Érzelmi függőség
- Dátum: 2019.03.25., 22:36
- Varga Ágnes Kata
- barát, barátság, betegség, család, egészség, feleség, férj, függőség, gond, gyermek, kapcsolat, kezelés, könyv, lélek, mentális probléma, probléma, psziché, pszichológus, segítség, stressz, szakember, szülő, tanács
Amikor valakiről azt mondjuk, hogy függő, általában a dohányzás, az alkohol vagy a drog jut eszünkbe. És ennek kezelését csakis zárt, börtönre hasonlító ajtók mögött, szigorú orvosokkal tudjuk elképzelni. Pedig valamilyen szinten mindenki függő. Van, aki a munkájának rabja, van, aki a családjának a megszállottja, van, akit egyféle tevékenység vonz már-már betegesen. Akár bevalljuk, akár nem, mindnyájunkban van egy kis egészségtelen ragaszkodás valamihez. Az egyetlen, ami megkülönböztet egymástól minket, az a „függőségünk” megnyilvánulása, mértéke és kordában tartása.

Az érzelmi függőségről klinikai szakpszichológiai könyvek több tucatja szól, melyek részletről részletre feltárják az okokat, következményeket, tapasztalatokat, fokozatokat és szinteket, így könnyebbé teszik az értelmezést a saját helyzetünkben. De természetesen sem a könyvek, sem a google nem fog segíteni abban, hogy nyom nélkül eltűnjön az érzelmi függőségünk. És talán önmagában a nagyon erős akaratunk sem elég, mutatjuk, miért.
Arra az emberre mondjuk, hogy érzelmileg függő, aki nem tud egészséges, egyenlő emberi kapcsolatot fenntartani valakivel. Ezt a hétköznapokban főleg párkapcsolatra értjük, pedig családon belüli kapcsolatokban is előfordul függőség a másik féltől. Ha valaki csakis úgy tudja jól érezni magát, akkor tud jókedvű, vidám, egészséges és kiegyensúlyozott lenni, ha a függősége tárgya, egy bizonyos személy vele van, vagy egy bizonyos állapot fennáll (például kapcsolat, házasság, barátság, közeli viszony). Enyhe esetekben ez nem okoz problémát, talán fel sem tűnik. De van olyan eset, amelyben érdemes utána nézni és segítséget kérni, mert sok későbbi fejfájástól kímél meg minket.
Például figyelni kell arra a szülőre, aki csak a gyerekei társaságában érzi jól magát, máskülönben ideges, frusztrált, esetleg depressziós. Ha ez az állapot tartósan fennáll, akkor elképzelhető, hogy valamilyen érzelmi zavarral küzd, amely lehet függőség, és érdemes vele szakembert felkeresni.

Az a férj vagy feleség, esetleg barát vagy barátnő is érzelmi függő lehet, aki nem találja a helyét a párja nélkül, nem tudja magát jól érezni nélküle, és emiatt esetleg rá is akaszkodik a párjára. Kísérő tényező lehet a bizalmatlanság, érzelmi zsarolás, tiltás, féltékenység.
És barátságokban is előfordulhat, hogy az ember csakis a baráti társasága vagy a legjobb barátja társaságát viseli el. Intő jel lehet, ha hirtelen az adott személy számon kérővé válik, minden pillanatot a barátjával/barátaival akar tölteni, minden problémáját rájuk terheli. Ez csak abban az esetben súlyos probléma, ha köztudottan senki mással nem ápol jó kapcsolatot.
A legjobb védekezés ez ellen a probléma ellen az, ha nyitott szemmel járunk, vigyázunk a környezetünkre és önmagunkra, és ha felismertük a problémát magunkban vagy egy társunkban, akkor segítséget keresünk, szakember véleményét kikérjük. Egymás segítése és a megfelelő szakember kezelése biztosan kisegít valamennyiünket ebből a nehéz helyzetből.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.