Az energiaszegény étrend nyomában
- Dátum: 2023.02.26., 14:35
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- diéta, edzés, energia, étrend, fogyás, mozgás, sport, testsúly
Energiaszegény étrendre akkor van szükség, ha a testmagassághoz viszonyított testtömeg túl sok, tehát túlsúly vagy elhízás áll fenn. Ez akkor következik be, ha az energiaegyensúly megbomlik. Vagy a tápanyag felvétel növekszik, vagy az energia leadás csökken.
Ennek több oka is lehet – anyagcsere-betegség, beviteli többlet, sport abbahagyása stb. Elhízás során maga a zsírszövet növekszik. Ezen belül is a gyermekkori elhízásra jellemző a zsírsejtek szaporodása és növekedése. A felnőttkori elhízás esetén pedig többnyire a sejtek mérete, térfogata nő változatlan sejtszám mellett.

Ha elhízásról beszélünk, tisztázni kell az ideális testtömeg fogalmát. Magyarországon az elhízás mértékének megállapítására leggyakrabban a BMI-t (testtömegindex) használjuk. Kiszámítási módja: testtömeg kg/ testmagasság méterben2 . Az így kapott érték 20-25 között megfelelő. 30-ig túlsúlyról, 30-35 között mérsékelt elhízásról, 35-40 között súlyos elhízásról, e felett beteges elhízásról beszélhetünk. Kevésbé ismert a Módosított Brocca Index: (Testmagasság cm-100) x 0,85 (nők esetén); x 0,9 (férfiak esetén). Gyermekek és sportolók, valamint testépítők esetén ezek az indexek nem használhatók.
Elhízásban megkülönböztethetünk alma, ill. körte típusú elhízást. Alma típus esetén a zsír a hasüregen belül, a szervek között helyezkedik el. Ez az elhízás hajlamosít a magas vérzsír szintre, magas koleszterin szintre, magas vérnyomásra, cukorbetegségre, egyes szívbetegségekre. Körte típus esetén a csípőtájékra lokalizálódik a zsír – hajlamosít a pszichés zavarokra, térdízületi kopásra, visszértágulatok kialakulására. Mindkét típus rengeteg betegség kialakulását idézheti elő, a fent felsoroltakon kívül: szívelégtelenség, éjszakai nehéz légzés, zsírmáj, epekő, köszvény, egyes daganatok stb.
Az étrendi változtatások elkezdésekor meg kell állapítani az ideális testsúlyt. Reális, elérhető célt tűzzünk magunk elé. Nagyon fontos a sikerélmény. Egy teljes életmódváltás sikeresebb lehet, ha orvoson és dietetikuson kívül, felkeresünk egy pszichológust és egy gyógytornászt vagy személyi edzőt. Hiszen, ahhoz, hogy megváltoztassuk a szokásainkat, átalakítsuk önképünket, pszichés támogatásra és sportra is szükség van.
Három legfontosabb dolog, melyeket meg kell szívlelnünk az életmódváltás kezdetén:

rendszeresség, mind az étkezésben, mind a mozgás terén
megfelelő folyadékfogyasztás: napi 2-2,5 l
megfelelő mozgásforma, fokozatosság a terhelésben
Naponta többször érdemes étkezni (5-6 alkalommal). Tanácsos a kisétkezéseket is megtartani a három főétkezés mellett. Így kisebb az esélye, hogy farkas éhesen kerülünk az ebédlő asztalhoz vagy a vacsorához. Ezzel a módszerrel hozzászokunk, ahhoz hogy a mennyiségekre is figyeljünk. Kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásra törekszünk, melynek alap feltétele a napi ötszöri étkezés. Evés közben magunkra figyeljünk, így ellenőrzés alá vonhatjuk az elfogyasztott mennyiséget. Együnk lassan, figyeljünk oda a teltségérzet kialakulására. Hagyjuk a tányéron az ételt, ha úgy érezzük, tele vagyunk. Nem szükséges minden maradékot megenni. A folyadékbevitelre is tudatosan figyeljünk oda. Készítsük elő vizes palackot. Legjobb szomjoltó a víz, ásványvíz, limonádé, tea (cukor nélkül). Mindenképpen energiamentes italt válasszunk. Mozgás nélkül, nehéz hamar eredményt elérni.

Ha eddig nem sportoltunk, a fokozatosságra nagyon ügyelni kell. Lehet, hogy kezdetben elég egy rendszeres séta. S ha már sikerült súlyunkból leadni, akkor térhetünk át valamilyen intenzívebb mozgásra: úszás, biciklizés stb. Rendszeres mozgás alatt, azt kell érteni, hogy legalább heti háromszor, legalább 45-60 percig tartson. Átmozgasson, megizzadjunk.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Noni – a trópusok különleges gyümölcse
A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.