Menü

Mi lesz a barátokkal, ha külföldre költözünk?

Az egészséges baráti kapcsolatok minden ember életében nélkülözhetetlenek. Sokaknak számít azonban a rendszeres fizikai kapcsolat. Hogyan érezzük magunkat akkor, ha nincs erre lehetőségünk?

Barátokat szerzünk az óvodában, a játszótéren, az iskolában, az egyetemen, a munkahelyen, az edzőteremben. Mindenhol van lehetőségünk ismerkedni, és szoros kapcsolatokat kialakítani másokkal – természetesen, ha mi magunk is elég nyitottak vagyunk rá.

Nem is olyan régen jelent meg egy cikkünk a felnőttkori barátságok köttetéséről. Sose felejtsük el, hogy barátkozni mindig lehet!

Sokszor azonban az életutunk különböző, így kénytelen vagyunk fizikailag eltávolodni egymástól. Talán ilyenkor derül ki, kire is számíthatunk igazán. Sok emberi kapcsolat csak akkor működik jól, ha mindennapi fizikai kontaktusban vagyunk egymással – természetesen ez ilyenkor hosszú távon nem nyilvánítható barátságnak. Legalábbis az én saját értékrendem szerint.

Kíváncsian vártam, a külföldre költözésemmel milyen változások fognak történni a baráti kapcsolataim terén. Eddig a következőket tapasztaltam:

- Mivel sokkal kiegyensúlyozottabbnak érzem magam, nagyobb szeretettel vagyok képes a barátaim felé fordulni.
- Régen elfelejtett jó ismerősök is rendszeresen érdeklődnek a hogylétem felől, olvassák a soraimat. – Nagyon jól esik.
- Valóban minőségi időt töltünk együtt – ha csak Skype-on vagy e-maileken, Facebook üzeneteken keresztül is, de így igaz. Érdemi információkat osztunk meg egymással, és tudjuk, hogy így is bármikor számíthatunk a másikra.

A jó kapcsolat titka a távolság. Sokszor halljuk ezt a mondást. Vonatkoztathatjuk ezt bármire: házasságra vagy baráti kapcsolatra. Az biztos, hogy a távolság csökkenti a konfliktusok számát, és növeli az együtt töltött minőségi idő mennyiségét.

Sokak életében jelen van a fent említett jelenség: a barátok fizikailag nagyon távol élnek egymástól. Az a jó ebben, hogy ahhoz, hogy közel érezzük magunkat a másikhoz lelkileg, nem feltétlenül kell fizikai kontaktust is létesítenünk vele.

Kíváncsi voltam, hogy a külföldi élet nagyobb hatással van-e a barátságaimra, mint az, amikor otthon 200 km választott el valakitől, aki közel áll hozzám. Egyelőre – habár még nem sok idő telt el – azt tudom mondani, mindegy. A lényeg, hogy szeretjük egymást, és számíthatunk egymásra.

A lelki töltet annyira megnőtt, hogy ez kárpótol a távolságért. Megnyugtat a szeretet még akkor is, ha tudom, most egy-két hónapig nem ölelhetjük meg egymást. Annyi plusz pozitívumot azonban máris kaptam ettől a helyzettől, hogy sok régi, kedves ismerős keresett meg, és remek beszélgetések alakultak ki közöttünk.

Lehet, hogy így a távolból fognak újabb barátságok köttetni? :) Nem lennék meglepve, és kíváncsian várom, milyen irányt vesznek a dolgok!

Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!

A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.

Mi az az önszabotázs, és miért csináljuk egyáltalán?

Sokszor hallani, hogy saját magunk ellenségei vagy akadályai vagyunk, de pontosan mit is jelent ez?

Mi tesz minket egy munkahelyi közösség egyedi részévé?

A céges közösségek működését alapvetően az egyéni különbségek alakítják. Az igazi erőt az adja, amikor különböző szemléletek, energiák és háttérből hozott tapasztalatok állnak össze olyan hálózattá, amelyben mindenkinek megvan a helye. A kérdés mégis az, hogy mitől válunk valóban hasznossá és értékessé egy szakmai környezetben?

Illik pénzt adni karácsonyra?

A karácsony az ajándékozás, az összetartozás és a figyelmesség időszaka. Ebben az időszakban mindenki szeretné kifejezni szeretetét és megbecsülését szerettei felé, ám évről évre felmerül a kérdés: vajon illik-e pénzt adni karácsonyra, és ha igen, kinek, milyen formában és milyen összegben?

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.