A hurutos köhögést így kezeljük
- Dátum: 2023.01.30., 03:28
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- betegség, fájdalom, hurutos köhögés, ízület, köhögéscsillapító, mellkas, orvos
Légúti betegségek gyakori kísérő tünete az elhúzódó hurutos köhögés. Szervezetünk számára ugyan előnyös, hiszen a kórokozók eltávolítását segíti, nekünk viszont kellemetlen a sokszor rohamokba torkolló, fullasztó köhögés.

A köhögésre szükségünk van.
A köhögés természetes reflex: segítségével tudunk a légutakba kerülő, nem kívánt anyagoktól megszabadulni. Hurutos köhögés esetén ez az anyag a hörgők által termelt váladék, amelyben a gyulladást okozó baktériumok és vírusok, egyéb szennyeződések is megtalálhatóak. "Légúti betegség esetén azért is termelődik több váladék, hogy védelmet nyújtson a gyulladás miatt sérülékenyebb nyálkahártya számára. A hurutos köhögés tehát a gyógyulási folyamat része, ám érthető okokból szeretnénk, ha ez minél kevesebb kellemetlenséggel járna.”
A köptető szó hallatán jogosan merül fel bennünk, hogy miért is kellene szednünk, ha már így is a fokozott váladék felköhögése a problémánk. A válasz egyszerű: a köptető (más néven hurutoldó) nem a köhögési ingert fokozza, vagyis nem gyakoribb köhögésre ingerel, hanem a letapadt, esetenként sűrű váladékot hígítja, így segíti, hogy minél előbb és minél könnyebben megszabaduljunk tőle.

Hurutoldót és köhögéscsillapítót soha nem szabad egy időn belül bevenni, hiszen a felhígított váladék távozását gátoljuk ezzel. Hurutos köhögés esetén is szükség lehet azonban a köhögés csillapítására, hiszen éjszaka például szeretnénk nyugodtan aludni. Ilyenkor délután vegyük be az utolsó adag hurutoldót, majd lefekvés előtt fél-egy órával a köhögéscsillapítót.
A hurutoldó szedésénél nagyon fontos a bőséges folyadékfogyasztás, erre minden esetben figyelmeztet a készítmények betegtájékoztatója is. Hatásukat csak így tudják megfelelően kifejteni, ezért igyunk sokat: teát, vizet, fogyasszunk leveseket, gyümölcslevet, ami ezek közül jól esik. A gyógyteák közül a hagymatea vagy kakukkfűtea ajánlható köhögési ingert csökkentő mézzel édesítve. Az inhalálás, a párás levegő belélegzése is nyákoldó hatású. Erre a célra használjunk inkább fiziológiás sóoldatot párologtató készüléket. A házilag készített gyógynövényes-illóolajos forrázat veszélye, hogy a forró gőz belélegzése irritálja a nyálkahártyát és forrázásos baleset is előfordulhat. Asztmásoknak, krupposoknak kifejezetten árt a meleg pára.
Milyen esetben kell orvoshoz fordulni?
Ha egyéb tünet - 2-3 napnál tovább tartó láz, rossz közérzet, levertség, izom- vagy ízületi fájdalom, torok- fülfájás - is jelentkezik, akkor javasolt szakembert felkeresni.
Mindenképp szükséges, ha a hurutos köhögés fokozódik, nehézlégzés, fulladásérzés, mellkasi fájdalom is társul hozzá, vagy a köpet színe megváltozik (véres vagy sárgás-zöldes árnyalatú lesz).
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.