Menü

Táplálék-kiegészítők. Kell ez nekünk?

Az amerikaiak és a nyugat-európaiak mintegy 65%-a szed valamilyen táplálék-kiegészítőt. Úgy, hogy ezt többségüknek senki nem ajánlotta. Kutatások szerint rengeteg felesleges táplálék-kiegészítőt veszünk magunkhoz. Jellemzően a jómódú és a középosztálybeli, magas iskolai végzettségű, egészségtudatos emberek között figyelhető meg. Annyira „jól akarják csinálni” az egészséges életmódot, hogy szinte minden szembejövő, jó hatásúnak mondott készítményt meg akarnak venni. Sokszor azt sem tudják miért is szeretnék, mit várnak tőle, egyszerűen csak „kell”!

Bár sok helyen olvasni, hogy a mai élelmiszerek vitamin-, és ásványianyag-tartalma töredéke az évtizedekkel ezelőttieknek. Ezért lehetetlen multivitaminok, egyéb kiegészítők nélkül bevinni az egészségünkhöz szükséges mennyiségű vitamint, ásványi- és nyomelemet.

Vizsgálatok szerint ez nem igaz!

Változatos, az ajánlásoknak megfelelő mennyiségben fogyasztott zöldség-gyümölcs, keményítő tartalmú szénhidrát, hús és zsír egy átlagember szükségleteit fedezni tudja. Ráadásul a kiegészítők felszívódása korántsem mindig ideális, így az is előfordul, hogy nem is növelik a vitaminraktárainkat. Mindössze a felesleges hordozó- és esetleges színezőanyagok lebontásával terheljük a szervezetünket.

Nyilván más kategóriát jelentenek azok, akiknek valamilyen betegségből kifolyólag van szükségük kiegészítésre. Orvosi ajánlásra sok IR beteg szed például krómot is, ami a szénhidrát-anyagcserét képes serkenteni, vagy a vérszegények vaspótlását sem csak fokozott máj, cékla, spenót fogyasztásraajánlott alapozni.

A táplálék-kiegészítők szedése gyakran kapcsolódik evészavarokhoz, anorexiához, vagy túlevéses zavarhoz is, leggyakrabban pedig az orthorexiához (csak az általa egészségesnek gondolt alapanyagok fogyasztása= egészségmánia). Ilyenkor sokszor látjuk, hogy tulajdonképpen már nem is tudja, miért szeretné az adott kiegészítőt, nincs vele különösebb célja, csak a számos jó tulajdonsága miatt „nem árthat”.

Az evészavarokhoz szorosan kapcsolódó testképzavarok esetén másfajta táplálék-kiegészítők fogyasztása a jellemző. A magát túlsúlyosnak látó nő zsírégetőt, anyagcsere fokozót, esetleg étvágycsökkentőt szed. A magát nem elég izmosnak tartó férfi tömegnövelőt, vagy akár tesztoszteron-analógot szed a kívánt eredmény elérése érdekében. Hiába tökéletes fizikumúak, önmaguk megítélése hibás, és ezért céljuk elérésének érdekében táplálkozási szokásaik rendellenes megváltoztatásán kívül még táplálék-kiegészítőket is használnak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden testépítő vagy fogyni vágyó nő, aki táplálék-kiegészítőt szed, az testkép-, vagy evészavaros lenne. De könnyű átcsúszni a beteges szintre, ezért érdemes odafigyelnünk „szuperegészséges” társainkra. Vagy önmagunkra, ha néhány pontban magunkra ismerünk!

Mi az a chutney és hogyan lehet elkészíteni?

Azok, akik szeretnek kipróbálni új ízeket és textúrákat, megismerni különböző konyhákat, élvezik a gasztronómia világát, ők biztosan szeretni fogják a „chutney”-t. egy indiai eredetű szószról van szó, mely különböző összetevőkből áll, ezek lehetnek gyümölcsök, de legtöbbször azonban zöldségekből készül. a chutney kiváló kísérője a burgonyának, sajtoknak és húsoknak.

Ne keressen tovább – ez a legjobb természetes édesítő

Sokan használnak alternatív megoldásokat a cukor helyett, de a megfelelő édesítőt megtalálni nehezebb feladat, mint gondolnánk.

A kínai népi orvoslás a ,,halhatatlanság növényeként” említi az ötlevelű ginzenget

A Jiaogulan a déli kínai hegyekből származik, de fokozatosan terjed Thaiföldön és Japánban. A tökcsalád kúszó növényének botanikus neve Gynostema ötlevelű (Gynostemma pentaphyllum), de megtalálhatjuk déli ginzeng, xianxao (Kína) vagy amazachur (Japán) is.

Gyümölcsök, amiket cukorbetegek is fogyaszthatnak

A gyümölcsfogyasztás szabályait javasolt tisztázni a diabétesszel élőknek. Szigorú diétát ír elő az orvos azoknak, akik kettes típusú cukorbetegségben szenvednek.

Mi az a cölikália?

A lisztérzékenységet hívjuk más néven cöliákiának, ez egy olyan állapot, amikor a glutént tartalmazó gabonafélék családjából való növények, pl.: a búza, árpa, rozs, kárt okoznak a vékonybélben. A gluténérzékenységet hívjuk cölikáliának.