Menü

Az a fránya koleszterin…

Az orvostudomány, de főként a gyógyszeripar rendszere a hétköznap embere számára teljesen átláthatatlan. Vérhígítókat gyártanak, hogy bizonyos betegségben szenvedőket megkíméljenek, de ezzel veszélyt teremtenek. Aztán létrehoznak olyan ellenszereket, amelyekkel a vérhígítók hatását tudják kivédeni. Mi lehet az igazság a koleszterin esetében?

Valószínűleg sosem fogjuk megtudni, hogy valós-e a koleszterin hipotézis. Az alábbiakban bemutatunk néhány ellenpéldát, amelyekkel összezavarjuk az orvostudományt.

Mindenki ismeri a jó (HDL) és a rossz (LDL) koleszterin fogalmát. Az általános elképzelés szerint, ha a vérplazmában tartósan megnövekszik az LDL szintje, akkor a szervezet nem fog további zsírt, illetve koleszterint felvenni, ez pedig sejtkárosodáshoz vezet. Ilyenkor a zsírcseppek és a koleszterin úgynevezett plakkokat formálnak, amelyek bizonyos idő elteltével trombusokat, tehát vérrögöket fognak képezni. A szövetekben így visszafordíthatatlan károsodások jönnek létre, és a „beteg” szívinfarktust kap, vagy trombózissal kórházba kerül.

Akinek magas a koleszterinszintje, annak étrendbeli változást javasolnak, illetve koleszterinszint csökkentő gyógyszerek szedését írják elő. Eltiltják például a tojásevéstől, mert „az sok rossz koleszterint tartalmaz”.

A tudományos publikációk között található egy cikk, amely beszámol egy 88 éves férfiról, aki 15 éve napi 25 tojást eszik meg naponta. Összkoleszterin szintje, az LDL, HDL és trigliceridszintje azonban a normális tartományon belül van. Szervezetének működésében annyi változás figyelhető meg, hogy kevesebb koleszterin szívódik fel a testébe, valamint a koleszterint kisebb mennyiségben állítja elő (mert ugye mindenki tudja, hogy maga a szervezet is termel koleszterint!).

Egy tanulmányban vizsgálták, van-e összefüggés a koleszterinszint és az agyi tevékenység között. Nők és férfiak esetében is azt találták, hogy a magasabb koleszterinszint lecsökkenti a döntéshez szükséges időtartamot. Ez azt jelenti, hogy minél magasabb volt az egyén koleszterinszintje, annál hamarabb tudott döntést hozni. Másképpen úgyis mondhatnánk, hogy az alacsony koleszterinszint potenciálisan lecsökkenti az agyi tevékenység sebességét.

A fenti példákkal természetesen nem kívánjuk megdönteni az orvostudomány jelenlegi állását. A cikk mindössze arra hivatott felhívni a figyelmet, hogy nem mindig minden működik szabályszerűen, és fontos, hogy a megoldás személyre szabottan jöjjön létre, hiszen az orvoslás jövője az individualizálásban rejlik.

Gyógyszerszedés és mellékhatások

„A kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét” – halljuk naponta többször is a reklámokban. Vajon valóban tisztában vagyunk azzal, hogy a gyógyszereknek mellékhatásaik is vannak?

Mindent a narkolepsziáról

A narkolepszia a központi idegrendszer ismeretlen eredetű krónikus betegsége. Olyanúgy az alvást, mint az ébrenlétet érintő összetett szabályozási zavar, ami elsősorban az alvás-ébrenlét ritmusát érinti, s amelynek lényege az alvás (álom fázis) ismétlődő betörése az éber állapotba. Hátterében az alvás-ébrenlét ciklust meghatározó kémiai folyamatok zavara áll.

Jobb oldali mellkasi fájdalom okai

A szívproblémák kapcsán szinte mindenkinek a bal oldali szorítás és mellkasi fájdalom jut eszébe, ezért érdemes áttekinteni, mi minden miatt jelentkezhet a jobb oldalon a fájdalom.



A spirituális emberek főbb jellemzői

Ha valaki elindul a spiritualitás útján számos dolog változik meg az életében, újabb szemléletekre tesz szert, nyitottabb lesz és megnyílik előtte a világ.

Bőrünk védelme

A téli időjárás és a sűrű igénybevétel megviseli a bőrünket, és ez olykor az állapotán is keményen meglátszik. Ugyanakkor egy kis odafigyeléssel nagyon is sokat tehetünk a helyreállításáért.