Francia Riviéra? Nem, Balaton
- Dátum: 2022.09.29., 02:55
- Szabó Máté
A Nyugati nyaralás című magyar film nemrég került a mozikba és már korábban is elég nagy felhajtást kapott. A késői Kádár-korszakon keresztül bemutatott Maurer család kémjátszmával átszőtt nyaralása olyan, mint egy ideális nyaralás humoros, nosztalgikus és érdekes. Nézőként pedig garantálva van a nevetés és az izgalom egyszerre.
A Nyugati nyaralás röviden megfogalmazva egy érzetfilm, amely Maurerék kirándulásán keresztül megidézi az 1980-as évek jellegzetességeit és vonzóvá teszi a Balaton környékét, a retró hullámra felülve pedig egész kellemes szórakozásnak bizonyul.

Azonban Gyuri (Mészáros Máté), Kriszta (Pokorny Lia) és a gyerekek (Szőke Abigél és Tóth Mátyás) hiába mennek a Balaton-partra pihenni, belekeverednek egy korabeli kémjátszmába, ahol aztán ÁVH ügynökök és NSZK-s kémek is egy fontos filmtekercset akarnak megszerezni.
A film rendezője Tiszeker Dániel és Lévai Balázs nem rendelkeznek kimondottan nagy tapasztalattal, de már korábban is dolgoztak együtt, valamint több film is köthető a nevükhöz. Noha bevett stílusokat, rendező meglátásokat nehéz ezáltal még hozzájuk kötni, az biztos, hogy a film története, korhűsége, és képi világa is kimondottan erős.
A film nagyon pörgős, lendületes története van, gyorsan felvezeti az alaptörténetet, egy-egy helyzet kimondottan jó benne, emellett pedig tele van jelenetekkel ahol erőltetés nélkül lehet nevetni a sztorin, akár otthon, akár a moziban ülve. A konfliktusok, és maguk a karakterek egyértelműen egy-egy sztereotípiát testesítenek meg, a feltörekvő rendőr, a pocakos autószerelő családapa, a családanya, a korabeli különcség, emiatt pedig a történet korhű tud lenni, az akció és a vígjáték részek pedig szintén remekül eloszlanak. A késői Kádár-korszak pedig szerencsére csak egy háttér a filmben, az igazi történet a Maurer családi életére összpontosít. A befejezés valamelyest kiszámítható és elcsépelt, de egy-két pillanatig azért lehet izgulni, és több történetszálat is végigvezet a film kisebb-nagyobb megszakításokkal.

Az alakítások viccesek, a karakterek között egyértelműen összhang van. A Sport szelet reklámokból ismert Mészáros Máté által alakított családapa Maurer és fontos, hogy nem Mauer kiválóan hozzá a kicsit esetlen, de persze fellengzős turistát akinek minden vágya az volt, hogy egy jót nyaraljon a családjával, és mondhatni ezért tényleg mindenen és mindenkin keresztülgázolt. Pokorny Lia személyében a feleségével való zsörtölődés, a folyamatos adok-kapok még jobbá teszi a filmet. A Besúgó sorozattal a köztudatba berobbanó Szőke Abigél a család nagylányaként a saját romantikus és a korszakban önmagát kereső fiatalként szintén kiváló alakítást nyújt.
A film képi megvalósítása korhű, a ruhák, autók és a berendezések jól adják vissza a korszak hangulatát. A filmet ráadásul végigkíséri a szemből vett videóklipes esztétika, a korabeli zenék és ezeknek az elhelyezése szintén zseniális, legyen az Soltész Rezső, vagy a 99 Luftballons. Az alkotás igazi humora pedig a helyzetkomikumra épül, a német–magyar nyelvvel való viccek hamar fárasztóak lesznek, viszont mai szemmel nézve, annyi humoros pillanatot csempésztek a filmbe, hogy nézőként szinte lehetetlen nem nevetni egy-egy jelenetnél.

Múltidézésben és korhűségben a film egy fiatalabb néző számára zseniális, egy idősebb néző számára viszont lehet, hogy sokkal inkább keserédesnek hat, és valójában a korra jellemző létbizonytalanságot idézi fel. A történet egyértelműen arra biztat bennünket is, hogy merjünk kilépni a komfortzónából, mert sokszor az egyszerű emberek is képesek változást hozni. Összességében a Nyugati nyaralás egy könnyed, jóindulatú, kicsit leegyszerűsített, de mégis korhű film, persze nem akarja megváltani a világot és van benne egy-két elcsépelt jelenet, de egy olyan érzelmi nosztalgiavonat, amelyre korosztálytól függetlenül érdemes felülni.
Egy nélkülöző nemzet szülöttei
Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmje, az Árva a 20. századi magyar társadalmi traumák és a személyes veszteségek metszéspontján született meg. Nagyszabású művészi alkotás, amely egyszerre beszél a mindennapi veszteségről és a gyászról. A történet a múltat nem pusztán idézi, hanem felépíti és újraéli – fájdalmasan, őszintén és minden pátosz nélkül.
Del Toro újraéleszti a Frankensteint
„Él-váltás” – a modern Frankenstein-történet új kiadását láttuk a minap férjemmel, a Frankenstein (2025) című filmet, amelyet Guillermo del Toro maga írta és rendezte, és amely a klasszikus Frankenstein; or, The Modern Prometheus-regény most már nemcsak adaptációja, hanem – részben – újragondolása is.
Az ember, aki az USA-ban született
Reneszánszukat élik a szélesvásznon a zenész életrajzok és az egy-egy híres énekes legismertebb albumának készítéséről szóló filmek, e kettő keveréke a legújabb mozi, a beszédes című, Springsteen: Szabadíts meg az ismeretlentől. Nem árul zsákbamacskát. Remek zenéket, nagy emberi vívódásokat ígér egy kissé szürkének ható főhőssel, aki a múlt démonjaival küzd, de végül a teljes nihil helyett a szupersztárság lesz osztályrésze.
Izland a melankólia szigete is
A Nyári fény, aztán leszáll az éj, Jón Kalman Stefánsson izlandi író melankolikus novellacsokorszerű regénye húsz éve nagy sikerrel szerepel a könyves toplistákon. Svéd és izlandi pénzből három éve kapott egy figyelemreméltó filmfeldolgozást, pár napja már látható a honi művészmozikban is. Tragikus és szívbe markoló, egyszerű, emberi, falusi történetek egyvelege, amely a forgalmazói plakát ellenére egyáltalán nem komédia, csak egy lassú dráma.
Imposztorra várva
Közel egy éve töretlen sikerrel megy a Pesti Színházban Rudolf Péter rendezésében, Spiró György műve alapján készült Az imposztor, amely komédia jellege ellenére komoly társadalom- és politikakritikával is bír. A közel háromórás darab minden perce igazi élményt ad a rá jegyet vevőknek. Kern Andrással a címszerepben a darab jutalomjáték, a várható, megérdemelt tapsvihar azonban egyértelmű kikacsintás az elmúlt 30 évünk viszonyaira is. De lássuk a részleteket.