Menü

Rezisztens (emésztésnek ellenálló) keményítők szerepe az étrendben

Mi az a keményítő? Mit jelent a rezisztens szó? Miért jut eszünkbe elsőként a „magas vércukorszint”, „gyors inzulinválasz”, a „hízás”, ha keményítőről beszélünk, s milyen szerepet játszik az egészségünk megőrzésében? Erről írunk ma.

A keményítő megtalálható „szabad” formában pl. a burgonyában, a rizsben, a gabonafélékben, hüvelyesekben. A rezisztens keményítő olyan, mint a hagyományos keményítő, de az emberi emésztőenzimek kevésbé képesek lebontani, ezáltal hamarabb idézi elő a jóllakottság érzését.

Megkülönböztetünk gyorsan felszívódó, lassan felszívódó és ún. rezisztens keményítőket. Gyorsan felszívódó keményítő a zacskós pudingporokban található, számos feldolgozott élelmiszerben, levesporokban, zacskós ételekben, bolti öntetekben.

A nyers ételekben leginkább lassan felszívódó keményítő található, míg a rezisztens keményítő egy külön csoport.

A rezisztens keményítőről azt kell tudni, hogy ellenáll az emésztőenzimeknek és változatlan formában jut a vastagbélbe, ahol a jótékony hatással vannak a bélbaktériumokra, támogatják a megfelelő bélflóra kialakulását, erősítve az immunrendszer működését.

A fent említett keményítő nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, sőt, segíti lassítani a szénhidrátok felszívódását, így fogyókúrás étrendekbe is beilleszthető.

A rezisztens keményítő hasonlítható a jótékony prebiotikumokhoz, egyáltalán nem okoz kellemetlen puffadást, sem teltségérzetet, így bátran beépíthető az étrendbe. Bár „hivatalosan” nem sorolják a rostokhoz, mégis támogatja a bélflóra egészséges működését és azok is jól tolerálják, akik a rostokra érzékenyek.

Megállapították, hogy jó hatással lehet a különböző gyulladásos bélbetegségek és táplálékintoleranciák kezelésében, a magas koleszterinszint szabályozásában, illetve magas vérnyomás esetén.

Egy új kutatás szerint az ilyen jótékony hatású keményítőt tartalmazó ételek segítségével több kalóriát képes elégetni a szervezet, ami a fogyókúrázóknak egy fontos támpontot ad. Rezisztens keményítő források többek között a (nyers) burgonya és nyers burgonyakeményítő, zöld (éretlen) banán, a főzőbanán, a zöldbanán-liszt, a tápióka és tápióka keményítő, de megtalálható a nyers zöldségekben, krumpliban, őrölt magokban, árpában, banánban, zabpehelyben.

A rezisztens keményítőt tartalmazó élelmiszereket érdemes beilleszteni az étrendünkbe, de számolni kell annak szénhidráttartalmával, s ha mértéktelenül fogyasztjuk, hízást okozhat.

Alumínium a szervezetben

Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.

A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt

A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.