, hetekkel is megelőzően lehetnek előjelei.
A legkézenfekvőbb a mellkasi fájdalom, amely mást is jelenthet, nem csak szívrohamot, de mindenképpen érdemes odafigyelni rá. Főleg akkor, ha a mellcsont alatt a bal oldalon érezzük a nyomást és az erős fájdalmat, és esetleg együtt jár testünk más területeinek (példásul: váll, nyak, hát, kéz) fájdalmával, zsibbadásával. A hűvös, hideg verítékezés szintén az infarktus egyik fő jele.
Gyanakodjunk, ha az esetlegesen megszokottnál erősebben és hosszabban érezzük magunkat fáradtnak, levertnek. Akkor, ha fizikai teljesítőképességünk hirtelen nagyot csökken, például légszomjunk van egy olyan erőfeszítéstől, amelytől korábban nem. A levertség és gyengeség mellett bizonyos emésztési zavarok is jelezhetnek infarktust.
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Nyáron miért különösen fontos a véradás?
A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.
Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára
Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.
Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására
A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.