Menü

Elég a fanyalgásból!- Alakíts ki pozitív életszemléletet!

Biztos te is ismered azt a típust, aki fejcsóválva mondja, hogy miért van ilyen meleg, télen inkább hónak kéne lennie. Aztán amikor havazik, akkor ugyanaz az ember azt mondja: „Na, már csak ez kellett, nem lehet normálisan közlekedni!” . Csak a legszélsőségesebb esetekben tűnik ez fel, hiszen annyira megszokott hazánkban ez a mentalitás. Mindenki ismeri az amerikaiak „én/ mi vagyunk a legjobbak” mentalitását, amivel szemben hazánkban nem „illik” a jót elújságolni, vagy dicsekedni. Az úgy van rendjén, hogy mások vegyék azt észre. Nem csak a PR stratégiák, hanem a hétköznapi gondolkodásmód is ezek mentén alakul.

„Az öndicséret büdös!” - tartja a magyar mondás. Na, de miért is? Mert az nem lehet őszinte, vagy valós? A pesszimista gondolkodás, a panaszkodás révén egyfajta sorsközösséget, összetartozást élünk meg. Ez a valahová tartozni akarás pedig az ember lételeme, így mind ezt csináljuk kisebb - nagyobb mértékben. Természetesen nem arról van szó, hogy ha valamilyen negatív életesemény, valami rossz történik velünk, azt ne újságolhatnánk el. Különösképpen a jó ismerősöknek, barátoknak. Sőt, fontos is megosztanunk az ilyesmit a hozzánk közelállókkal. Amit ilyen módon megoszthatunk az sokkal kevésbé fog minket nyomasztani.

A panaszkodás, fanyalgás mindig öncélú! Nem tanácsot vár az illető, mert aktívan cselekedni nem akar, bőven elég, ha sajnálják, vagy ha szörnyülködnek a problémáján. (Igen, azt, hiszem, ez mindenkivel megesik egyszer-egyszer, mondjuk egy kisebb betegség esetén pont elég, ha együtt éreznek. Ilyenkor nem vagy kíváncsi a vegyél be széntablettát, vagy egyél pirítóst tanácsokra, csak sajnáljanak, ahogy te is magadat.)

Az igazi probléma az, amikor valaki notórius panaszkodóvá válik. Ha sok a munka az a baj, ha nincs munka, akkor az a baj. Mindegy, csak legyen min nyavalyogni! A panaszkodás az ilyen ember lételeme. Akkor érzi jól magát, ha nem érzi jól magát. Tulajdonképpen szeretetre, odafigyelésre, támogatásra vágyik, és ezt ilyen módon igyekszik elérni. Ez is egy, az emberi játszmák közül. Nem egy valós probléma, feltárása, esetleg megoldása a fanyalgó, panaszkodó ember célja.

A már szinte unalomig ismételt (elsősorban spirituális körökben elterjedt) „vonzás törvénye” bizony itt is működik. Minél többet méltatlankodik valaki, annál több „rossz dolog” fog történni vele. A negatív gondolkodási-spirálból muszáj kilépni, mert csak saját magát teszi áldozattá vele az ember.

Tudatosan, odafigyelve ki lehet belőle törni, habár valóban nem egyszerű. Első lépésként ahelyett, hogy a szánkkal tevékenykednénk, tegyünk lépéseket a változtatás irányába. Ha mindent megpróbáltunk , vagy rajtunk kívülálló dologról van szó (pl. időjárás, akkor van egy pont, ahol pedig a körülmények elfogadása a választandó stratégia).És persze itt jön a hozzáállás. Sokszor nem a körülmények határozzák meg a kedélyállapotunkat, hanem hozzáállásunk a körülményekhez. Lehet koncentrálni a jóra is, vagy épp a megoldásra. Ha esik a hó nem szentségelni, hanem kabátot, csizmát venni. Jé, van kabátod és csizmád! Mennyivel jobb neked, mint egy csomó más embernek! Pozitív gondolat a negatív helyett ugyanannál az életeseménynél. De, ha ez a gondolat még nem is jön eleinte magától, ha egy helyzetre megoldással válaszolsz, máris nem fogod magad annyira szerencsétlennek érezni. Miért tennéd? Nem fázol, eljutsz, ahová akarsz, akkor? Ilyen apróságokkal kell kezdeni. Ugyanabban a szituációban a jóra koncentrálni. Igen, esik, de a nap is sütött délelőtt, meg hasonlók. Nézd, a gyerekeknek milyen öröm, ahogy húzzák őket a hóban a szánkón! Így indult az is, aki most, már ha ellopták az autóját arra gondol, hogy biztos ez valamiért így jó neki és egy balesettől, mentették meg, vagy hasonló. Ez is egy felfogás, miszerint a jó is, a rossz is (legalábbis most rossznak tűnő) is a mi jóllétünket szolgálja.

Először csak próbáld átfordítani a gondolkodásod, és a jóra koncentrálj az élethelyzetekben. Minden napnak megvan a szépsége, neveld rá a szemed, hogy meglássa azt! Ahogy kikerülsz a negatív gondolkodási spirálból több jó dolog fog történni veled. Utána ezekre koncentrálva pedig már jöhet a bőség cunami. Ez a „formáld át a gondolkodásodat” jól hangzik, de bizony sokszor nem olyan egyszerű, főleg egy depresszió-közeli állapotban lévő embernél.

Ha nem tudod elengedni az állandó panaszkodást és úgy érzed, sorozatos megpróbáltatások elé állít az élet, minden ellened van, ne szégyellj segítséget kérni. A pszichoterápiák egyik válfaja az ún. kognitív terápia, ami pontosan, a rögzült gondolkodási minták átformálásán alapul. Ne feledd, hogy bár a pszichés problémák ugyanúgy (sőt, sokszor még inkább) megnehezítik az életet, számos testi betegséggel kapcsolatban állnak (pl. a mindenki által ismert szorongó, stresszes ember és az infarktus kapcsolatára lehet itt gondolni, de több hasonló van, melyek összefüggésének kutatása még folyamatban van.).

Úgyhogy mindenképp érdemes tenni ellene!

Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.

Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.

Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.