Menü

Rezisztens (emésztésnek ellenálló) keményítők szerepe az étrendben

Mi az a keményítő? Mit jelent a rezisztens szó? Miért jut eszünkbe elsőként a „magas vércukorszint”, „gyors inzulinválasz”, a „hízás”, ha keményítőről beszélünk, s milyen szerepet játszik az egészségünk megőrzésében? Erről írunk ma.

A keményítő megtalálható „szabad” formában pl. a burgonyában, a rizsben, a gabonafélékben, hüvelyesekben. A rezisztens keményítő olyan, mint a hagyományos keményítő, de az emberi emésztőenzimek kevésbé képesek lebontani, ezáltal hamarabb idézi elő a jóllakottság érzését.

Megkülönböztetünk gyorsan felszívódó, lassan felszívódó és ún. rezisztens keményítőket. Gyorsan felszívódó keményítő a zacskós pudingporokban található, számos feldolgozott élelmiszerben, levesporokban, zacskós ételekben, bolti öntetekben.

A nyers ételekben leginkább lassan felszívódó keményítő található, míg a rezisztens keményítő egy külön csoport.

A rezisztens keményítőről azt kell tudni, hogy ellenáll az emésztőenzimeknek és változatlan formában jut a vastagbélbe, ahol a jótékony hatással vannak a bélbaktériumokra, támogatják a megfelelő bélflóra kialakulását, erősítve az immunrendszer működését.

A fent említett keményítő nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, sőt, segíti lassítani a szénhidrátok felszívódását, így fogyókúrás étrendekbe is beilleszthető.

A rezisztens keményítő hasonlítható a jótékony prebiotikumokhoz, egyáltalán nem okoz kellemetlen puffadást, sem teltségérzetet, így bátran beépíthető az étrendbe. Bár „hivatalosan” nem sorolják a rostokhoz, mégis támogatja a bélflóra egészséges működését és azok is jól tolerálják, akik a rostokra érzékenyek.

Megállapították, hogy jó hatással lehet a különböző gyulladásos bélbetegségek és táplálékintoleranciák kezelésében, a magas koleszterinszint szabályozásában, illetve magas vérnyomás esetén.

Egy új kutatás szerint az ilyen jótékony hatású keményítőt tartalmazó ételek segítségével több kalóriát képes elégetni a szervezet, ami a fogyókúrázóknak egy fontos támpontot ad. Rezisztens keményítő források többek között a (nyers) burgonya és nyers burgonyakeményítő, zöld (éretlen) banán, a főzőbanán, a zöldbanán-liszt, a tápióka és tápióka keményítő, de megtalálható a nyers zöldségekben, krumpliban, őrölt magokban, árpában, banánban, zabpehelyben.

A rezisztens keményítőt tartalmazó élelmiszereket érdemes beilleszteni az étrendünkbe, de számolni kell annak szénhidráttartalmával, s ha mértéktelenül fogyasztjuk, hízást okozhat.

A rutin, mint anyag, amire szükségünk van

Van jó pár kevésbé közismert anyag, ami nélkül a szervezetünk nem fog megfelelően működni, ilyen a rutin is.

A roppanás varázsa – miért imádjuk a sült ételeket?

Aranybarna bunda, forró belső és az a bizonyos első harapás, amikor minden a helyére kerül. A rántott harapnivalók és a húsok iránti rajongás mögött mindig ott rejlik az élvezet. Azonban mi vonz minket ennyire a bundázott ételek és a street food klasszikusok felé?

Milyen, amikor nem elég a C-vitamin a szervezetünkben?

Mindenki ismeri a C-vitamint, és azt is tudja mindenki, hogy fontos, hogy eleget fogyasszunk. Mutatom, milyenek a hiánytünetek és mit tehetünk ellene.

Fekete ételek – ezért fogyassz belőlük eleget

Ismerjük a zöld ételeket, amik általában a zöld levélűek, vagy a pirosokat, amik többségében a bogyós gyümölcsök, vagy a cékla, de mi a helyzet a fekete ételekkel?

Reggel „zabos” vagyok

A reggeli szerepét nem érdemes alábecsülni: az első étkezés alapozza meg az energiaszintet, a koncentrációt és a teljesítményt a nap hátralévő részére. Ha gyors, mégis tápláló megoldást keresünk, a zab kiváló választás.