A depresszió, mint népbetegség az ifjúság körében
- Dátum: 2020.10.18., 18:27
- Szabó Máté
- beteg, depresszió, egészség, ifjúság, koncentráció zavar, népbetegség, orvos, serdülőkor
A depresszió mára már népbetegségnek számít. Bizonyos kimutatások szerint 2020-ban, már gyakoribb egészségügyi probléma, mint a szív és érrendszeri problémák. A mai magyar fiatalság több, mint 70% legalább egyszer átéli a depressziót fiatalkorában és több, mint felénél több hónapig is fennáll a betegség.
A 13-24 évesek körében a fejlett országokban, a lakosság több, mint 70% átéli a szorongással, depresszióval, hangulat zavarokkal járó tüneteket, legalább egyszer. De van olyan, akinél ezek a problémák hosszú évekig fennmaradnak. Ráadásul ezek a betegségek nem csak az elmét betegítik meg hanem a testet is, nem beszélve arról, hogy a kezeletlen betegségeknek súlyos szövődményei lehetnek, és az az ember nem fog tudni úgy teljesíteni az élet bármely területén, ha nem kap segítséget. Az egyik legtipikusabb példa erre a diákoknál a tanulmányi átlag romlása.
Valamint akik nem kapnak megfelelő segítséget és itt nem csak orvosi segítségre kell gondolni, hanem az adott embert körülvevő közegre azok sokszor valamilyen függőségben keresnek kiutat, amitől csak még nehezebb lesz visszautat találni. Ráadásul a társadalomra jellemző, hogy a mentális betegekkel küzdőket is stigmatizálják és megbélyegzik. Ami igazán megdöbbentő lehet, hogy a legtöbb öngyilkosságnál az illető többször is beszél arról, hogy ezt a kiutat látja csak maga előtt. Azonban a környezete nem tud rá megoldást találni a megbélyegzéstől való félelem, a betegség “összetettsége” és sokszor az miatt sem, hogy a depressziós betegek nem együttműködőek és nem akarnak szakembertől segítséget kérni.
A depresszió tipikus jelei
Ezen tünetek valamelyikét szinte minden depressziós fiatalon lehet látni
Halál állandó gondolata
Nyílt fenyegetőzés öngyilkossággal
Halállal kapcsolatos versek írása
Megjelenésben és hangulatban való változás
Kihívó viselkedés
Erőszakos viselkedés
Bűntudat
Alvási és étkezési szokásokban beállt változás
Társaság kerülése
Hogyan kezelhető a serdülőkori depresszió?
Mint minden betegségnél itt is az a legfontosabb, hogy a betegséget időben észre vegyék és a beteg megkapja a megfelelő kezelést.
Legelőször a pszichológussal való beszélgetés az, ami segíthet. Ezen belül nagyon hasznos tud lenni a kognitív viselkedésterápia, valamint különböző feladatok, amiből következtetni lehet a problémákra. Ő is abban tud segíteni, hogy az ember pozitívan lássa a világot és legyen valaki, akinek el lehet mondani a mindennapi életben bennünket érő problémákat és gondokat.
Ha súlyosabb esetről van szó akkor hangulatjavító gyógyszerekre is szükség lehet, de ekkor is a szemlélet és a gondolkodásmód megváltoztatása kell, hogy legyen a legfontosabb.
Vezethet-e a serdülőkori depresszió öngyilkossághoz?
Ha a depresszió hosszú ideig kezeletlen marad akkor a fiatalok gyakran érezhetik úgy, hogy az öngyilkosság jelenti a megoldást és a kiutat a problémákból. Sajnos hazánkban az öngyilkosságok aránya igen magas, valamint a fiatalok körében a közlekedési balesetek után ez a második legmagasabb halálozási ok. A tavalyi évben megközelítőleg 1500 ember lett öngyilkos Magyarországon ebből olyan 200-300 ember lehetett fiatal és ifjúkorú. Valamint a férfiak körében az öngyilkosság sokkal gyakoribb, mint a nők körében.
A teljes egészséget a fizikai és lelki egészség együttesen kell, hogy jelentse! Oda kell figyelnünk egymásra, szeretteinkre és magunkra is. Hiszen az időben felismert mentális problémák kezelése életeket menthet.
Szabó Máté
Kötődési típusok bemutatása

A kötődés kérdése évszázadok óta foglalkoztatja az embereket, hiszen alapvető szerepet játszik személyes jólétünkben, kapcsolati mintázatainkban és társas életünkben. A pszichológiában a kötődési stílusok befolyásolják, hogyan érezzük, viselkedésünket és reagálunk másokkal való kapcsolatainkban. A különböző kötődési típusok egymással való kölcsönhatása jelentős hatással lehet párkapcsolataink sikerességére és dinamikájára.
Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.