Menü

A féltékenységről

Az emberek birtoklási vágya ösztönös. A birtoklási vágy a biztonságérzettel függ össze.Minél többet birtokol valaki, annál biztosabb, hogy meg tud oldani egy krízishelyzetet, vagy lesz a tulajdonában olyan dolog, ami az életben maradását segíti. Ezért, aki sok dologgal bírt, annak sokszor támadt (olykor hamis) biztonságérzete. A biztonság utáni vágy, pedig magával vonzotta a biztonságban élők életére való irigykedést.

Ma a magántulajdon nagy része, nem a túlélést szolgálja, inkább az egzisztencia megteremtését és fenntartását. Nagy szerepe van azonban annak, hogy ki hogyan látja ezt kívülről. Ugyanis az ember megőrizte a minél több, minél szebb dolgok birtoklásának kielégíthetetlen vágyát. Minél többel rendelkezik az ember, annál többet akar, minél harmonikusabb egy ember élete, a másik annál irigyebb rá. És természetesen a tökéletes élet látszatában nagy szerepe van a munkának, a barátok jelenlétének, és egy stabil párkapcsolatnak.

Az az ember, akinek a szakmai előmenetele mindennél fontosabb, mindenkire féltékeny, aki sikeres, esetleg nála sikeresebb. Ha valaki azt akarja, hogy mindenki szeresse, akkor arra lesz féltékeny, akit többen szeretnek, mint őt. Ezek a mechanizmusok, gyakran ellentétes hatást váltanak ki. Ezért a görcsös ragaszkodás és törtetés sem a munkában, sem az emberi kapcsolatok terén nem visz előrébb.

De mi a helyzet a párkapcsolatokkal? Ha a párunk szavaival és tetteivel is igazolja, hogy teljesen elkötelezett felénk, miért nem tudjuk egyszerűen elhinni? A kulcs a féltékenység tárgyában van, vagyis abban, hogy mire irányul az érzés. Nem mindegy, hogy arra a nőre vagyunk féltékenyek, akikkel a párunk, minden kérdésben tud beszélni, arra a férfira, akiről a barátnőnk mindig azt mondja, hogy milyen erős és izmos, esetleg arra az illetőre, aki a társunk szerint gyönyörűen énekel. Egy barátra való féltékenység gyökere mindig az, hogy sok dologban eltér a véleményünk a párunkétól, esetleg vannak dolgok, amelyekről velünk nem beszél, míg másokkal igen.

Szerencsére ennek leküzdésére sok megoldás létezik: először is éreztetnünk kell, hogy mi is pont ugyanolyan nyitottak vagyunk, mint a szerelmünk (lány) barátai. A saját véleményünket finoman, nem erőltetve kell közölni, és a másikat is meghallgatni, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a párunk azért nem nyílik meg előttünk, mert úgy érzi, nem számít az ő szava. Ha pedig, a problémánk még ezek után is fennáll, akkor el kell fogadnunk, hogy van, amit az ember csak a barátaival beszél meg. Persze, ha ez már túlzott formát ölt, akkor nem árt elbeszélgetni róla, hiszen a bizalmatlanság bármelyik fél részéről könnyen megölheti a kapcsolatot. Ha pedig valamilyen képessége miatt vagyunk féltékenyek a párunk egyik ismerősére, akkor érdemes tudatosítani magunkban, hogy egy kapcsolat nem a birtoklásról szól, nem kell, hogy mindenben minket tartson a legjobbnak, és nem szabad arra kérni, hogy soha senki másról ne beszéljen. A mi türelmünk és megértésünk is lehet egy olyan tulajdonság, ami a társunknak tetszik, és ezt talán pont ugyanúgy fogja később emlegetni, mint ahogy azt a bizonyos irigyelt tulajdonságot.

A baráti kapcsolatokban előforduló féltékenység a ráerőltetett, féltő, kisajátító szeretetből fakad. Az ember legjobb barátot akar, egy stabil, viszonylag népes baráti társaságot, minél több embert, akit érdekel, és aki értékeli. Ezért mindenki, aki népszerűbb nálunk, esetleg azok kedvelik, akiket mi is, azt ellenségnek tekintjük, és ebből származik az ellenséges, gyűlölettel teli viselkedés, ami a napjainkat is képes meghatározni. Ezért fontos, hogy minél előbb tisztázzuk a helyzetet, mert a törtetés és a rossz emberi kapcsolatok is forrásai a stressznek, ami hosszú távon a lelki és testi egészségünkre is nagyon rossz hatással van.

Tehát a féltékenység érzése arról tanúskodik, hogy emberek vagyunk, és természetes, hogy bizonyos helyzetekben elönt minket. A probléma: a túl gyakori és túlzott mértékű előfordulásából adódik. Ha tehát azon kapjuk magunkat, hogy bennünk irreális mértéket öltött, akkor igyekezzünk rajta minél előbb változtatni. Ha pedig nem megy, még mindig kérhetünk segítséget.

/Szerző: Varga Ágnes Kata/

"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?

Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.

Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.

A lovasterápia jótékony hatásai

A lovasterápia, hippoterápia és a kapcsolódó állatsegített terápia egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, ugyanakkor hazánkban még kevéssé ismert és hozzáférhető módszer. Pedig ezek az eljárások nemcsak érzelmi és pedagógiai előnyökkel járnak, hanem mozgásterápiás hatásuk is jelentős.

Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”