Menü

Hogyan tanítsuk meg a gyerekeket egészségesen enni?

Gyakran trükkös lehet, amikor a gyerekeinket enni tanítjuk. Nem akarunk túl sokat beszélni, hogy mindent be tudjanak fogadni, amit hallanak, és az sem jó, ha egy-egy étkezés kiselőadássá, leckévé alakul a sok átadni kívánt információ miatt. Ha túl sokáig várunk, akkor pedig gyorsan egészségtelen étkezési szokásokat is felvehetnek.

A gyerekeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy minden, amit elfogyasztanak, hatással van rájuk. Ehhez pedig elengedhetetlen a beszélgetés a kicsikkel, hogy elmagyarázzuk, miért számít, mit esznek, és hogyan hozhatnak meg döntéseket a saját egészségük érdekében – ami az étkezéseket illeti.

A megfelelő kommunikációhoz és a hitelességhez elengedhetetlen, hogy a családi menük alapvető pilléreit az egészséges étkek képezzék. Jó, ha mindenki saját maga kiválaszt valamit. A kisebb gyerekekkel remek ötlet együtt menni a zöldségeshez vagy a piacra, hogy friss gyümölcsöt, zöldséget választhassanak, a nagyobbakat a folyamat többi részébe is bevonhatjuk: választhatnak recepteket, írhatnak bevásárló listát.

Megtaníthatjuk nekik, mi milyen arányban legyen jelen a tányérjukon. Egyenek sok zöldséget, illetve gyümölcsöt, hogy nőjenek, ezen kívül teljes kiőrlésű gabonát és fehérjét, hogy sok energiájuk legyen futni, táncolni, játszani. Vásárlás közben mutathatunk nekik példákat a különböző élelmiszercsoportokból.

Ha tudjuk és kibírjuk, ne nevezzük az ételeket jónak vagy rossznak! Jó, ha a gyerekek megtanulják, hogy mindennek van helye az étrendjükben. Feliratozhatjuk viszont együtt az ételeket, például „bármikor”, „lassan/ritkán” stb. Osszuk be, mi az, amit mindig ehetnek, mi az, amit ritkán, mert túl sok benne a cukor stb.

Sok gyereknél problémát okoz a mennyiség: kinek azért, mert nem sokat eszik, míg másoknak vissza kell fognia a mennyiséget. Már a legfiatalabb gyerekek is meg tudják tanulni, hogy mennyi az a rizs- vagy tésztamennyiség, ami illik a főételhez. A fehérje mennyiség jó, ha körülbelül annyi, mint a tenyerük, zsírból (vagy vajból, majonézből) akkora mennyiség javasolt, mint a hüvelykujjuk hegye.

Az édességek korlátozása: Mindig egy nehézkes téma, főleg, ha a gyerekünk rossz evő, viszont az édességeket szívesen elmajszolja. Ilyenkor örülünk, hogy egyáltalán valamit eszik. Idővel valahogyan mégis érdemes nekik elmagyarázni, hogy míg az édesség és a kekszek finomak, rengeteg cukrot tartalmaznak, ami esetleg több kárt is okozhat a testünknek, mint a pillanatnyi öröm, ami az elfogyasztásával jár. Próbálkozzunk esetleg gyümölccsel desszertként, és az egyéb édességeket limitáljuk heti 2-3 alkalomra, így az élvezeti értéke is megmarad hosszú távon is.

Tanítsuk meg őket, hogy figyeljenek oda az éhség jeleire! Ne tukmáljuk az ételt, ne legyen „na, csak még egy falatot az én kedvemért”, vagy „edd meg azt a kicsit még, hogy üres legyen a tányér”. Kapcsoljunk ki mindent, ami elvonhatja a figyelmüket az evésről, pl. képernyőt, telefont. Így könnyebben oda tudnak majd figyelni, mikor telnek el, mikor elég.k

Legyünk példák számukra! Ne etessünk velük brokkolit, ha mi magunk egyébként sosem nyúlunk hozzá. A fogorvosnak sem hinnénk el, amit mond, ha szuvas, lyukas fogakkal mosolyogna ránk vissza. A példamutatás pedig a tanítás egyik legjobb módja, hiszen minden szülő tudja, hogy a gyerekek imádnak utánozni.

Legyen közös családi étkezés! Fontos, hogy lássák, az étkezés egy közös program is lehet. Ilyenkor nem kell okítani őket, mit mivel és miért kell fogyasztani, csak érezzük jól magunkat együtt! Kapcsoljunk zenét vagy játsszunk valami egyszerűt közben!

Felhasznált forrás: https://www.webmd.com/parenting/guide/food-smart-kids

A hintázás fejlesztő hatása a gyerekekre

A hintázás, bár egyszerű játéktevékenységnek tűnik, valójában sokrétű fejlesztő hatással bír a gyermekek fejlődésére. Íme néhány főbb terület, ahol a hintázás pozitív hatással van!

A Montessori alapelvek

Maria Montessori, olasz orvosnő és pedagógus, a róla elnevezett pedagógiai-pszichológiai nevelési módszerek kidolgozója, mely teljesen forradalmasította a XX. századi gyereknevelést.

Tréfa vagy bántalmazás? Netes kihívások és azok hatásai

Tojás tört a kislánya fején, bántalmazásért elítélték a TikTok-mamit. Megalázta a gyerekét, és ezt még meg is osztotta – a történet fent van pár napja a világhálón. A tojásos kihívás is felvet kérdéseket: mi számít tréfának és mi gyerekbántalmazásnak?

Mit jelent a rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban?

A rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban egy speciális, a normál felvételi eljárást követő lehetőség arra, hogy a tanulók bejuthassanak egy középiskolába, ha valamiért az általános felvételi időszak alatt nem nyertek felvételt, vagy még maradtak betöltetlen helyek egyes iskolákban.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.