Menü

Rezisztens (emésztésnek ellenálló) keményítők szerepe az étrendben

Mi az a keményítő? Mit jelent a rezisztens szó? Miért jut eszünkbe elsőként a „magas vércukorszint”, „gyors inzulinválasz”, a „hízás”, ha keményítőről beszélünk, s milyen szerepet játszik az egészségünk megőrzésében? Erről írunk ma.

A keményítő megtalálható „szabad” formában pl. a burgonyában, a rizsben, a gabonafélékben, hüvelyesekben. A rezisztens keményítő olyan, mint a hagyományos keményítő, de az emberi emésztőenzimek kevésbé képesek lebontani, ezáltal hamarabb idézi elő a jóllakottság érzését.

Megkülönböztetünk gyorsan felszívódó, lassan felszívódó és ún. rezisztens keményítőket. Gyorsan felszívódó keményítő a zacskós pudingporokban található, számos feldolgozott élelmiszerben, levesporokban, zacskós ételekben, bolti öntetekben.

A nyers ételekben leginkább lassan felszívódó keményítő található, míg a rezisztens keményítő egy külön csoport.

A rezisztens keményítőről azt kell tudni, hogy ellenáll az emésztőenzimeknek és változatlan formában jut a vastagbélbe, ahol a jótékony hatással vannak a bélbaktériumokra, támogatják a megfelelő bélflóra kialakulását, erősítve az immunrendszer működését.

A fent említett keményítő nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, sőt, segíti lassítani a szénhidrátok felszívódását, így fogyókúrás étrendekbe is beilleszthető.

A rezisztens keményítő hasonlítható a jótékony prebiotikumokhoz, egyáltalán nem okoz kellemetlen puffadást, sem teltségérzetet, így bátran beépíthető az étrendbe. Bár „hivatalosan” nem sorolják a rostokhoz, mégis támogatja a bélflóra egészséges működését és azok is jól tolerálják, akik a rostokra érzékenyek.

Megállapították, hogy jó hatással lehet a különböző gyulladásos bélbetegségek és táplálékintoleranciák kezelésében, a magas koleszterinszint szabályozásában, illetve magas vérnyomás esetén.

Egy új kutatás szerint az ilyen jótékony hatású keményítőt tartalmazó ételek segítségével több kalóriát képes elégetni a szervezet, ami a fogyókúrázóknak egy fontos támpontot ad. Rezisztens keményítő források többek között a (nyers) burgonya és nyers burgonyakeményítő, zöld (éretlen) banán, a főzőbanán, a zöldbanán-liszt, a tápióka és tápióka keményítő, de megtalálható a nyers zöldségekben, krumpliban, őrölt magokban, árpában, banánban, zabpehelyben.

A rezisztens keményítőt tartalmazó élelmiszereket érdemes beilleszteni az étrendünkbe, de számolni kell annak szénhidráttartalmával, s ha mértéktelenül fogyasztjuk, hízást okozhat.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?