Menü

Szomorú zene, szomorú napok?

A zenére való fogandóságunk az esztétikai érzékünkkel van összefüggésben, mely ugyan velünk született, de folyamatosan formálódik az évek, évtizedek során. Ez azt jelenti, hogy egyrészt a tudásszintünk és a kompetenciánk növekedésével együtt folyamatosan alakul, másrészt hogy a külső tényezők is befolyásolják, nem is beszélve az érzelmi állapotról, ami szintén hozzájárul az alakulási folyamathoz. Vagyis megszámlálhatatlanul sok tényező van hatással arra, hogy hogyan gondolkodunk a zenéről, milyen a stílusunk, mit szeretünk hallgatni, mit értünk meg belőle, esetleg magunk képesek vagyunk-e zenei termék előállítására.

Az ízlésünket egyértelműen az általános egészségi állapotunk, az akaratunkon kívül hallott zenék milyensége, illetve az általános attitűdünk határozza meg. Éppen ezért eléggé szubjektív kérdés maga a zenei ízlés. De létezik-e kollektív ízlés? És vajon a hangulatunk hat az általunk hallgatott zenék változatosságára, vagy a zenék hatnak a hangulatunkra? Hogyan képzelhetjük ezt el?

Nos, a zenei ipart ugyanazon tényezők határozzák meg, mint a többit: a kereslet. Amilyen stílusban, témában, műfajban az emberek több terméket keresnek, abból többet is fognak előállítani. A kereslet-kínálat egymásra hatása nagyon is meghatározó. Ez az oka annak, hogy kereshetünk valamiféle általános mechanizmust a ma kedvelt zeneszámok és az emberek általános, ha úgy tetszik, kollektív ízlése között. Ezáltal juthattunk a fenti következtetésre is, vagyis, hogy manapság sokkal nagyobb a kereslet olyan dalokra, amelyek melankolikusak, lassúak, valamilyen komoly, nehezen feldolgozható témáról szólnak, és alapvetően, ha mindent egyben nézünk, szomorúak. De valóban a hallgatóság ízlése miatt alakult ez így, vagy azért, mert az előadók jobban szeretnek ebben a stílusban alkotni?

Mindkét állítás megállná a helyét. Ha megnézünk egy toplistát a legközkedveltebb dalokról, azok témái közt gyászt és annak feldolgozását találnánk, válást, szakítást, csalódást, szerelmi bánatot, be nem teljesült vágyakat. És ezeket, akármilyen furcsán is hangzik, azért hallgatjuk, mert segítenek. Az öröm megélésében sokkal kevesebb a nehézség. Ha valami jól alakul, és az ember boldog, az ritkábban készteti befelé fordulásra, önállóan eltöltött időre. Ez pedig azt eredményezi, hogy ritkábban fogunk csak úgy elvonulni vidám zenét hallgatni, ha alapvetően is jó a hangulatunk. Azonban egy-egy nehezebben feldolgozható esemény után, ha alapvetően rossz a kedvünk, sokkal jobban szeretünk egyedül lenni, befelé fordulni, és a körülmények megemésztésében sokat segít a zene. Nem ad univerzális választ és orvosságot, de megmutatja, hogy a mi problémánk nem egyedül a miénk, sokan küzdenek hasonlóval. A két eset közötti különbség már önmagában is ad némi magyarázatot arra, hogy miért is kelendőbbek manapság a melankolikusabb dalok.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ne lenne az alapvető hangulatunk is valamivel negatívabb vagy változékonyabb. De a zenei ízlésünk és a hangulatunk közötti összefüggést általánosítani vagy kizárólagosítani nem lehet és nem is érdemes. Ezt úgyis az évek távlata tudja majd megmagyarázni leginkább.

Varga Ágnes Kata

ONLINE RENDELŐ INDUL– Svábhegyi Gyermekgyógyintézet

Krónikus asztmás és allergiás gyermekeknek indul TB támogatott online vizit/távkonzultáció a Svábhegyi Gyermekgyógyintézeben.

Mit is rabolunk a polcokról?

A járvány teljesen átalakította hétköznapjainkat, és ez a Hajrá Egészség oldalán is meglátszik. Egész egyszerűen át kell állnunk más fajta életritmusra, más fajta egészséges életmódra. Hogy jelenleg pánik folyik az emberek között? Ezt most nem tudom megállapítani. De hogy az első napokban az volt, az bizonyos. A felvásárlási láz a tetőfokára hágott, és ha ez nem lenne elég nagy baj, akkor ezt tetézte, hogy sokszor haszontalan termékeket kezdtek el felhalmozni. Persze a legfontosabb, hogy jelen helyzetben ez indokolatlan is.

„Túl jó vagy hozzám” – és ami mögötte van

Az utóbbi években megnövekedett azoknak a száma, akiket depresszió, vagy valamilyen szorongásos probléma miatt kezeltek. A pszichológusok rendszeresen találkoznak olyan páciensekkel, akik nem tudják helyesen felmérni a saját személyiségük jelentőségét, esetleg nem rendelkeznek egészséges önképpel. Ez pedig nemcsak lélektani hatásokkal bír, de az emberi kapcsolatokat is nagyban befolyásolja.

Ne őrülj meg otthon

Nyilván nem is tehetünk most mást, mint nyugalmunkat valamennyire megőrizve óvjuk magunk és szeretteink egészségét, betartsuk a szabályokat, de hogyan ne őrüljünk meg otthon?

Elválasztva – na de meddig?

Akarva-akaratlanul is felmerül mostanság bennünk a kérdés, hogy milyen következményekkel jár a kapcsolatainkra nézve az, ha most egy ideig folyamatosan otthon maradunk. Ha ez nem is jelenti azt, hogy nem tartózkodunk a lakásunkon kívül, hiszen sokan dolgozni is járnak, azért mégis beszűkül az életterünk, és ezzel együtt az emberi kapcsolataink is.