Elég a fanyalgásból!- Alakíts ki pozitív életszemléletet!
- Dátum: 2018.01.24., 20:30
- betegség, boldogság, elégedettség, életmód, életszemlélet, gondolkodás, gondolkodásmód, hó, hozzáállás, koncentráció, nap, negatív, nyár, öröm, panasz, panaszkodás, pozitív, rutin, tél
Biztos te is ismered azt a típust, aki fejcsóválva mondja, hogy miért van ilyen meleg, télen inkább hónak kéne lennie. Aztán amikor havazik, akkor ugyanaz az ember azt mondja: „Na, már csak ez kellett, nem lehet normálisan közlekedni!” . Csak a legszélsőségesebb esetekben tűnik ez fel, hiszen annyira megszokott hazánkban ez a mentalitás. Mindenki ismeri az amerikaiak „én/ mi vagyunk a legjobbak” mentalitását, amivel szemben hazánkban nem „illik” a jót elújságolni, vagy dicsekedni. Az úgy van rendjén, hogy mások vegyék azt észre. Nem csak a PR stratégiák, hanem a hétköznapi gondolkodásmód is ezek mentén alakul.
„Az öndicséret büdös!” - tartja a magyar mondás. Na, de miért is? Mert az nem lehet őszinte, vagy valós? A pesszimista gondolkodás, a panaszkodás révén egyfajta sorsközösséget, összetartozást élünk meg. Ez a valahová tartozni akarás pedig az ember lételeme, így mind ezt csináljuk kisebb - nagyobb mértékben. Természetesen nem arról van szó, hogy ha valamilyen negatív életesemény, valami rossz történik velünk, azt ne újságolhatnánk el. Különösképpen a jó ismerősöknek, barátoknak. Sőt, fontos is megosztanunk az ilyesmit a hozzánk közelállókkal. Amit ilyen módon megoszthatunk az sokkal kevésbé fog minket nyomasztani.
A panaszkodás, fanyalgás mindig öncélú! Nem tanácsot vár az illető, mert aktívan cselekedni nem akar, bőven elég, ha sajnálják, vagy ha szörnyülködnek a problémáján. (Igen, azt, hiszem, ez mindenkivel megesik egyszer-egyszer, mondjuk egy kisebb betegség esetén pont elég, ha együtt éreznek. Ilyenkor nem vagy kíváncsi a vegyél be széntablettát, vagy egyél pirítóst tanácsokra, csak sajnáljanak, ahogy te is magadat.)
Az igazi probléma az, amikor valaki notórius panaszkodóvá válik. Ha sok a munka az a baj, ha nincs munka, akkor az a baj. Mindegy, csak legyen min nyavalyogni! A panaszkodás az ilyen ember lételeme. Akkor érzi jól magát, ha nem érzi jól magát. Tulajdonképpen szeretetre, odafigyelésre, támogatásra vágyik, és ezt ilyen módon igyekszik elérni. Ez is egy, az emberi játszmák közül. Nem egy valós probléma, feltárása, esetleg megoldása a fanyalgó, panaszkodó ember célja.
A már szinte unalomig ismételt (elsősorban spirituális körökben elterjedt) „vonzás törvénye” bizony itt is működik. Minél többet méltatlankodik valaki, annál több „rossz dolog” fog történni vele. A negatív gondolkodási-spirálból muszáj kilépni, mert csak saját magát teszi áldozattá vele az ember.
Tudatosan, odafigyelve ki lehet belőle törni, habár valóban nem egyszerű. Első lépésként ahelyett, hogy a szánkkal tevékenykednénk, tegyünk lépéseket a változtatás irányába. Ha mindent megpróbáltunk , vagy rajtunk kívülálló dologról van szó (pl. időjárás, akkor van egy pont, ahol pedig a körülmények elfogadása a választandó stratégia).És persze itt jön a hozzáállás. Sokszor nem a körülmények határozzák meg a kedélyállapotunkat, hanem hozzáállásunk a körülményekhez. Lehet koncentrálni a jóra is, vagy épp a megoldásra. Ha esik a hó nem szentségelni, hanem kabátot, csizmát venni. Jé, van kabátod és csizmád! Mennyivel jobb neked, mint egy csomó más embernek! Pozitív gondolat a negatív helyett ugyanannál az életeseménynél. De, ha ez a gondolat még nem is jön eleinte magától, ha egy helyzetre megoldással válaszolsz, máris nem fogod magad annyira szerencsétlennek érezni. Miért tennéd? Nem fázol, eljutsz, ahová akarsz, akkor? Ilyen apróságokkal kell kezdeni. Ugyanabban a szituációban a jóra koncentrálni. Igen, esik, de a nap is sütött délelőtt, meg hasonlók. Nézd, a gyerekeknek milyen öröm, ahogy húzzák őket a hóban a szánkón! Így indult az is, aki most, már ha ellopták az autóját arra gondol, hogy biztos ez valamiért így jó neki és egy balesettől, mentették meg, vagy hasonló. Ez is egy felfogás, miszerint a jó is, a rossz is (legalábbis most rossznak tűnő) is a mi jóllétünket szolgálja.
Először csak próbáld átfordítani a gondolkodásod, és a jóra koncentrálj az élethelyzetekben. Minden napnak megvan a szépsége, neveld rá a szemed, hogy meglássa azt! Ahogy kikerülsz a negatív gondolkodási spirálból több jó dolog fog történni veled. Utána ezekre koncentrálva pedig már jöhet a bőség cunami. Ez a „formáld át a gondolkodásodat” jól hangzik, de bizony sokszor nem olyan egyszerű, főleg egy depresszió-közeli állapotban lévő embernél.
Ha nem tudod elengedni az állandó panaszkodást és úgy érzed, sorozatos megpróbáltatások elé állít az élet, minden ellened van, ne szégyellj segítséget kérni. A pszichoterápiák egyik válfaja az ún. kognitív terápia, ami pontosan, a rögzült gondolkodási minták átformálásán alapul. Ne feledd, hogy bár a pszichés problémák ugyanúgy (sőt, sokszor még inkább) megnehezítik az életet, számos testi betegséggel kapcsolatban állnak (pl. a mindenki által ismert szorongó, stresszes ember és az infarktus kapcsolatára lehet itt gondolni, de több hasonló van, melyek összefüggésének kutatása még folyamatban van.).
Úgyhogy mindenképp érdemes tenni ellene!
Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.
Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?
A motiváció elvesztésének okai

A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.
Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?

A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.
Az érzelmileg labilis személyiségzavar nyomában

Személyiség és a személyiségzavarok komplex témája valóban fontos, és az érzelmileg labilis személyiségzavar (Borderline Personality Disorder, BPD) különösen sok kihívást jelenthet a szenvedők számára. A zavar jellemzői, mint az impulzív cselekedetek, a hangulat ingadozása, és a személyes kapcsolatok instabilitása, komoly hatással lehetnek az egyén életére, mind személyes, mind szakmai szinten.