Menü

Hipnózis elméletben és gyakorlatban

Mit jelent a hipnózis?

A hipnózis egy szuggesztiós eljárás. Egyfajta olyan pszichológiai állapot, amely felületesen hasonlít az alvásra, és a személynek a tudatos állapotától eltérő tudatszintje jellemzi ezt az állapotot. Ebben a helyzetben, hogy ha működik akkor az adott személyt felfokozott mértékben lehet befolyásolni, és irányítani. Ilyenkor az az illető belsőleg tapasztalt érzékeléseknek ugyanakkora jelentőséget tulajdonít, mint általában a külső valóságnak.

Mi történik a valóságban?

Fontos hangsúlyozni, hogy a hipnózis nem úgy működik, mint a filmekben vagy a könyvekben. Tehát nagyon ritkán lehet mondjuk valaki öt perc alatt rávenni egy gyilkosságra, vagy esetleg a bankrablásnál nem lehet hipnotizálni az őröket. A sokszor „mágikusként” feltüntető ábrázolásokkal szemben a hipnózis egy módosult tudatállapotot alkalmazó módszer, amelyet ma ismert formájában az 50-es években kezdtek el vizsgálni.

Ebben a hétköznapitól eltérő éberségi szintű állapotban a külső ingerek helyett elsősorban befelé irányul a figyelmünk és az a működésünk kerül előtérbe, amelyben szabadabban engedjük áramlani az élményeinket, érzéseinket. A hipnózis során fokozottan fogékonyak vagyunk az úgynevezett szuggesztiókra, azaz a tudattalan választ kiváltó, jótékony hatású gondolatokra. Ezeknek a ráhatásoknak, gondolatoknak természetesen a valóság talaján kell maradniuk. Tehát mondjuk nem lehet egy embertől azt kérni, hogy mássza meg a Mount Everestet, vagy sétáljon tízezer kilométert.

Mindenkin alkalmazható?

Gyakran felmerül a kérdés: Vajon mindenki hipnotizálható? Annak a hátterében, hogy ki mennyire lesz fogékony a hipnózisra, genetikai, környezeti és neveltetési tényezők kölcsönhatása áll. Elmondható, hogy mint sok más esetben is, a hipnózis iránt is kell egyfajta fogékonyság, amely nagyjából felnőttkorra alakul ki mindenkiben. A valóságban a hipnózisnál nagyon fontos az együttműködés, azaz ha valaki nem szeretné, hogy hipnotizálják, akkor nagy valószínűséggel nem is fog tudni működni a hipnózis. Mikor alkalmazható a hipnózis?

A hipnózis alkalmazható különböző orvosi és pszichológiai problémák kezelésében is:

dohányzás, túlsúly és más a viselkedés változását igénylő problémák,
szexuális zavarok, alvászavarok, függőségek,
bőrbetegségek
immunrendszert érintő betegségek
szorongásos tünetek
migrén

Mekkora szerepe van ennek a való életben?

Ahogyan említettem a hipnózis igenis hasznos és valódi tud lenni. Azonban a valóságban nem alkalmazzák túl sok helyen. Tehát intézményesített keretek között nem használnak hipnózist akár testi vagy lelki gyógyításra, analizálásra, vagy éppen különböző pszichológia kontrollra sem.

Ha valaki érdeklődik a hipnózis iránt, akkor általában lehetősége van hipnoterápiákon részt venni, de ezeket sem lehet gyakran megtalálni. A hipnoterápia valamelyest hasonlít a pszichológiára, tehát egyértelműen a lélekkel kapcsolatos problémákra fókuszál, és általában természetes gyógymódokat kínál. Azonban az, hogy ez mennyire működik a valóságban egy nagyon jó kérdés. Viszont érdemes megemlíteni, hogy ezek a hipnoterápiák nem olcsóak tehát, aki belevág annak érdemes előtte tájékozódni az alapvető információkról.

A hipnózis összességében kiemelten alkalmas a belső gyógyító folyamatok mozgósítására, előidézheti a személyiség érését, fejlődést indíthat el, de ezekre nagyon fontos, hogy fogékonynak is kell lenni. Valamint olyan szakember kell hozzá, aki ténylegesen ért is a hipnózishoz.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?

A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?