Az X-Men korszak vége
- Dátum: 2019.06.13., 12:57
- Vass Attila
- képek:www.imdb.com
- képregényfilm, kritika, mozi, mutáns, popcorn, szuperhős, X-Men
Mindig is a kedvenc történeteim voltak az X-Menek képregény füzetei. Az önmagukat elfogadni nehezen tudó, a többségtől ebben vagy abban különböző fiatal útjukat kereső jótét lelkek világával könnyű volt azonosulni. Ez a piaci rést a Fox stúdió is meglátta és 2000-ben elindított egy filmlavinát a mutánsok világáról. Meglepő módon a kezdeti sikert mindig nagyobb követte, így logikusnak tűnt egy előzményfilm készítése, amely kiváló lett (Az elsők). A folytatás minden idők egyik legjobb képregény adaptációja lett (Az eljövendő múlt napjai), az ezt követő Apokalipszis azonban kissé belterjessé vált. Ilyenek előzmények után a legerősebb szuperlény Főnix (Sophie Turner) elborulása és energia felrobbanása váratott csak magára. Az immáron a Disney stúdió birtokában lévő időszak záró darabja azonban roppant hakni szagúra sikeredett. Nem tudott eredeti lenni. Rég látott paneleket puffogtat.
Adott egy küldetés az űrben, amely során egy nagy energiabombát, állítólag napkitörést, szív magába Főnix, miközben az X-Men menti egy űrsikló legénységét. Ennek azonban nem várt következményei lesznek. Nem meglepő módon megjelennek erre az energiára ácsingózók is. A harc kezdetét veszi. Kapunk persze egy kis tanmesét saját magunk elfogadásáról is, mint minden Xavier professzori filmben, de ez most nagyon dadog. Mindent mintha már láttunk volna valahol. A megszokott színészeik kissé feszengenek csak a párbeszédektől. Egyedül Fassbinder, mindig zseniális Magnetója, húzza ki a középszer aljáról a mozit. A sztori sajnos bot egyenes és nagyon hasonlít a Marvel kapitányéhoz. Se nem új, se nem friss és csak néha izgalmas. Az effektek azért még mindig a helyükön vannak. Azoknak a csillogó szemű fiataloknak, akiknek igazából szólnának a 60-70-es évek társadalmi integrációja ihlette kalandok, valószínűleg így is tetszeni fog. Nincs nagy baj, itt az idő egy megújult folytatásra. A sötét Főnix kissé elnyújtott játékidejében most ennyi volt. Izgatott várjuk van e még ebben a Bosszúállós dominanciában van e még létjogosultsága a mutánsoknak. Nagy kérdés.
A világ nyolcadjára is, ezúttal végleg megmenekül!

A 80-as évek egyik klasszikus tévésorozatából, igazi, profi kémfilm franchise épült ki szűk harminc év alatt. A Mission Impossible elvitt minket a világ összes tájára, lélegzetállító akció mutatványokkal tarkítva élhettük át a kémvilág minden rezdülését. Most eljött a búcsú ideje, Tom Cruise elköszön ikonikus szerepétől. A mostani mozi, A végső leszámolás, a záró része a két epizódra vágott történetnek. Kérdés, hogy a megalomán, több százmilliós költségvetés meg a megszokott stáb klasszikust alkotott-e, vagy csak egy korrekt hattyúdalát a brandnek?
Katyvaszos montázs ikonikus elemekből

Játékbeli elemmel indítva az írást, a hétköznapi viccelődés az a bohóckodás, de amit az Egy Minecraft film csinál, viszont gyémánt. Leginkább egy abszurdista alkotásnak lehet tekinteni a művet, amit komolyan egyáltalán nem lehet venni. Viszont a játék kedvelőinek szórakoztató lehet, hiszen szinte egy montázst állít össze annak elemeiből.
Nehéz, de feloldozó élmény a Kékkört egyben teljesíteni

Érezted már azt, hogy belefáradtál az élet monotonitásába és heteken át mást se csinálnál, csak túráznál? Mándi Ferenc és Till Anilla dokumentumfilmje meg fog erősíteni az elhatározásodban, ugyanis a 2550 megnyerő közvetlenséggel és egyszerű érzésekkel mesél az Országos Kékkör teljesítéséről.
The Last of Us 2. évad nyitája

Két év telt el az első évad megjelenése óta. A The Last of Us idei indulásakor egyértelmű: a világ ugyan megmaradt romjain, de Joel és Ellie kapcsolata már aligha. A folytatás nemcsak érzelmi mélységeket tár fel a két főhős között, hanem egy kegyetlenül motivált szereplővel is sokkolja a nézőt – a bosszúvágytól fűtött Abbyvel. Az alkotás továbbra is kompromisszummentesen, nagy vizuális erővel és morális kérdésekkel teli történetvezetéssel halad, miközben már most érezhető, hogy mi lesz a végkifejlet.
Mi zajlik egy gyilkos tinédzser fiú lelkében?

A Kamaszok (Adolescence) egy drámába bújtatott pszichológiai horror. Mi lenne ha kiderülne, hogy egy rendes, magának való tizenéves fiút brutális gyilkossággal vádolnak meg? Mi van akkor, ha az emberölés indítéka a manoszféra és az Andrew Tate-féle toxikus gondolkodás? Avagy tényleg ennyire nem értjük és látjuk át a tinik világát.