Menü

Miért népszerűek a horrorfilmek?

Halloween környékén minden évben kijön egy új horror sorozat vagy film, a mozik és tévék ontják az alkotások. Ilyenkor minden borzongató és az emberek rajonganak érte. De miért szeretünk félni?

A régi korok embere is kedvelte a rémtörténeteket, az esti tűz melletti ijesztő meséket, de a mai világ egyenesen rajongunk a borzongató filmekért.

A válasz a kérdésre összetettebb mint gondolnánk és bár sok pszichológus foglalkozott a témával, konkrét és egybefüggő elmélet nem született ezzel kapcsolatban. Többféle megközelítés és feltételezés azonban igen.

Izgalmasan irreális

A ma emberének élete biztonságos, legalábbis a fejlett országok jómódban élő társadalmi rétegei számára biztosan az. Fejlett az egészségügy, jó a közbiztonság, ez azt jelenti minden rendben lesz. És bár az idei év épp ezt cáfolja meg, még mindig meg van az érzésünk, hogy uralni tudjuk az életünket és a minket körülvevő világot.

A horrorfilmek is ezért ilyen népszerűek, mert a történeteik nagyrészt olyan irreálisnak tűnnek, hogy könnyebben emésztjük őket, sőt szórakoztatónak találjuk. A „velünk ez úgysem történhet meg” érzés és a filmekben felvázolt természetellenesnek ható világ együttesen segít, hogy élvezzük, amit nézünk. Sokak szerint épp azok a legijesztőbb horrorfilmek, amik valamilyen szinten valóságosak, ahol nem egy megszállott gonosz apáca rémiszt halálra, sokkal inkább olyan események, amik reálisabbak, mint gondolnánk.

A valóság és az irrealitás határa sokszor vékony mezsgye, főként a gyerekek számára. Az óvodás és kisiskolás gyerekeknek amit látnak az szinte a valóság, ezért is kiemelten fontos odafigyelni milyen filmeket és műsorokat néznek. Aki ijesztő tartalmakkal találkozott rendszeresen ilyen kis korban, bizonyítottan alvási és szorongási problémákkal is küzdhet.

Kivel félsz?

Egy másik megközelítés a társasági szempontot vizsgálja a horrorfilmek esetében. A közösen átélt félelem, a rettegéssel eltöltött percek utáni felszabadulás szinte eufórikus és ezt barátokkal megélni még intenzívebb élmény. A kutatás szerint az ember inkább erre emlékeznek mintsem arra, milyen szörnyűségeket láttak a mozivásznon.

Más a helyzet a randevúkkal, előfordulhat ugyanis, hogy két ember egy horrorfilmmel kezdi az ismerkedést. A randi-vizsgálat már olyan komolyabb kérdéseket is felvet, mint a férfi és női szerepek társadalmi meghatározottsága. A kutatás során kiderült, hogy a nők jobban szeretik, ha partnerük nyugodt maradt a film közben, ezzel erőt sugározva, míg a férfiak a gyámoltalanságot tekintik pozitívnak. Klasszikus gender-felfogás, ami tényleg komolyabb és mélyebb kérdéseket is felvet.

Adrenalin és nem hétköznapi látvány

A „jump scare” típusú ijesztegetésre épülő filmek kifejezetten az adrenalint használják ki, ami egészen különös dolgokat hoz ki az emberből. Sok ember retteg az ilyen helyzetektől, aztán mégis ha vége újra akarja élni.

A másik érdekes magyarázat a horrorfilmek népszerűségére, hogy a filmkockákon általában olyan jelenségeket látunk, amik nem részei a hétköznapi életünknek, emiatt még inkább vonzóvá és érdekesség válik számunkra.

A horrorfilmek stresszlevezetésnek is tökéletesek, kifejezetten, ha egy jó adag humorral vannak fűszerezve, mint a nagysikerű Horrorra akadva széria.

Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.

Miért ilyen sekély a Balaton?

A Balaton Európa egyik legsekélyebb tava, de vajon miért alakult így, és hogyan befolyásolja ezt a jövőben a klímaváltozás? A „magyar tenger” különleges geológiai múltja és a globális felmelegedés hatásai olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek túlmutatnak a nyaralás élményén.

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.

Kerti túlélőkalauz: mit tehetünk a perzselő hőség ellen?

A nyári hónapok egyre forróbbak, és a hosszan tartó hőség nemcsak minket, hanem a kertjeinket is próbára teszi. A kiszáradt fű, a lekókadt virágok és az elsárgult levelek látványa minden kerttulajdonos rémálma! Mit tehetünk a perzselő hőség ellen?

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.