Táplálék-kiegészítők. Kell ez nekünk?
- Dátum: 2018.01.31., 14:07
- ásványi anyag, diéta, egészség, egészséges, étrend, evészavar, felszívódás, férfi, fogyás, izom, nő, táplálék-kiegészítő, táplálkozás, testképzavar, tömegnövelés, vitamin
Az amerikaiak és a nyugat-európaiak mintegy 65%-a szed valamilyen táplálék-kiegészítőt. Úgy, hogy ezt többségüknek senki nem ajánlotta. Kutatások szerint rengeteg felesleges táplálék-kiegészítőt veszünk magunkhoz. Jellemzően a jómódú és a középosztálybeli, magas iskolai végzettségű, egészségtudatos emberek között figyelhető meg. Annyira „jól akarják csinálni” az egészséges életmódot, hogy szinte minden szembejövő, jó hatásúnak mondott készítményt meg akarnak venni. Sokszor azt sem tudják miért is szeretnék, mit várnak tőle, egyszerűen csak „kell”!
Bár sok helyen olvasni, hogy a mai élelmiszerek vitamin-, és ásványianyag-tartalma töredéke az évtizedekkel ezelőttieknek. Ezért lehetetlen multivitaminok, egyéb kiegészítők nélkül bevinni az egészségünkhöz szükséges mennyiségű vitamint, ásványi- és nyomelemet.
Vizsgálatok szerint ez nem igaz!
Változatos, az ajánlásoknak megfelelő mennyiségben fogyasztott zöldség-gyümölcs, keményítő tartalmú szénhidrát, hús és zsír egy átlagember szükségleteit fedezni tudja. Ráadásul a kiegészítők felszívódása korántsem mindig ideális, így az is előfordul, hogy nem is növelik a vitaminraktárainkat. Mindössze a felesleges hordozó- és esetleges színezőanyagok lebontásával terheljük a szervezetünket.
Nyilván más kategóriát jelentenek azok, akiknek valamilyen betegségből kifolyólag van szükségük kiegészítésre. Orvosi ajánlásra sok IR beteg szed például krómot is, ami a szénhidrát-anyagcserét képes serkenteni, vagy a vérszegények vaspótlását sem csak fokozott máj, cékla, spenót fogyasztásraajánlott alapozni.
A táplálék-kiegészítők szedése gyakran kapcsolódik evészavarokhoz, anorexiához, vagy túlevéses zavarhoz is, leggyakrabban pedig az orthorexiához (csak az általa egészségesnek gondolt alapanyagok fogyasztása= egészségmánia). Ilyenkor sokszor látjuk, hogy tulajdonképpen már nem is tudja, miért szeretné az adott kiegészítőt, nincs vele különösebb célja, csak a számos jó tulajdonsága miatt „nem árthat”.
Az evészavarokhoz szorosan kapcsolódó testképzavarok esetén másfajta táplálék-kiegészítők fogyasztása a jellemző. A magát túlsúlyosnak látó nő zsírégetőt, anyagcsere fokozót, esetleg étvágycsökkentőt szed. A magát nem elég izmosnak tartó férfi tömegnövelőt, vagy akár tesztoszteron-analógot szed a kívánt eredmény elérése érdekében. Hiába tökéletes fizikumúak, önmaguk megítélése hibás, és ezért céljuk elérésének érdekében táplálkozási szokásaik rendellenes megváltoztatásán kívül még táplálék-kiegészítőket is használnak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden testépítő vagy fogyni vágyó nő, aki táplálék-kiegészítőt szed, az testkép-, vagy evészavaros lenne. De könnyű átcsúszni a beteges szintre, ezért érdemes odafigyelnünk „szuperegészséges” társainkra. Vagy önmagunkra, ha néhány pontban magunkra ismerünk!
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.