Megváltozott a filmvilág
- Dátum: 2017.08.01., 09:35
- akció, akciófilm, cinema, film, filmipar, filmvilág, képernyő, mozi, önzőség
Mozi- és filmrajongóként amikor csak lehet, ott ülök a „cinemában” egy jó filmen. Mostanában azonban szomorúan kell megállapítanom, hogy igencsak megváltozott a filmvilág. Bár a technikai fejlődés döbbenetes, nem biztos, hogy megfelelően használja ki ezt a lehetőséget a filmipar.
Amiről egykoron csak álmodoztak, az ma már valóság. George Lucas elmondta, hogy a Star Wars bizonyos részeit azért nem forgatták le előbb, mert egyszerűen nem állt rendelkezésre az elképzeléseihez szükséges technikai háttér. Nos, ez már adott – a digitális eszközök segítségével teljes mértékben valósághű animációkat képesek készíteni.

De ezzel egyúttal mintha a történeti fantáziák elvesztek volna. A profit útján a filmek ugyanazokra a sablonokra épülnek, és a látványvilág sokszor elsődleges, a sztori így más kevésbé kell extra legyen. Kevés az olyan film, ami tartalmas mondanivalóval és igazi újdonsággal tudna szolgálni.
Ami viszont a képi megjelenést illeti, ott a maximálisat próbálják nyújtani. Igaz, hogy a lehetőség, a kreativitás, a kivitelezés lenyűgöző, de mégis: a kevesebb néha több. A képi elemek nagy része ilyen mennyiségben már nem befogadható, sőt néha zavaró is. Érthető, hogy a mai fiatalok, a képernyők digitális világában élők már extrább élményeket várnak a filmektől, s az ő figyelmük lekötéséhez több szükséges.
Mégis nosztalgiával gondolok arra a rövid időszakra, amikor már ügyesen használták a digitális technikákat, de még nem vitték túlzásba. S igen, a régi filmekre is, ahol nem volt szükség jóval több összetört autóra, lelőtt rosszfiúra, vagy izmos-szilikonos testre a film kelendőségéhez.
A filmvilág persze csak azt jeleníti meg, ami a valóságban is zajlik, hogy egyre inkább a külsőségek rabjai lettünk. S nem vesszük észre, hogy mi zajlik a burok alatt.
A legutóbb megnézett akciófilmet már nem bírtam végignézni. Úgy éreztem, telítődtem az agresszív energiával (nyilván a tesztoszterontól tengő férfiak könnyebben fogadják be mindezt :)), és szinte szó szerint éreztem magamon, amit egyszer olvastam, hogy a filmvásznon látott agressziót az agyunk hasonló stresszként éli meg, mintha az adott dolog a valóságban, a szemünk láttára is megtörtént volna. Talán mondani sem kell, hogy ez nem tesz jót nekünk…
Úgy éreztem, a filmkészítés nem méri fel, mit művel: igaz, hogy a főhős általában túléli az izgalmas megpróbáltatásokat, de ez gyakorta rengeteg ártatlan áldozattal jár, akikkel senki sem foglalkozik. Összedőlt toronyházak (amelyekben laktak, dolgoztak), hídról leeső vagy az autópályáról félresöpört autók (amelyeket emberek vezettek) – nos, ezek „természetesek”, az akció, a látvány, az izgalom részei. De megfogalmazódott bennem a kérdés: nem tesz minket önzővé ez a szemlélet? Drukkolunk annak, akivel szimpatizálunk – pontosabban akit direkt szimpatikusnak állítanak be a számunkra, erről szól a film - , de a következményeket, a többi embert észre sem vesszük.
Só a háztartásban, nem csak a tányéron
A só szinte minden konyhában megtalálható, hiszen az ételek ízesítéséhez nélkülözhetetlen alapanyag, de nem csak a konyhában hasznos.
Miért bántjuk azokat, akiket a legjobban szeretünk?
Az emberi kapcsolatok egyik legkülönösebb ellentmondása, hogy sokszor éppen azoknak okozzuk a legnagyobb fájdalmat, akik a legtöbbet jelentik számunkra.
A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére
Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.
Novemberi kertészkedés – ezek a zöldségek télen is jól érzik magukat
A hidegebb hónapok beköszöntével sem kell felhagyni a kertészkedéssel. Több zöldségféle a hűvös időben is szépen fejlődik, és jókor elvetve már kora tavasszal friss termést ad.
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?