Menü

Az eper szervezetre gyakorolt hatása

Az eper szezonja áprilistól júliusig tart. Az eper nemzetségbe tartozik, ám szakmai elnevezése valójában szamóca. Egy hibrid növény, melyet lédús, piros, szív alakú, kívül magokkal borított álterméséért termesztenek. Jó alkalmazkodó képességű növény, ezért a világon szinte mindenütt termesztik. Évelő növény, indáról szaporítható és tőrózsát fejleszt.

Világszerte nagyjából 600 fajtáját ismerjük, rendkívül népszerű és finom, de emellett egészséges is. Rengeteg vitamint tartalmaz, többek között C-vitamin, B6-vitamint és B7-vitamint, de rendkívül jó mangán, jód, kálium és magnézium forrás. Magas rosttartalma miatt az emésztésnek is jót tesz, valamint gazdag antioxidánsokban, ami pedig az öregedés folyamatát lassítja. Számtalan egészségügyi hatása ismert, mint például a vércukorszint normalizálása, de a bőrt is simábbá és ragyogóbbá teszi.

Az eperben találhatók úgynevezett fitonutriensek. Ezek valójában a növényben található kémiai vegyületek. Az eperben találhatók többek között gyulladásgátló hatásúak, amik a szervezetünkben található kisebb gyulladásokkal könnyedén elbánnak.

Az eper legtöbbet tanulmányozott egészségügyi hatása a szív- és érrendszert érinti. Egyrészt a fentebb említett gyulladásgátló hatásának köszönhetően védi az érfalakat, de a vércukorszintre is jó hatással van, valamint az érfalak károsodását okozó koleszterinszintjének csökkentésében is segít. Egyes kutatások szerint daganatos betegségek megelőzéséhez is hozzájárul.

Sajnos mivel az egyik legromlandóbb gyümölcs – mindössze 2-3 napig áll el – érdemes közvetlenül felhasználás előtt beszerezni, valamint az eper miután leszedik, már nem érik, ezért nem szabad még éretlen, sárgás epret venni annak reményében, hogy beérik.

Felhasználása legalább olyan sokszínű, mint az egészségre gyakorolt hatása. Persze bizonyos ételkészítési eljárások hatására veszít vitamin- és ásványi anyag tartalmából, de szinte bárhogyan elkészíthető. Nyersen a legegészségesebb, de cukorba mártogatva is fogyasztják, salátában, joghurtban vagy kefirben is ízletes, esetleg összeturmixolva italként. Jól megy az ízéhez a narancs, kivi, más bogyós gyümölcs, banán, papaja, grapefruit, de mentával és mézzel is remek párosítás. Fahéjjal, citromlével és mézzel tökéletes öntet készíthető belőle gofrihoz, de meglepő módon balzsamecettel és mézzel leöntve nagyszerűen kombinálható az íze, kifejezetten pikáns ízt pedig borssal megszórva kaphatunk.

Atlétikai világbajnokság Budapesten!

Mint sokan tudjuk, a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezési jogát Budapest kapta meg a Nemzetközi Atlétikai Szövetség 2018 decemberében tartott ülésén. Ez a 19. szabadtéri atlétikai világbajnokság, melyre 195 országból 2000 atléta érkezett.

Miért szednek sótablettát a futók?

Sokan esküsznek rá, mások pedig egyáltalán nem használják. De most akkor kell vagy sem? Mire jó a sótabletta?

Segíti-e az olimpia egy ország sportjának felemelkedését?

Előző cikkünkben arról elmélkedtünk, hogy vajon egy átlag hazai világverseny generál-e az utánpótlásnak több versenyzőt. Egyértelmű válasz nem adható, annyi bizonyos, hogy a kettő között nincs összefüggés. Az már egy másik kérdés, hogy néhány kiugró eredmény viszont érdeklődő fiatalokat hoz az adott sportágba. Ám azt már viszonylag objektíven meg tudjuk vizsgálni, hogy okozott-e sportági fejlődést egy olimpia az adott országnak. Maradjunk csak a XXI. századi olimpiáknál.

Az egészséges edző-gyermek-szülő háromszög a sport területén.

Amikor gyermekünket klubkeretek között sportolni adjuk, nagyon fontos, hogy megmaradjon a gyermek-szülő-edző háromszög stabilitása. Ennek fenntartásáért különösen a két felnőttnek kell sokat tenni, mert ha megbillen, vagy bármilyen törés következik be, annak a gyermek látja a kárát. Néhány sportág erre már konkrét leírásokat dolgozott ki.

Gyerek edzőcipőben

Az nem kérdés, hogy minden gyereknek jót tesz, ha sportol valamit. Ha lehet, próbáljon ki többféle sportágat, hiszen így tud választani közülük. Hogy miért fontos többféle sportágat kipróbálni? Erre kerestük a válaszokat a cikkben.