Menü

Édes gyerekeink, avagy miért NE dugjuk el a csokit?

„A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a lapos csokoládét és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon…
Köszönöm, ebben a sorrendben kérném. Pedig diétázom.

Mielőtt bárki is azt gondolná, az édességeket száműzni kell a diétából, az téved. Egy egészségesen és változatosan felépített étrendben az efféle nyalánkságok megfelelő és mértékletes fogyasztása nem tilos, a fontos sokkal inkább az, hogy már egészen a kisgyermekkorban kialakuljanak az édességfogyasztással kapcsolatos helyes táplálkozási attitűdök. Az egészségre nevelés pedig a szülő feladata.

A gyermekkori étkezési szokások kihatnak a felnőttkori egészségi állapotunkra. Nagyon fontos már gyermekeinknél elkezdeni a tudatos táplálkozásra való nevelést, s ezzel számos betegséget megelőzhetünk.

8 éve váltottam életmódot, a szokásrendszert átvette a család, az egészséges étrendhez kötődő elveim és nézeteim fokozatosan átvezettem a gyermekeim életébe, azóta azonban gyakran tapasztalok ilyen és hasonló kérdéseket, megnyilvánulásokat:

"Most akkor Te nem adsz csokit a gyerekednek?"
"A Te gyereked soha nem ehet cukrosat?"
"Minek tiltod, az oviban úgyis kap"
"Nem tudod eldugni Tőle, mert ha nem látod, úgyis fog venni magának

Sorolhatnám. De nem vitatkozom. Ehelyett elárulom az én módszeremet.

Elsőként nem tiltom meg a cukros édességet a gyerekeimnél. Tudjuk, hogy kap az oviban, meg a nagyinál és a dédinél. És igen! Kap csokit otthon is alkalmanként. Sőt, hogy összezavarjam az erről kérdezőket, gyakran elmondom, hogy én saját kezűleg teszek ki egy kosár csokit otthon, a gyerekek számára elérhető magasságban, közelségben. Édességet nem vásárolok, de ünnepekkor, alkalmakkor mindig összegyűlik egy adag ezekből a csemegékből, melyet illetlenség lenne nem elfogadni, vagy kidobni. De nem is szükséges.

A gyermekeket már egészen pici korban meg lehet tanítani arra, hogy az édességnek is megvan a helye a táplálkozásban. Soha nem főétkezés helyett fogyasztjuk és nem nagy mennyiségben, hanem kisebb adagokat, heti 1-2 alkalommal.

Eltiltani nem kell és nem is érdemes őket az édességtől, hiszen a tiltás még inkább felkelti a vágyat és az érdeklődést, de ha a gyermeknek ésszerűen elmagyarázzuk, megérti, hogy a mértékletes édességfogyasztás beilleszthető az étrendbe. Különösen, ha az akkora aktivitással jár, mint amilyen aktív és mozgékony a kisgyermekek élete általában.

A szűk és a távolabbi családot mindenképp tanácsos bevonni az egészségre nevelés folyamatába, nálunk szerencsére még a 82 éves nagymamám is megérti, elfogadja, hogy a gyerekeimnek alkalmakkor egy kiló banánt, almát, mandarint, kivit, aszalt gyümölcsöt, gyümölcschipset és tejterméket vegyen.

A megoldás szerintem ennyire egyszerű.

Elmagyarázom a gyermekeimnek, hogy mit tesz a fogainkkal a mértéktelen édességevés, miből készül a gumicukor (Te tudod?) milyen rossz, ha valaki kövér és nehezen mozog, vagy beteg, gyógyszert szed, vagy sajnos cukorbeteg és nem ehet azt és akkor és annyit, amit és amikor szeretne, milyen rossz, ha megfájdul a hasunk, ha hasmenésünk van, ha fáj a fogunk...stb.

A gyerek ezt megérti, hidd el, neki is fájt már a hasa, látott kövér nénit, volt már valószínűleg fogorvosnál (érdemes ezt is időben elkezdeni) s tökéletesen felfogja, hogy amit mondasz-teszel-kérsz, azzal csak jót akarsz neki, mert szereted.

És ott a kosár csoki, nem tilos, nincs elrejtve, lehet enni belőle, csak néha, apránként, mértékkel és keveset.

Nagyobbacska gyermekekkel már meg lehet értetni azt is, hogy léteznek más alternatívák is, egészségesebb finomságok, cukormentes házi desszertek, izgalmas pohárkrémek, együtt készített linzerek, kekszek, saját magunk formázta csokigolyók, ezerféle muffin, egészséges házilekvárok, ínycsiklandó turmixok, hűsítő házifagyik és még sorolhatnám, s ha együtt készítjük el ezeket, a gyermekünk inkább abból kér.

Nagyon finom cukormentes házi bonbonjaim receptjét bárki kipróbálhatja: olvasztunk diétás-cukormentes csokit, egy bonbonforma alját kikenünk vele, fagyasztóba tesszük pár percre, majd a közepébe töltelékként gyakorlatilag bármi mehet, amit szeretnénk: túró, vagy dió, diétás mogyorókrém, meggylekvár, kókuszos töltelék vagy akár aszalt gyümölcs. A töltelék után olvasztott csokival "lezárjuk" a formát és ismét fagyasztóba tesszük pár percre.

A mutatósabb-formázott bonbonokhoz egy jó szilikonos bonbonforma kell, de golyókat - házi bonbonokat kézzel, forma nélkül is készíthetünk, mely remek közös elfoglaltság a gyermekeinkkel, s díszes papírba csomagolva ötletes és egészséges ajándék lehet ünnepekkor, alkalmakkor.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.