Menü

Az a fránya koleszterin…

Az orvostudomány, de főként a gyógyszeripar rendszere a hétköznap embere számára teljesen átláthatatlan. Vérhígítókat gyártanak, hogy bizonyos betegségben szenvedőket megkíméljenek, de ezzel veszélyt teremtenek. Aztán létrehoznak olyan ellenszereket, amelyekkel a vérhígítók hatását tudják kivédeni. Mi lehet az igazság a koleszterin esetében?

Valószínűleg sosem fogjuk megtudni, hogy valós-e a koleszterin hipotézis. Az alábbiakban bemutatunk néhány ellenpéldát, amelyekkel összezavarjuk az orvostudományt.

Mindenki ismeri a jó (HDL) és a rossz (LDL) koleszterin fogalmát. Az általános elképzelés szerint, ha a vérplazmában tartósan megnövekszik az LDL szintje, akkor a szervezet nem fog további zsírt, illetve koleszterint felvenni, ez pedig sejtkárosodáshoz vezet. Ilyenkor a zsírcseppek és a koleszterin úgynevezett plakkokat formálnak, amelyek bizonyos idő elteltével trombusokat, tehát vérrögöket fognak képezni. A szövetekben így visszafordíthatatlan károsodások jönnek létre, és a „beteg” szívinfarktust kap, vagy trombózissal kórházba kerül.

Akinek magas a koleszterinszintje, annak étrendbeli változást javasolnak, illetve koleszterinszint csökkentő gyógyszerek szedését írják elő. Eltiltják például a tojásevéstől, mert „az sok rossz koleszterint tartalmaz”.

A tudományos publikációk között található egy cikk, amely beszámol egy 88 éves férfiról, aki 15 éve napi 25 tojást eszik meg naponta. Összkoleszterin szintje, az LDL, HDL és trigliceridszintje azonban a normális tartományon belül van. Szervezetének működésében annyi változás figyelhető meg, hogy kevesebb koleszterin szívódik fel a testébe, valamint a koleszterint kisebb mennyiségben állítja elő (mert ugye mindenki tudja, hogy maga a szervezet is termel koleszterint!).

Egy tanulmányban vizsgálták, van-e összefüggés a koleszterinszint és az agyi tevékenység között. Nők és férfiak esetében is azt találták, hogy a magasabb koleszterinszint lecsökkenti a döntéshez szükséges időtartamot. Ez azt jelenti, hogy minél magasabb volt az egyén koleszterinszintje, annál hamarabb tudott döntést hozni. Másképpen úgyis mondhatnánk, hogy az alacsony koleszterinszint potenciálisan lecsökkenti az agyi tevékenység sebességét.

A fenti példákkal természetesen nem kívánjuk megdönteni az orvostudomány jelenlegi állását. A cikk mindössze arra hivatott felhívni a figyelmet, hogy nem mindig minden működik szabályszerűen, és fontos, hogy a megoldás személyre szabottan jöjjön létre, hiszen az orvoslás jövője az individualizálásban rejlik.

Fogfájás csillapítása házilag

A fogfájás az egyik legrosszabb dolog. Hirtelen és váratlanul jön valamint csak kapkodjuk a fejünket, hogy mit is tudnánk vele kezdeni. Ráadásul bizonyos helyzetekben nem tudunk azonnal orvoshoz sem menni vele. Ebben az esetben jó ismerni néhány házi praktikát, amivel enyhíthetjük a fogfájást.

Gondoskodjunk megfelelő módon a vasbevitelről!

Sajnos nem elég egyszerűen vasat szedni és kész, ennél összetettebb a történet, pedig a vas az egyik legfontosabb tápanyagunk, s ha nem figyelünk oda, vaskészleteink könnyen kimerülhetnek. Sok élelmiszer tartalmazza a vasat, azonban a felszívódásra is ügyelnünk kell.

A legjobb táplálékkiegészítők szorongás ellen

Számos kutatás bizonyítja, hogy egyes táplálékkiegészítők segíthetnek gyógyszerek nélkül enyhíteni a szorongás tüneteit, illetve erősíthetik a terápia és a receptre felírt szorongáscsökkentők hatását. Mutatjuk a legjobb lehetőségeket.

Fiatalítja a sport az agyunkat?

Megfiatalítja meg a sport agyunkat? Ha igaz, amit a tudósok állítanak, akkor a rendszeres sportolás lelassítja az agy öregedését, a korral járó szellemi visszafejlődést, tehát akkor van ilyen, igen.

A vitaminhiány jelei

A hiánybetegségek többsége megfelelő vitaminpótlással problémamentesen megszüntethető. Vitaminhiány nem csak hiányos táplálkozásból adódhat, hanem bizonyos betegségek, illetve külső tényezők is hozzájárulhatnak kialakulásához.