Lámpaláz
- Dátum: 2020.01.14., 22:09
- Martinka Dia
- állásinterjú, begyakorol, egészséges, elront, érzés, félelem, felfokozott, gátlás, hallgatóság, idegesség, izgalmi, izgalom, kényszermozgás, konferál, lámpaláz, légzéstechnika, lélektan, leszerepel, maximális, normális, önbizalom., pótcselekvés, prezentáció, pulzus, rendezvény, sikerül, stressz, szapora, szereplés, szívverés, teljesítmény, vizsga
Közel 15 éve konferálok rendezvényeken, nagyon szeretem csinálni, de egy dolog sosem fog megszűnni, elmúlni, megváltozni, de még enyhülni sem: a lámpaláz.
Mindenki ismeri ezt az fojtó érzést, hiszen mindannyian voltunk már vizsgán, állásinterjún, szerepeltünk esetleg nyilvánosan, tartottunk előadást, mondtunk beszédet, voltunk szavalóversenyen, adtunk elő el prezentációt a hallgatóságnak. A lámpaláz egyrészt normális és egészséges, másrészt rettenet módon meg tudja nehezíteni a szereplésünket, hiszen izzad a tenyerünk, gyorsul a légzésünk, szapora a pulzus, szívünk a torkunkban dobog, kényszermozgásokat, pótcselekvéseket végzünk, fel-alá járkálunk, a gyomrunk akkora, mint egy kis gombóc, szinte szédülünk az izgalomtól, az idegességtől és még sorolhatnám a kínzó tüneteket.

Ó ne higgyétek, hogy 10-20 év után el jobb lesz, vagy attól, mert szerez az ember ebben egyfajta rutint, akkor a lámpaláz elhagyja, hát nem. Hűséges társ, számíthatsz rá, nem kevés stresszt pakolva a vállunkra.
A lámpaláz egy lélektani gátlás, egy szereplés előtti félelem, egy felfokozott izgalmi alapállapot. Jellemző oka pedig, hogy nem tartjuk elég jónak magunkat: szeretnénk megfelelően szerepelni, de félünk, hogy elrontjuk, hogy leszerepelünk, hogy nevetségessé válunk, hogy hibázunk. Hogy nem leszünk elég jók. Ebben biztosan közrejátszik egy korábbi trauma, átélt negatív érzés, valaki megjegyzése, gúnyolódása akár gyermekkorban, ha mélyre ásnánk, megtalálnánk az okát szakember segítségével, egy azonban biztos: sokan vagyunk ilyen helyzetben. Mi az mégis, ami segít, mitől lehet ezt könnyebben elviselni?
Az egyik fontos segítség, az önmagunkba vetett hit. Hogy képesek vagyunk rá és sikerül.
Aztán, hogy elfogadjuk: igen, izgulok. Természetes dolog. Nem félek, csak izgulok, nem rettegek, csak izgatott vagyok, nem remegek az idegességtől, csak lelkes vagyok.

Az izgalom normális, teljesen egészséges reakció, tulajdonképpen nélkülözhetetlen a jó szerepléshez. Az egyik kedvenc színészem azt mondta egyszer: „ha nem érzek lámpalázat, nincs is értelme az egésznek, akkor kell abbahagyni.” Valószínűleg igaza van. A lámpalázra szükség van. Egy „jó” lámpaláz maximális teljesítményre teszi képessé a szereplőt. Ugye már nem is olyan szörnyű, így nézve?
Egy jó légzéstechnika azért legyen kéznél! A levegővétel hét másodpercig tartó lassú beszívás, hét másodperc levegő-bent tartás, majd hét másodperc lassú kifújás.
Segít, ha a szereplést megelőzően jól begyakoroljuk a beszédet tükör előtt, ez magabiztosabbá tesz.
Sportolók, színészek, zenészek esküsznek a relaxálásra, relaxációs hanganyagok meghallgatására, ki kell próbálni!
Kerüljük a koffeint! Csak még idegesebbé tesz. Érdemes viszont pár korty vizet innunk, mondjuk én sokat nem is merek, nehogy a színpadon jöjjön rám a szükség.
Képzeljük el a szituációt 2-3 óra múlva! Nekem ez segít! Három óra múlva túlleszek rajta, pl. „este 6-ra már otthon pihenek megkönnyebbülten” – és így is lesz.

A rendszeres sport nemcsak karbantart, de például megtanuljuk uralni a tested és legyőzni a félelmeid. Engedjük ki a gőzt egy kis edzéssel!
Segít a lámpaláz enyhítésében, ha végre megértjük: a hallgatóság sosem hallja, látja azt a hibát, amit mi óriásinak érzünk. Valószínű észre sem vették rajtunk, mennyire remegett a gyomrunk.
Lámpaláztól függetlenül egy dolgot fogadjunk meg és ígérjünk meg magadnak. Csak úgy érdemes vizsgára, színpadra, állásinterjúra indulni, hogy bízol magadban. Azért te vagy ott, mert te tudod a legjobban megcsinálni.
Hogyan szabaduljunk ki a túlgondolás csapdájából?
A rohanó hétköznapokban sokan tapasztalják, hogy egy-egy döntés, beszélgetés vagy váratlan helyzet után órákig, sőt akár napokig is ugyanazokon a gondolatokon rágódnak. Vajon jól fogalmaztam? Mit gondolhatott rólam a másik? Mi lesz, ha rosszul döntök? Ezek az ismétlődő kérdések szinte észrevétlenül veszik át az irányítást a gondolataink felett.
Egy barátság vége: miért fáj ennyire, és hogyan lépjünk tovább?
Sokan úgy gondolják, hogy a legnagyobb lelki fájdalmat egy szerelmi csalódás okozhatja. Pedig egy mély barátság elvesztése legalább akkora sebet ejthet rajtunk. Egy igaz barát nemcsak a közös élmények, hanem a bizalom, a támogatás és az elfogadás szimbóluma is.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.