Mi járhat a bántalmazó fejében?
- Dátum: 2023.09.30., 08:46
- Udvari Fanni
- képek: pexels.com
- agresszor, bántalmazás, barát, érzelem, fájdalom, kapcsolat, környezet, toxikus
A bántalmazásnak meglepően kevés köze van az agresszor érzelmeihez, inkább abban áll a különbség, hogyan gondolkoznak. A bántalmazók gondolkodási sémáinak és viselkedési mechanizmusainak megismerése nagyban segítheti a bántalmazásban érintett családokat. A szakértő publikált tapasztalatainak segítségével könnyebben felismerhetik az érintettek, ha nem ideális irányba mutat a kapcsolatuk alakulása, és hamarabb megtalálhatják annak a módját, hogy kikerüljenek ebből a helyzetből, illetve elkerüljék, hogy újabb hasonló párkapcsolatba bonyolódjanak.

Kifogások és hiedelmek
„Tényleg őszintén sajnálja, amit tett?” „Komolyan gondolja, hogy meg fog változni?” Gyakran hallhatunk hasonló kérdéseket az érzelmileg vagy fizikailag bántalmazott személyektől, leggyakrabban nőktől. A bántalmazó kifejezés azokra a személyekre utal, akik elnyomó, lenéző vagy megfélemlítő módon viselkednek a partnerükkel. Ez megnyilvánulhat fizikai erőszak formájában, fenyegetőzésben, megfélemlítésben, de kizárólag sértegetésben vagy a másik fél kihasználásában is.
A bántalmazás változatos viselkedésrepertoárra utalhat, számos megnyilvánulást annak tekinthetünk, amely miatt a partner bántalmazva, lenézve, megszégyenítve érzi magát. A szakemberek tapasztalatai szerint a fizikai erőszakot is alkalmazó, illetve a szóbeli, azaz lelki és mentális bántalmazók hozzáállásában és magyarázataiban nem találhatunk jelentős eltéréseket. A két csoport partnerei pedig jellemzően ugyanazokat a lelki megpróbáltatásokat írják le.
A bántalmazás különböző formáinak egyformán romboló hatása van.
Ritkábban fordul elő, de a bántalmazó szerepében nők is lehetnek, és azonos nemű párok esetében is ugyanúgy előfordulhat ez a jelenség, mint heteroszexuális kapcsolatokban. A bántalmazók közül szinte mindenki érez némi bűntudatot vagy kínosnak tartja viselkedését, ugyanakkor általában mélyen meg vannak győződve saját igazuk és mentségeik jogosságáról.

Mi zajlik a bántalmazó fejében?
A bántalmazó fél sokszor hárításokkal él és tetteit bagatellizálva, eltorzítva számol be viselkedéséről, emiatt kiemelten fontos a bántalmazott fél meghallgatása is. A bántalmazott személy beszámolóit is megismerve árnyaltabb kép alakulhat ki a terapeutában a valós problémáról.
A bántalmazók általában foggal-körömmel küzdenek az ellen, hogy szembenézzenek vele, mekkora sérüléseket okoztak a párjuknak, sokszor a gyerekeinek is. Megrögzötten ragaszkodnak a mentségeikhez, legtöbbször az áldozatot hibáztatják. Ez a gondolkodásmód pedig megakadályozza, hogy tiszteletteljesen bánjanak partnerükkel és egyenlőségen alapuló, harmonikus kapcsolat bontakozhasson ki közöttük. A bántalmazók általában olyannyira mereven gondolkodnak és hozzá vannak szokva a bántalmazó viselkedésükből származó előnyökhöz, hogy nem is képesek elképzelni egy másképpen működő kapcsolat lehetőségét, nem látják annak előnyeit.
Mit tehet az elszenvedő?
Az első lépés, hogy az áldozat felismerje helyzetét, illetve annak lehetőségét, hogy ő is kísérletet tehet a szituáció megváltoztatására. Ennek pedig legjobb módja, ha szakember segítségét kéri. Akkor is érdemes segítségért fordulni, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy mennyire súlyos a gond, nem tudjuk eldönteni, hogy csak mi reagálunk-e túl érzékenyen vagy valóban rossz irányba tart a kapcsolat. Sok érintett nő olyan mértékben túlértékeli párja pozitív tulajdonságait, hogy inkább önmagát hibáztatja a történtekért. Egy szakember képes lehet érzelmi támogatást nyújtani ebben a terhelt helyzetben, segíthet feltérképezni a változtatási lehetőségeket, segíthet rendet tenni abban az érzelmi zűrzavarban, amelyet átélnek az áldozatok.

A bántalmazást sokszor a két fél közötti kapcsolati dinamika is fenntarthatja, így ha az elszenvedő elkezd foglalkozni a nehézségekkel, az ugyanúgy elindíthatja a változást, mintha az agresszort köteleznék erre. Sokan attól félnek, hogy környezetük kritizálni fogja őket, ha fény derül a bántalmazás tényére. Vannak, akik attól tartanak, hogy amiatt fogják megszólni őket, hogy nem hagyják el a partnerüket, mások pedig inkább attól félnek, hogy nem fogják elhinni a szavaikat.
Mégis mindezen aggodalmak ellenére nagyon fontos, hogy az áldozat ne maradjon egyedül a nehéz érzéseivel. Egy bizalmas barát vagy közeli családtag is sokat segíthet, ha támasza tud lenni a bántalmazás elszenvedőjének.
Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?
Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.
Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?
Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?
Gyakran beszélsz magadhoz?
A legtöbbünk számára az önmagunkkal való beszélgetés egyszerűen egy hasznos eszköz lehet. Segíthet rendezni a gondolatokat, megőrizni a fókuszt, feldolgozni egy nehéz helyzetet és egy kicsit kedvesebben viszonyulni saját magunkhoz.
A munkahelyi változások érzelmi oldala
Egy elbocsátás, egy átszervezés, egy sikertelen előléptetés vagy akár egy jól működő csapat felbomlása is komoly érzelmi megterheléssel járhat. Ezek feldolgozása tudatosságot igényel, a megfelelő támogatás pedig sokat segíthet abban, hogy egy nehéz időszak után ismét stabilitást teremtsünk magunk körül.
Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai
Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.