Mi lesz a barátokkal, ha külföldre költözünk?
- Dátum: 2017.08.25., 18:23
- barát, barátság, egészség, egészségbarát, fizikai kontaktus, kapcsolat, kapcsolatápolás, kötelék, külföld, minőségi idő, munka, távolság
Az egészséges baráti kapcsolatok minden ember életében nélkülözhetetlenek. Sokaknak számít azonban a rendszeres fizikai kapcsolat. Hogyan érezzük magunkat akkor, ha nincs erre lehetőségünk?
Barátokat szerzünk az óvodában, a játszótéren, az iskolában, az egyetemen, a munkahelyen, az edzőteremben. Mindenhol van lehetőségünk ismerkedni, és szoros kapcsolatokat kialakítani másokkal – természetesen, ha mi magunk is elég nyitottak vagyunk rá.
Nem is olyan régen jelent meg egy cikkünk a felnőttkori barátságok köttetéséről. Sose felejtsük el, hogy barátkozni mindig lehet!
Sokszor azonban az életutunk különböző, így kénytelen vagyunk fizikailag eltávolodni egymástól. Talán ilyenkor derül ki, kire is számíthatunk igazán. Sok emberi kapcsolat csak akkor működik jól, ha mindennapi fizikai kontaktusban vagyunk egymással – természetesen ez ilyenkor hosszú távon nem nyilvánítható barátságnak. Legalábbis az én saját értékrendem szerint.
Kíváncsian vártam, a külföldre költözésemmel milyen változások fognak történni a baráti kapcsolataim terén. Eddig a következőket tapasztaltam:
- Mivel sokkal kiegyensúlyozottabbnak érzem magam, nagyobb szeretettel vagyok képes a barátaim felé fordulni.
- Régen elfelejtett jó ismerősök is rendszeresen érdeklődnek a hogylétem felől, olvassák a soraimat. – Nagyon jól esik.
- Valóban minőségi időt töltünk együtt – ha csak Skype-on vagy e-maileken, Facebook üzeneteken keresztül is, de így igaz. Érdemi információkat osztunk meg egymással, és tudjuk, hogy így is bármikor számíthatunk a másikra.
A jó kapcsolat titka a távolság. Sokszor halljuk ezt a mondást. Vonatkoztathatjuk ezt bármire: házasságra vagy baráti kapcsolatra. Az biztos, hogy a távolság csökkenti a konfliktusok számát, és növeli az együtt töltött minőségi idő mennyiségét.
Sokak életében jelen van a fent említett jelenség: a barátok fizikailag nagyon távol élnek egymástól. Az a jó ebben, hogy ahhoz, hogy közel érezzük magunkat a másikhoz lelkileg, nem feltétlenül kell fizikai kontaktust is létesítenünk vele.
Kíváncsi voltam, hogy a külföldi élet nagyobb hatással van-e a barátságaimra, mint az, amikor otthon 200 km választott el valakitől, aki közel áll hozzám. Egyelőre – habár még nem sok idő telt el – azt tudom mondani, mindegy. A lényeg, hogy szeretjük egymást, és számíthatunk egymásra.
A lelki töltet annyira megnőtt, hogy ez kárpótol a távolságért. Megnyugtat a szeretet még akkor is, ha tudom, most egy-két hónapig nem ölelhetjük meg egymást. Annyi plusz pozitívumot azonban máris kaptam ettől a helyzettől, hogy sok régi, kedves ismerős keresett meg, és remek beszélgetések alakultak ki közöttünk.
Lehet, hogy így a távolból fognak újabb barátságok köttetni? :) Nem lennék meglepve, és kíváncsian várom, milyen irányt vesznek a dolgok!
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?
Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.