Menü

Mit tesz a testünkkel napi 1 szál sárgarépa?

A sárgarépa eredetileg Közép-Ázsiából származik. Az akkoriban még vékony, kemény gyökérfélét a spanyolok közvetítésével ismerte meg Európa az i. sz. I. század környékén. Sokáig fehér, sárga és lila változata létezett, a ma ismert narancsszínt holland kertészeknek köszönhetjük, akik új zöldségfélével akartak kedveskedni a királyi családnak, még az 1600-as években.

Energiatartalma mindössze 52 kcal (218 kJ) tízdekánként, ami nagyjából 7 perc szobabiciklizés energiájának felel meg. Igen gazdag tápanyagokban, B1-, B2- és B6-, valamint C-vitamint tartalmaz, az ásványi anyagok közül kalcium és foszfor mellett vas is van benne. Béta-karotinból - amely az A-vitamin úgynevezett provitaminja - körülbelül 7-15 mg-ot, szénhidrátból átlagosan 6-7 grammot tartalmaz 100 grammonként.

A sárgarépát is érdemes vékonyan hámozni, mivel értékes tápanyagainak nagy része közvetlenül a vékony külső héj alatti háncsszövetben található. Ez sötétebb színű, és gyűrű alakban öleli körül a belső, szívrésznek nevezett szöveteket.

Nyersen hasznos tápanyagainak, többek között a béta-karotinnak is mindössze a negyede hasznosul. Hő (azaz főzés vagy sütés) hatására azonban megnyílnak a vastag sejtfalak, és hozzáférhetővé válik a hasznos anyagok jelentős része. Igazi bőrvédő mindenes: rendszeres fogyasztása segít a bőr víztartalmának megőrzésében, szerepet játszik a faggyú- és verejtékmirigyek szabályozásában, és béta-karotint tartalmaz, amely védelmet nyújt a napégés ellen.

Már napi 5 deka sárgarépa is fedezi a szervezetünk béta-karotin-szükségletét. Korábban úgy gondolták, hogy ez az antioxidáns is túladagolható, de kiderült, hogy a bőr - egyébként ártalmatlan - sárgás elszíneződéséhez extrém mennyiségű zöldséget kellene elfogyasztani. Az egész évben beszerezhető sárgarépa fogyasztása ajánlott immunerősítő kúrákban, egyes szakértők szerint még néhány daganatos betegség ellen is védelmet nyújthat. Kifejezetten fontos szerepet kap a szív- és keringési rendszer betegségeinek diétájában.

Kutatások szerint napi két adag, azaz mintegy 20 dkg sárgarépa fogyasztása néhány héten belül jelentősen, mintegy 10%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét. Ám mivel ez a növény hajlamos elraktározni a talaj vagy a műtrágyák nitráttartalmát, napi 5 adagnál több fogyasztása nem ajánlott.

Hogyan kezeljük a tavaszi fáradtságot?

Bár a tavasz sokak számára energiát ad, egyesek mégis fáradtabbnak érzik magukat a változó évszakok miatt. Mai cikkünk segíthet a tavaszi fáradtság kezelésében, tippeket adhat a hangulati ingadozások kezelésére és arra is, hogyan erősíthetjük meg a mentális egészségünket.

Tavaszi méregtelenítés: Hogyan tisztítsuk meg a testünket és a lelkünket?

A tavaszi méregtelenítés remek alkalom arra, hogy testileg és lelkileg is felfrissüljünk. A tél után, amikor hajlamosak vagyunk több nehéz ételt enni és kevesebb időt tölteni a szabadban, itt az ideje, hogy egy kis figyelmet fordítsunk a méregtelenítésre

A levegőminőség hatása a szervezetünkre

A levegő esszenciális az életben maradáshoz, mégis az iparral, a közlekedéssel, és sok más dologgal, aminek károsanyag kibocsájtása van szennyezzük azt. A rossz levegőminőség hosszú távon befolyásolhatja az egészségünket, így érdemes legalább a környezetünkben apró lépésekkel megóvni a levegőnket.

Mivel helyettesítsük a cukrot?

A legtöbb fogyókúra és diéta ajánlja, hogy a lehető legkevesebb cukrot fogyasszuk, ha szeretnénk elérni a kívánt hatást. Milyen alternatívák vannak azonban arra, hogy élvezhessük az édes ízeket, de ne is legyen káros számunkra?

A csípős paprika hatása a szervezetünkre

Nem mindenki szereti az erős, csípős ízeket, pedig az egyik anyag, amitől erős mondjuk a paprika, igencsak jótékony hatással bír.