Menü

A depresszió, mint népbetegség az ifjúság körében

A depresszió mára már népbetegségnek számít. Bizonyos kimutatások szerint 2020-ban, már gyakoribb egészségügyi probléma, mint a szív és érrendszeri problémák. A mai magyar fiatalság több, mint 70% legalább egyszer átéli a depressziót fiatalkorában és több, mint felénél több hónapig is fennáll a betegség.

A 13-24 évesek körében a fejlett országokban, a lakosság több, mint 70% átéli a szorongással, depresszióval, hangulat zavarokkal járó tüneteket, legalább egyszer. De van olyan, akinél ezek a problémák hosszú évekig fennmaradnak. Ráadásul ezek a betegségek nem csak az elmét betegítik meg hanem a testet is, nem beszélve arról, hogy a kezeletlen betegségeknek súlyos szövődményei lehetnek, és az az ember nem fog tudni úgy teljesíteni az élet bármely területén, ha nem kap segítséget. Az egyik legtipikusabb példa erre a diákoknál a tanulmányi átlag romlása.

Valamint akik nem kapnak megfelelő segítséget és itt nem csak orvosi segítségre kell gondolni, hanem az adott embert körülvevő közegre azok sokszor valamilyen függőségben keresnek kiutat, amitől csak még nehezebb lesz visszautat találni. Ráadásul a társadalomra jellemző, hogy a mentális betegekkel küzdőket is stigmatizálják és megbélyegzik. Ami igazán megdöbbentő lehet, hogy a legtöbb öngyilkosságnál az illető többször is beszél arról, hogy ezt a kiutat látja csak maga előtt. Azonban a környezete nem tud rá megoldást találni a megbélyegzéstől való félelem, a betegség “összetettsége” és sokszor az miatt sem, hogy a depressziós betegek nem együttműködőek és nem akarnak szakembertől segítséget kérni.

A depresszió tipikus jelei

Ezen tünetek valamelyikét szinte minden depressziós fiatalon lehet látni

Halál állandó gondolata
Nyílt fenyegetőzés öngyilkossággal
Halállal kapcsolatos versek írása
Megjelenésben és hangulatban való változás
Kihívó viselkedés
Erőszakos viselkedés
Bűntudat
Alvási és étkezési szokásokban beállt változás
Társaság kerülése

Hogyan kezelhető a serdülőkori depresszió?

Mint minden betegségnél itt is az a legfontosabb, hogy a betegséget időben észre vegyék és a beteg megkapja a megfelelő kezelést.

Legelőször a pszichológussal való beszélgetés az, ami segíthet. Ezen belül nagyon hasznos tud lenni a kognitív viselkedésterápia, valamint különböző feladatok, amiből következtetni lehet a problémákra. Ő is abban tud segíteni, hogy az ember pozitívan lássa a világot és legyen valaki, akinek el lehet mondani a mindennapi életben bennünket érő problémákat és gondokat.

Ha súlyosabb esetről van szó akkor hangulatjavító gyógyszerekre is szükség lehet, de ekkor is a szemlélet és a gondolkodásmód megváltoztatása kell, hogy legyen a legfontosabb.

Vezethet-e a serdülőkori depresszió öngyilkossághoz?

Ha a depresszió hosszú ideig kezeletlen marad akkor a fiatalok gyakran érezhetik úgy, hogy az öngyilkosság jelenti a megoldást és a kiutat a problémákból. Sajnos hazánkban az öngyilkosságok aránya igen magas, valamint a fiatalok körében a közlekedési balesetek után ez a második legmagasabb halálozási ok. A tavalyi évben megközelítőleg 1500 ember lett öngyilkos Magyarországon ebből olyan 200-300 ember lehetett fiatal és ifjúkorú. Valamint a férfiak körében az öngyilkosság sokkal gyakoribb, mint a nők körében.

A teljes egészséget a fizikai és lelki egészség együttesen kell, hogy jelentse! Oda kell figyelnünk egymásra, szeretteinkre és magunkra is. Hiszen az időben felismert mentális problémák kezelése életeket menthet.

Szabó Máté

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.