Miért beszélünk álmunkban?
- Dátum: 2022.11.26., 10:56
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- alkoholfogyasztás, alvás, alváshiány, alvászavar, apnoé, drogfüggőség, hallucináció, légzés, pihenés, REM fázis láz, stressz
A vicces sztorik, filmek alapeleme az, amikor valakiből álmában szedünk ki információkat, mert horkolás helyett inkább beszél, persze ő erről mit sem tud. Az alvó emberrel való kommunikáció egy valós dolog, de azért nem teljesen így működik. Lássuk, miről is van szó.

Az alvás közbeni beszéd egy éjszaka folyamán bármikor előfordulhat, vagyis nem attól függ feltétlenül, hogy milyen mélyen merültünk álomba. Akik álmukban beszélnek, motyognak, de akár egy egész monológot is képeket előadni, azok egyáltalán nincsenek tudatában annak a cselekedetnek, amit éppen folytatnak. Számukra ez nem zavaró, de a környezetüknek annál inkább. Viccesnek tűnhet, de komolyabb betegségek is állhatnak a háttérben.
Gondot okozhat az alvási apnoé, ami egy légzészavar, ami azzal járhat, hogy a légutak részlegesen elzáródnak, azaz az illető nem vesz levegőt. Ezzel a vér oxigén tartalma csökkent, azáltal többször felébred, amire nem is emlékszik. Ezt próbálja ilyenkor az agy kiküszöbölni azzal, hogy egy éberebb állapot idéz elő, vagyis korrigálja a légzést. A REM magatartás zavar nevű kórkép is egy lehetőség. Ilyenkor az alvó egyén izmai nem lazulnak el, nem kerülnek pihenési fázisba, ezért amit álmodik, azt fizikailag végre is hajtja. Komolyabb esetekben akár verekedhet is, ami nem csak magára, hanem a környezetére is veszélye is lehet. Az alváshiány és a stressz is előidézheti a jelenséget, mivel ilyenkor van agyunknak lehetősége feldolgozni a napközbeni információ áradatot. Ki kell térnünk a lázas állapotok általi beszédre is, de ezek már-már hallucinációhoz hasonlóak, vagy konkrétan képzelgéssel függenek össze. Ide tartozik a drog- és/vagy alkoholfüggőséggel küzdők körében előforduló esetek is, mivel ezek az agyban fejtik ki hatásukat.

Miért rossz ez nekünk?
Az egy dolog, hogy a mellettünk, vagy környezetünkben pihenni kívánók nem tudnak aludni tőlünk, de egészségünkre is káros lehet. Az alvás közbeni beszéd hatással van az alvásminőségre, alváshiányt is okozhat, annak pedig olyan következményei lehetnek, mint szív- és érrendszeri betegségek kialakulása, cukorbetegség, vagy elhízás. Az az ember, aki fáradt, bizonyíthatóan többet eszik, rágcsál, így pedig nem étkezik megfelelően és egészségesen, így kúsznak fel a kilók, jönnek a koleszterin gondok és még sorolhatnánk.
Mit ehetünk ellene?
A legfontosabb egy egészségesebb életmód bevezetése. A rendszeres mozgás segít csökkenteni a stresszt, tágítja az ereket, optimalizálja a pulzust és a légzést, ezek pedig segítik a pihentetőbb alvás elérését. Az esti órákban kerülni kell a nehéz ételek fogyasztását és a késői órákban mérsékelni kell az alkohol fogyasztását, hiszen az alkoholnak van egy olyan hatása a szervezetünkre nézve, hogy egyfajta izgalmi állapotot hoz létre. A kávé ivást is korlátozzuk a kora délutáni órákig bezárólag, mert ébren fogja tartani agyunkat, hiába vagyunk fizikailag fáradtak. Végső esetben pedig keressünk fel szakorvost, vagy egy alvászavarra specializálódott centrumot, ott biztosan segítséget fogunk kapni.

Az alvászavarnak és abból keletkező, álmunkban történő beszédnek sok oka lehet, érdemes utánajárni, hogy mi okozhatja, így nem csak a minket körülvevő emberek, de mi magunk is pihentebben élhetünk.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk
A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.