Menü

Rezisztens (emésztésnek ellenálló) keményítők szerepe az étrendben

Mi az a keményítő? Mit jelent a rezisztens szó? Miért jut eszünkbe elsőként a „magas vércukorszint”, „gyors inzulinválasz”, a „hízás”, ha keményítőről beszélünk, s milyen szerepet játszik az egészségünk megőrzésében? Erről írunk ma.

A keményítő megtalálható „szabad” formában pl. a burgonyában, a rizsben, a gabonafélékben, hüvelyesekben. A rezisztens keményítő olyan, mint a hagyományos keményítő, de az emberi emésztőenzimek kevésbé képesek lebontani, ezáltal hamarabb idézi elő a jóllakottság érzését.

Megkülönböztetünk gyorsan felszívódó, lassan felszívódó és ún. rezisztens keményítőket. Gyorsan felszívódó keményítő a zacskós pudingporokban található, számos feldolgozott élelmiszerben, levesporokban, zacskós ételekben, bolti öntetekben.

A nyers ételekben leginkább lassan felszívódó keményítő található, míg a rezisztens keményítő egy külön csoport.

A rezisztens keményítőről azt kell tudni, hogy ellenáll az emésztőenzimeknek és változatlan formában jut a vastagbélbe, ahol a jótékony hatással vannak a bélbaktériumokra, támogatják a megfelelő bélflóra kialakulását, erősítve az immunrendszer működését.

A fent említett keményítő nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, sőt, segíti lassítani a szénhidrátok felszívódását, így fogyókúrás étrendekbe is beilleszthető.

A rezisztens keményítő hasonlítható a jótékony prebiotikumokhoz, egyáltalán nem okoz kellemetlen puffadást, sem teltségérzetet, így bátran beépíthető az étrendbe. Bár „hivatalosan” nem sorolják a rostokhoz, mégis támogatja a bélflóra egészséges működését és azok is jól tolerálják, akik a rostokra érzékenyek.

Megállapították, hogy jó hatással lehet a különböző gyulladásos bélbetegségek és táplálékintoleranciák kezelésében, a magas koleszterinszint szabályozásában, illetve magas vérnyomás esetén.

Egy új kutatás szerint az ilyen jótékony hatású keményítőt tartalmazó ételek segítségével több kalóriát képes elégetni a szervezet, ami a fogyókúrázóknak egy fontos támpontot ad. Rezisztens keményítő források többek között a (nyers) burgonya és nyers burgonyakeményítő, zöld (éretlen) banán, a főzőbanán, a zöldbanán-liszt, a tápióka és tápióka keményítő, de megtalálható a nyers zöldségekben, krumpliban, őrölt magokban, árpában, banánban, zabpehelyben.

A rezisztens keményítőt tartalmazó élelmiszereket érdemes beilleszteni az étrendünkbe, de számolni kell annak szénhidráttartalmával, s ha mértéktelenül fogyasztjuk, hízást okozhat.

Könnyű ételek meleg napokra

Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.