Menü

Miért beszélünk álmunkban?

A vicces sztorik, filmek alapeleme az, amikor valakiből álmában szedünk ki információkat, mert horkolás helyett inkább beszél, persze ő erről mit sem tud. Az alvó emberrel való kommunikáció egy valós dolog, de azért nem teljesen így működik. Lássuk, miről is van szó.

Az alvás közbeni beszéd egy éjszaka folyamán bármikor előfordulhat, vagyis nem attól függ feltétlenül, hogy milyen mélyen merültünk álomba. Akik álmukban beszélnek, motyognak, de akár egy egész monológot is képeket előadni, azok egyáltalán nincsenek tudatában annak a cselekedetnek, amit éppen folytatnak. Számukra ez nem zavaró, de a környezetüknek annál inkább. Viccesnek tűnhet, de komolyabb betegségek is állhatnak a háttérben.

Gondot okozhat az alvási apnoé, ami egy légzészavar, ami azzal járhat, hogy a légutak részlegesen elzáródnak, azaz az illető nem vesz levegőt. Ezzel a vér oxigén tartalma csökkent, azáltal többször felébred, amire nem is emlékszik. Ezt próbálja ilyenkor az agy kiküszöbölni azzal, hogy egy éberebb állapot idéz elő, vagyis korrigálja a légzést. A REM magatartás zavar nevű kórkép is egy lehetőség. Ilyenkor az alvó egyén izmai nem lazulnak el, nem kerülnek pihenési fázisba, ezért amit álmodik, azt fizikailag végre is hajtja. Komolyabb esetekben akár verekedhet is, ami nem csak magára, hanem a környezetére is veszélye is lehet. Az alváshiány és a stressz is előidézheti a jelenséget, mivel ilyenkor van agyunknak lehetősége feldolgozni a napközbeni információ áradatot. Ki kell térnünk a lázas állapotok általi beszédre is, de ezek már-már hallucinációhoz hasonlóak, vagy konkrétan képzelgéssel függenek össze. Ide tartozik a drog- és/vagy alkoholfüggőséggel küzdők körében előforduló esetek is, mivel ezek az agyban fejtik ki hatásukat.

Miért rossz ez nekünk?

Az egy dolog, hogy a mellettünk, vagy környezetünkben pihenni kívánók nem tudnak aludni tőlünk, de egészségünkre is káros lehet. Az alvás közbeni beszéd hatással van az alvásminőségre, alváshiányt is okozhat, annak pedig olyan következményei lehetnek, mint szív- és érrendszeri betegségek kialakulása, cukorbetegség, vagy elhízás. Az az ember, aki fáradt, bizonyíthatóan többet eszik, rágcsál, így pedig nem étkezik megfelelően és egészségesen, így kúsznak fel a kilók, jönnek a koleszterin gondok és még sorolhatnánk.

Mit ehetünk ellene?

A legfontosabb egy egészségesebb életmód bevezetése. A rendszeres mozgás segít csökkenteni a stresszt, tágítja az ereket, optimalizálja a pulzust és a légzést, ezek pedig segítik a pihentetőbb alvás elérését. Az esti órákban kerülni kell a nehéz ételek fogyasztását és a késői órákban mérsékelni kell az alkohol fogyasztását, hiszen az alkoholnak van egy olyan hatása a szervezetünkre nézve, hogy egyfajta izgalmi állapotot hoz létre. A kávé ivást is korlátozzuk a kora délutáni órákig bezárólag, mert ébren fogja tartani agyunkat, hiába vagyunk fizikailag fáradtak. Végső esetben pedig keressünk fel szakorvost, vagy egy alvászavarra specializálódott centrumot, ott biztosan segítséget fogunk kapni.

Az alvászavarnak és abból keletkező, álmunkban történő beszédnek sok oka lehet, érdemes utánajárni, hogy mi okozhatja, így nem csak a minket körülvevő emberek, de mi magunk is pihentebben élhetünk.

Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia

Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?

A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.

Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba

Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.