Menü

Motiváció a mozgáshoz

Manapság egyre több helyen látni, hogy a mozgás az emberek nagy hányadát érdekli, de mi a kiváltó ok? Túlontúl sokat olvashatjuk talán az ezekkel kapcsolatos cikkeket, megnyilvánulásokat a közösségi médiában? Vajon régen is ennyi „Gyurma Gyuri és Iron Lady” volt, csak kevesebb figyelmet kaptak?

Manapság divat lett fittnek, egészségesnek lenni, tökéletes külsővel rendelkezni. Néhányan ezt már beteges szintre emelik, nincs más témájuk, csak ennyi: „Megyek edzeni”.

Félreértés ne essék, nagyon dicséretes az, hogy az emberek tesznek a külsőjükért és nem csak ülnek a fenekükön és várják a csodát. A kérdés inkább az, hogy ezen emberek hányad részének van erre szüksége fizikailag/mentálisan, és ki az, aki inkább csak azért teszi, mert „menő”.

Még szerencse, hogy az edzőterem öltözőjében van tükör, ahol az edzettségi szintünk megszerzését egy posztban a világ tudtára adhatjuk lehetőleg napi kétszer, heti hétszer. S arról már ne is beszéljünk, hogy a poszt hamarabb napvilágot lát, minthogy az edzés befejeződne, hiszen nem edzeni jöttünk le ugyebár.

Ismerős a szituáció, mikor az edzőteremben egy kedves fiatal ül a gépen, amit használnál, de ő épp nagyon fontos kommentháborút folytat az új trendi fotójáról, amit két perce töltött fel? Nem lehet, hogy csak túl sok a szabadidőtök...?

Szerencsére nem csak ilyen hírnévre, akarom mondani mozgásra vágyó emberekkel találkozni. Sok olyan jár le edzeni, akit valamely nemesebb cél vezérel. Általában ők ha az életük múlna rajta, akkor sem posztolnák ki sehova, hogy edzeni voltak, legfeljebb a nagyon közeli barátaik tudják, hogy na ők eljárnak edzeni.

Aki akar és fog is változtatni a külsején, talán nem is szorul erre rá. Mert jól tudjuk, általában az, akinek nagyon szüksége lenne a mozgásra, inkább ül a tv előtt és várja a csodát, ami soha nem jön el. Vannak viszont, akik tesznek a számukra szebb holnapért és azért, hogy boldogok legyenek, hiszen ki ne vágyna szebb külsőre és az ezzel járó előnyökre, mint „szebb” barát, barátnő, dicséretek, elismerések?

Önámítás azt hinni, hogy a külső nem számít, hisz azt látjuk meg először és a belbecs már csak ez után fogja a legtöbbeket érdekelni. Ezért járunk le edzeni mindnyájan, mások megítélése miatt, a sikerek, elismerések miatt, ez a drog: a motiváció, ami arra sarkall, hogy vért izzadva nap mint nap ott legyünk és tegyünk magunkért. Ha belegondoltok, a fő motiváció a tetszeni akarás, és most nem a „lejárok edzeni mert menő" emberekre gondolok, akikről a cikkem elején is említést teszek, hanem azon kevesekről, akik erősek, kivételesek, akikért érdemes szenvedni, koszosan, büdösen remegő lábbal hazatérni egy-egy edzés után. Mert egyszer eljön az a nap, amikor munkánk gyümölcse beérik, aztán cserélhetjük le a coupe-t egy egyterűre. Nyilvánvalóan vannak egyéb okok is, ami miatt lejárnak edzeni az emberek. Sport, hobbi, stb. De 80%-uk az elismerések kivívásáért...

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.