Menü

Rezisztens (emésztésnek ellenálló) keményítők szerepe az étrendben

Mi az a keményítő? Mit jelent a rezisztens szó? Miért jut eszünkbe elsőként a „magas vércukorszint”, „gyors inzulinválasz”, a „hízás”, ha keményítőről beszélünk, s milyen szerepet játszik az egészségünk megőrzésében? Erről írunk ma.

A keményítő megtalálható „szabad” formában pl. a burgonyában, a rizsben, a gabonafélékben, hüvelyesekben. A rezisztens keményítő olyan, mint a hagyományos keményítő, de az emberi emésztőenzimek kevésbé képesek lebontani, ezáltal hamarabb idézi elő a jóllakottság érzését.

Megkülönböztetünk gyorsan felszívódó, lassan felszívódó és ún. rezisztens keményítőket. Gyorsan felszívódó keményítő a zacskós pudingporokban található, számos feldolgozott élelmiszerben, levesporokban, zacskós ételekben, bolti öntetekben.

A nyers ételekben leginkább lassan felszívódó keményítő található, míg a rezisztens keményítő egy külön csoport.

A rezisztens keményítőről azt kell tudni, hogy ellenáll az emésztőenzimeknek és változatlan formában jut a vastagbélbe, ahol a jótékony hatással vannak a bélbaktériumokra, támogatják a megfelelő bélflóra kialakulását, erősítve az immunrendszer működését.

A fent említett keményítő nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, sőt, segíti lassítani a szénhidrátok felszívódását, így fogyókúrás étrendekbe is beilleszthető.

A rezisztens keményítő hasonlítható a jótékony prebiotikumokhoz, egyáltalán nem okoz kellemetlen puffadást, sem teltségérzetet, így bátran beépíthető az étrendbe. Bár „hivatalosan” nem sorolják a rostokhoz, mégis támogatja a bélflóra egészséges működését és azok is jól tolerálják, akik a rostokra érzékenyek.

Megállapították, hogy jó hatással lehet a különböző gyulladásos bélbetegségek és táplálékintoleranciák kezelésében, a magas koleszterinszint szabályozásában, illetve magas vérnyomás esetén.

Egy új kutatás szerint az ilyen jótékony hatású keményítőt tartalmazó ételek segítségével több kalóriát képes elégetni a szervezet, ami a fogyókúrázóknak egy fontos támpontot ad. Rezisztens keményítő források többek között a (nyers) burgonya és nyers burgonyakeményítő, zöld (éretlen) banán, a főzőbanán, a zöldbanán-liszt, a tápióka és tápióka keményítő, de megtalálható a nyers zöldségekben, krumpliban, őrölt magokban, árpában, banánban, zabpehelyben.

A rezisztens keményítőt tartalmazó élelmiszereket érdemes beilleszteni az étrendünkbe, de számolni kell annak szénhidráttartalmával, s ha mértéktelenül fogyasztjuk, hízást okozhat.

A sokoldalú rozmaring

A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.

Melyik sófajta a legegészségesebb?

Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!

Mit kell tudni az inozitról?

Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.

Az acerola jótékony hatásai

Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.

Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?

A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.