Menü

Mérgező növények a kertünkben

Magyarországon körülbelül, évente 250 mérgezés történik növények miatt. Főleg az 1-4 éves korosztály van kitéve ennek a veszélynek. Ezért fontos lenne, hogy ha tudjuk egy szobanövényünkről, hogy mérgező, rakjuk olyan helyre, ahol a picik nem érik el. Ugyanis ők mindent szeretnek megkóstolni és a szájukba venni, ennek okán pedig súlyos következménye lehet, egy el nem pakolt mérgező virágnak. A családomban is számtalan történetet hallottam már arról, hogy egy rokonom kiskorában megkóstolta a mérgező növényt és gyomormosás lett a vége.

De nem csak a gyerekekre lehet veszélyes. Például, 2014-ben egy angol kertész meghalt a sisakvirág mérgétől. Egy 36 éves férfi, pedig a tiszafáról szedett levél és bogyók miatt vesztette életét. A népi gyógyászattal is vigyázni kell, hiszen például a tiszafának egyes részeit régen kígyómarás és veszettség ellenhasználták annak ellenére, hogy a növény mérgező. Ezért nagyon fontos, hogy utána nézzünk az adott növény tulajdonságának, hatásának, kinézetének mielőtt elfogyasztjuk bármilyen formában. Magyarországon már több halálos balesetet is okozott a medvehagyma és a gyöngyvirág összekeverés. Például, egy székesfehérvári férfi meghalt, mert medvehagyma helyett, saját kezűleg szedett gyöngyvirágot kevert a rántottájába, évekkel ezelőtt, pedig Somogyban halt meg egy család mérgezésben. Most nézzünk meg pár növényt, mely elfogyasztása halálos kimenetelű lehet.

Gyöngyvirág

Gyakrabban okoz mérgezést, mint más növények, hiszen ahogy már fentebb is említettem, gyakran összetévesztik a medvehagymával.A gyöngyvirág többféle toxikus hatóanyagot tartalmaz. A levélben és a virágzatban egyaránt megtalálhatóak a mérgező hatóanyagú anyagok, melyek a szívműködésre nézve károsak. A leszedett, vázába állított gyöngyvirág még azt a vizet is mérgezővé teszi, amibe beleállítottuk. Természetesen gyógynövényként is számon van tartva, fejfájásra és ízületi betegségekre használták. Ha pedig mégis megtörténne a baj, akkor erős görcsős hasfájás és hasmenéssel járó tüneteket produkál.

Tiszafa

Minden része mérgező, kivéve a magköpenyt. Gyermekeknél egy bogyó összerágása is halálos lehet. A tünetek, gyakran a bevételtől számított 12 óra múlva jelentkeznek, s előfordul, hogy hányás, hasfájás megjelenése nélkül, hirtelen jelentkeznek a súlyos tünetek. Szintén a szívet terheli a mérgezés. A tiszafa elhervadt vagy szárított levelei is mérgezőek. A tünetek közé tartozik a támolygás, izomremegés, görcsök, ájulás, nehézlégzés és végül a szívelégtelenség. A halál gyors beállta miatt, azonban sokszor nem minden tünet figyelhető meg. Mérgező növény létére régebben felhasználták férgesség kezelésére, szívgyógyszerként és a menstruáció elindítására.

Sisakvirág

A sisakvirág egy igen népes családdal büszkélkedhet, hiszen 350 fajtáját tartjuk számon. Ezek közül négy nálunk is előfordul a szabadban. Ezek a méregölő sisakvirág, farkasölő sisakvirág, moldvai vagy kárpáti sisakvirág és a karcsú sisakvirág, sőt van, amelyiket meg is vásárolhatjuk kerti növényként. Viszont nem ajánlatos olyan kertbe ültetni, ahol gyerekek vagy háziállat található. A növény minden része alkaloidoikat tartalmaz, mely egyike a legerősebb méreganyagoknak. Gyorsan felszívódó méregről van szó. A sisakvirág gyökere összetéveszthető a zellerrel vagy a tormával, legyünk körültekintőek. A sisakvirág elfogyasztása után rövid időn belül bizsergő, égető érzés lép fel a szájban, a torokban, nyelőcsőben, az ajkak zsibbadnak, érzéketlenné válnak, majd a kéz, láb és az egész testre kiterjed. A testhőmérséklet csökken, hidegveríték, látás és hallászavar lép fel, csökken a vérnyomás. Főleg az idegrendszerre van hatással.

Leander

A szabadban nem található meg, viszont a kertekben annál inkább. Nagyon kedvelt dísznövény viszont kevesen tudják, hogy minden része mérgező. Főleg a szára tartalmazza a legtöbb mérgező vegyületeket. Fogyasztása gyomorpanaszokat, szívbántalmakat, de akár idegrendszeri károsodást is okozhat, szélsőséges esetben pedig halálos is lehet.

Mielőtt növényt vásárolnánk, járjunk utána, hogy kit is fogadunk a lakásunkban és hogyan tudunk majd vele együtt élni. Ha pedig vonzanak minket a kihívások és a veszélyek, akkor pedig nagyon fontos tisztábba lennünk a mérgező növények gondozása kapcsán.

/Szerző:Kohajda Wentholin Loretta/

Mit kell tudni a jojobáról?

A Jojoba egy erős évelő örökzöld fás cserje, mely 4-4,5 m magasra nő meg. Hosszú gyökerei (akár 10-12m) és ehető gyümölcse van. Hosszú gyökereinek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen körülmények között életben képes maradni, azonban elsősorban a száraz, kopár területeken érzi jól magát. A Jojoba Arizonában, Dél-Kaliforniában és Mexikóban őshonos.

Adaptogén gyógynövények: mik ezek, hogyan hatnak?

Stressz, álmatlanság, hangulatingadozás, állandó fáradtság – ha ezekkel a tünetekkel küzdünk érdemes szétnézni a gyógynövények, étrendkiegészítők terén!

Novemberi kerti teendők

Azt mondják, hogy az ősz szomorú, mivel lehullanak a levelek, elnyílnak a virágok és jönnek a borongós idők. Pedig erre érdemes máshogy tekinteni, főleg, ha szép és egészséges kertet vagy udvart szeretnénk.

Vigyázzunk a téli álomra húzódó sünökre

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívta fel a figyelmet.

Hogyan öntözzük helyesen a kaktuszt

A kaktuszok koplalóművészek, és nagy mennyiségű vizet tudnak tárolni törzsükben. Így kell helyesen öntözni őket, hogy kellő módon fejlődjenek.