Menü

Környezettudatosan táplálkozol? Erre érdemes figyelned

Egészségünk megőrzése mellett az utóbbi időben a környezettudatosság is egyre nagyobb hangsúlyt kap mindennapjainkban. Mind többen választanak olyan élelmiszert, melyek előállítása kisebb terhelést jelent a környezetre, például kevesebb állati és több növényi eredetű terméket fogyasztanak, vagy vegetáriánus, esetleg vegán életmódra térnek át. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy a tisztán növényi táplálkozás veszélyekkel is jár, hiszen számos fontos vitaminból – például a B-vitamin – sokszor nem tudjuk a megfelelő mennyiséget biztosítani szervezetünknek.

Egy friss kutatás eredményei szerint legkedveltebb gyümölcseink, zöldségeink még annyi B-vitamint sem tartalmaznak, mint amennyit a hivatalos tápanyagtáblázatok jeleznek. Nyilván ilyenkor két választás van, vagy extrém mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt eszünk, vagy más forrásból biztosítjuk szervezetünk számára a megfelelő B-vitamin-bevitelt.

A fenntarthatóság és a környezetvédelem már hétköznapjaink fontos eleme lett, a szelektív hulladékgyűjtéstől az egyszer használatos műanyagok visszaszorításán át, az egészséges étrendig életünk egyre több területén figyelünk minderre.

Az étkezésben is a környezettudatosság, a lehető legkisebb ökológiai lábnyom az új vezérelv. Mivel az állattenyésztés több energiát igényel, mint amennyi nyerhető belőle, ezért sokan a növényi eredetű táplálékok felé fordulnak. Csak néhány példa: 1 kcal energiát tartalmazó burgonya előállításához 0,25 kcal energia kell, viszont 1 kcal-t biztosító mennyiségű csirkehús már 12 kcal energiát igényel. 1 kg paradicsom megtermeléséhez átlagosan 180 liter víz szükséges, 1 kg marhahús előállításához azonban 15.000 liter!

Fontos tudni, hogy vannak olyan vitaminok, melyek elsősorban állati eredetű élelmiszerekben találhatóak meg, így ezek pótlására, megfelelő mennyiségű bevitelére fokozottan oda kell figyelni azoknak, akik a környezettudatosság, vagy egyéb okok miatt túlnyomórészt növényi alapú táplálkozást folytatnak. Ilyenek például a B-vitaminok, melyek ráadásul vízben oldódnak, így napi szinten fontos az utánpótlásukról gondoskodni.

Többféle B-vitamin van, és ezek a természetben, illetve az élelmiszerekben jellemzően együtt fordulnak elő. Általában a szervezet energiatermelő, anyagcsere-folyamataiban vesznek részt, egyes B-vitaminok ezen kívül hozzájárulhatnak az idegrendszer normál működéséhez, segíthetik a fáradtság és a kifáradás csökkentését, valamint fontosak az immunrendszer megfelelő működéséhez.

A zöldségek és a gyümölcsök a kifejezetten egészséges és fenntartható táplálékok közé tartoznak, de a legtöbb nem a B-vitamin-tartalmáról híres, sőt van olyan tápanyag, a B12-vitamin, melyet kizárólag állati eredetű élelmiszerben találunk meg. Ezért is fordulhat elő az, hogy zöldségekből és gyümölcsökből esetenként extrém mennyiséget kell fogyasztani ahhoz, hogy a szükséges mennyiséget bevigyük a szervezetünkbe.

Mennyi B-vitaminra van szükségünk?

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ajánlásai szerint egy felnőtt férfinak és nőnek a következő mennyiségekre van szüksége naponta az egyes B-vitamin-típusokból:

B2-vitamin: 1,3/1,6 mg
B3-vitamin: 11-14 mg
B5-vitamin: 5 mg
B6-vitamin: 1,5/1,3 mg
B12-vitamin: 4 mikrogramm

Egy dán kutatólaboratórium nemrégiben analizálta a magyarok étrendjében is gyakran előforduló három növényi élelmiszert, az almát, a banánt és a burgonyát, hogy megvizsgálja B-vitamin-tartalmukat. Az eredmények azt mutatták ki, hogy a hivatalosan elfogadott tápanyagtáblázatban szereplő mennyiségnél is kevesebb B-vitamint tartalmaznak ezek a zöldségek, gyümölcsök, tehát fokozottan figyelnünk kell a folyamatos pótlásukra, bevitelükre.

Jól látható, hogy a B-vitaminok esetén napi szükséglet csak nagyon nagy mennyiségű növényi élelmiszerrel vihető be. Ahhoz, hogy az ajánlott mennyiséget elfogyasszuk, napi 1-10 kg almát vagy 3-6 kg banánt vagy 1-2,5 kg burgonyát kellene ennünk, ha a vegán, környezettudatos étkezési elveket követjük, és más módon nem viszünk be B-vitamint a szervezetünkbe.

Nem kell azért nagyon megrémülnünk az óriási mennyiségek hallatán, vannak olyan élelmiszerek, funkcionális italok, étrendkiegészítők, melyeket vegetáriánusok és vegánok is fogyaszthatnak, és kis mennyiségben is biztosítják a szervezetünk, idegrendszerünk megfelelő működéséhez szükséges összes B-vitamint. Napi két zacskó mogyoróval elég B-vitaminhoz jutnánk, viszont ez a vonalainknak nem túl előnyös.

A levegőminőség hatása a szervezetünkre

A levegő esszenciális az életben maradáshoz, mégis az iparral, a közlekedéssel, és sok más dologgal, aminek károsanyag kibocsájtása van szennyezzük azt. A rossz levegőminőség hosszú távon befolyásolhatja az egészségünket, így érdemes legalább a környezetünkben apró lépésekkel megóvni a levegőnket.

Tisztítsd a klímát!

Azzal, hogy érkezik a meleg idő, lassan beindítjuk a klímákat, ehhez viszont elengedhetetlen az éves karbantartás, hogy se nekünk, se a berendezésnek ne legyen baja.

Vigyázzunk az utakon!

Magyarországon évente 15.000 vadkár történik. Ebből a szempontból az ősz a legveszélyesebb időszak, mert ilyenkorra tehető a vadak párzási időszaka, ilyenkor gyakoribbak a balesetek. Nagy kárunk származhat egy ilyen váratlan találkozásból, ezért különösen óvatosan kell vezetni az érintett útszakaszokon.

Télből tavaszba

A tavasz beköszöntével a nappalok hosszabbodnak, a hőmérséklet nő, a délutánok melegebbek és egyre több a napsütés. A természet újjászületése általában pozitív hatással van a hangulatunkra, mégis sokan panaszkodnak fáradtságra és levertségre. Mi lehet ennek az oka?

Ahogy véget ér a téli idő, egyre több a kullancs

Lassan véget ér a téli idő, egyre több a kullancs. A kullancscsípés és a Lyme kór veszélyét nem elég hangsúlyozni – a kirándulószezonnal ugyanis sajnos a kullancsszezon is indul minden évben.