Menü

Miért beszélünk álmunkban?

A vicces sztorik, filmek alapeleme az, amikor valakiből álmában szedünk ki információkat, mert horkolás helyett inkább beszél, persze ő erről mit sem tud. Az alvó emberrel való kommunikáció egy valós dolog, de azért nem teljesen így működik. Lássuk, miről is van szó.

Az alvás közbeni beszéd egy éjszaka folyamán bármikor előfordulhat, vagyis nem attól függ feltétlenül, hogy milyen mélyen merültünk álomba. Akik álmukban beszélnek, motyognak, de akár egy egész monológot is képeket előadni, azok egyáltalán nincsenek tudatában annak a cselekedetnek, amit éppen folytatnak. Számukra ez nem zavaró, de a környezetüknek annál inkább. Viccesnek tűnhet, de komolyabb betegségek is állhatnak a háttérben.

Gondot okozhat az alvási apnoé, ami egy légzészavar, ami azzal járhat, hogy a légutak részlegesen elzáródnak, azaz az illető nem vesz levegőt. Ezzel a vér oxigén tartalma csökkent, azáltal többször felébred, amire nem is emlékszik. Ezt próbálja ilyenkor az agy kiküszöbölni azzal, hogy egy éberebb állapot idéz elő, vagyis korrigálja a légzést. A REM magatartás zavar nevű kórkép is egy lehetőség. Ilyenkor az alvó egyén izmai nem lazulnak el, nem kerülnek pihenési fázisba, ezért amit álmodik, azt fizikailag végre is hajtja. Komolyabb esetekben akár verekedhet is, ami nem csak magára, hanem a környezetére is veszélye is lehet. Az alváshiány és a stressz is előidézheti a jelenséget, mivel ilyenkor van agyunknak lehetősége feldolgozni a napközbeni információ áradatot. Ki kell térnünk a lázas állapotok általi beszédre is, de ezek már-már hallucinációhoz hasonlóak, vagy konkrétan képzelgéssel függenek össze. Ide tartozik a drog- és/vagy alkoholfüggőséggel küzdők körében előforduló esetek is, mivel ezek az agyban fejtik ki hatásukat.

Miért rossz ez nekünk?

Az egy dolog, hogy a mellettünk, vagy környezetünkben pihenni kívánók nem tudnak aludni tőlünk, de egészségünkre is káros lehet. Az alvás közbeni beszéd hatással van az alvásminőségre, alváshiányt is okozhat, annak pedig olyan következményei lehetnek, mint szív- és érrendszeri betegségek kialakulása, cukorbetegség, vagy elhízás. Az az ember, aki fáradt, bizonyíthatóan többet eszik, rágcsál, így pedig nem étkezik megfelelően és egészségesen, így kúsznak fel a kilók, jönnek a koleszterin gondok és még sorolhatnánk.

Mit ehetünk ellene?

A legfontosabb egy egészségesebb életmód bevezetése. A rendszeres mozgás segít csökkenteni a stresszt, tágítja az ereket, optimalizálja a pulzust és a légzést, ezek pedig segítik a pihentetőbb alvás elérését. Az esti órákban kerülni kell a nehéz ételek fogyasztását és a késői órákban mérsékelni kell az alkohol fogyasztását, hiszen az alkoholnak van egy olyan hatása a szervezetünkre nézve, hogy egyfajta izgalmi állapotot hoz létre. A kávé ivást is korlátozzuk a kora délutáni órákig bezárólag, mert ébren fogja tartani agyunkat, hiába vagyunk fizikailag fáradtak. Végső esetben pedig keressünk fel szakorvost, vagy egy alvászavarra specializálódott centrumot, ott biztosan segítséget fogunk kapni.

Az alvászavarnak és abból keletkező, álmunkban történő beszédnek sok oka lehet, érdemes utánajárni, hogy mi okozhatja, így nem csak a minket körülvevő emberek, de mi magunk is pihentebben élhetünk.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

Zónás takarítás, egy trükk, amivel könnyebb rendben tartani az otthonunkat

Mennyien küzdünk azzal, hogy próbáljuk életterünket rendezetten és tisztán tartani, de nem mindig sikerül? Íme, egy tipp, hogy könnyebb legyen.

Feng shui a hálószobában – így alakíthatunk ki nyugodt és harmonikus pihenőteret

Megannyi elv szerint rendezhetjük be hálószobánkat, hogy a pihenés és kikapcsolódás helye legyen, nézzük, mit mond a feng shui erről.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?