Menü

Motiváció a mozgáshoz

Manapság egyre több helyen látni, hogy a mozgás az emberek nagy hányadát érdekli, de mi a kiváltó ok? Túlontúl sokat olvashatjuk talán az ezekkel kapcsolatos cikkeket, megnyilvánulásokat a közösségi médiában? Vajon régen is ennyi „Gyurma Gyuri és Iron Lady” volt, csak kevesebb figyelmet kaptak?

Manapság divat lett fittnek, egészségesnek lenni, tökéletes külsővel rendelkezni. Néhányan ezt már beteges szintre emelik, nincs más témájuk, csak ennyi: „Megyek edzeni”.

Félreértés ne essék, nagyon dicséretes az, hogy az emberek tesznek a külsőjükért és nem csak ülnek a fenekükön és várják a csodát. A kérdés inkább az, hogy ezen emberek hányad részének van erre szüksége fizikailag/mentálisan, és ki az, aki inkább csak azért teszi, mert „menő”.

Még szerencse, hogy az edzőterem öltözőjében van tükör, ahol az edzettségi szintünk megszerzését egy posztban a világ tudtára adhatjuk lehetőleg napi kétszer, heti hétszer. S arról már ne is beszéljünk, hogy a poszt hamarabb napvilágot lát, minthogy az edzés befejeződne, hiszen nem edzeni jöttünk le ugyebár.

Ismerős a szituáció, mikor az edzőteremben egy kedves fiatal ül a gépen, amit használnál, de ő épp nagyon fontos kommentháborút folytat az új trendi fotójáról, amit két perce töltött fel? Nem lehet, hogy csak túl sok a szabadidőtök...?

Szerencsére nem csak ilyen hírnévre, akarom mondani mozgásra vágyó emberekkel találkozni. Sok olyan jár le edzeni, akit valamely nemesebb cél vezérel. Általában ők ha az életük múlna rajta, akkor sem posztolnák ki sehova, hogy edzeni voltak, legfeljebb a nagyon közeli barátaik tudják, hogy na ők eljárnak edzeni.

Aki akar és fog is változtatni a külsején, talán nem is szorul erre rá. Mert jól tudjuk, általában az, akinek nagyon szüksége lenne a mozgásra, inkább ül a tv előtt és várja a csodát, ami soha nem jön el. Vannak viszont, akik tesznek a számukra szebb holnapért és azért, hogy boldogok legyenek, hiszen ki ne vágyna szebb külsőre és az ezzel járó előnyökre, mint „szebb” barát, barátnő, dicséretek, elismerések?

Önámítás azt hinni, hogy a külső nem számít, hisz azt látjuk meg először és a belbecs már csak ez után fogja a legtöbbeket érdekelni. Ezért járunk le edzeni mindnyájan, mások megítélése miatt, a sikerek, elismerések miatt, ez a drog: a motiváció, ami arra sarkall, hogy vért izzadva nap mint nap ott legyünk és tegyünk magunkért. Ha belegondoltok, a fő motiváció a tetszeni akarás, és most nem a „lejárok edzeni mert menő" emberekre gondolok, akikről a cikkem elején is említést teszek, hanem azon kevesekről, akik erősek, kivételesek, akikért érdemes szenvedni, koszosan, büdösen remegő lábbal hazatérni egy-egy edzés után. Mert egyszer eljön az a nap, amikor munkánk gyümölcse beérik, aztán cserélhetjük le a coupe-t egy egyterűre. Nyilvánvalóan vannak egyéb okok is, ami miatt lejárnak edzeni az emberek. Sport, hobbi, stb. De 80%-uk az elismerések kivívásáért...

Amikor a babakocsiban már nem csörgő lóg, hanem tablet

Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már semmin nem tudok igazán meglepődni a gyereknevelés világában. Láttam már mindent: zenélő bili, applikációval vezérelt cumisüveg-melegítő, okosbébiőr, ami még a baba légzését is elemzi. De amikor a minap megláttam egy babakocsira szerelhető tablettartót, egy pillanatra tényleg megálltam a bolt közepén.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?

Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez

Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.

Munkahelyi illemtan és etikett – A professzionális jelenlét láthatatlan ereje

A munkahely nem csupán a feladatok elvégzésének terepe, hanem egy komplex társas közeg, ahol a szakmai kompetencia mellett a viselkedéskultúra is meghatározó szerepet játszik.

Digitális detox a mindennapokban – Hogyan szerezzük vissza a figyelmünket?

Az okoseszközök és online platformok térnyerése alapjaiban alakította át a mindennapjainkat. A folyamatos értesítések, a közösségi média jelenlét és az állandó elérhetőség újfajta mentális terhelést eredményez.