Menü

A fülkürthurut

A fület érintő betegségek nem csak kellemetlen tünetekkel járnak, hanem befolyásolják a mindennapi életünket, sokszor nem is gondoljuk, hogy a fülünk gondja okozza a problémákat.

Az őszi-téli időszakkal együtt jár a meghűlés, a náthás megbetegedések, a vírusok okozta kórok. Ezek nem csak a légzőszerveinket, arc- és homloküregünket támadják, hanem ráhúzódhatnak más szerveinkre is, mint a fülünk. A fül összeköttetésben áll az arc- és orr üregeivel, ennek a legfontosabb feladata, hogy egy állandó légnyomást biztosítson a dobhártyának. Amikor megfázunk, megduzzad az orrgarat, ettől szintén duzzadásnak indul fülkürt belső hártyája vagy az üregekben felgyülemlő folyadék könnyen bekerülhet a fülkürtbe, ettől pedig szűkület, rosszabb esetben teljes elzáródás alakulhat ki. Ilyenkor érezzük azt, hogy eldugult a fülünk, mivel a hallócsontok mozgása korlátozódik.

Gyerekeknél ez sokkal gyakrabban előforduló probléma, aminek az az oka, hogy egyrészt kevésbé tudják kifújni rendesen az orrukat, másrészt még laposabb szögben áll a fülkürt és lazább a hozzá kapcsolódó porc is. Felnőtt korban ezek a részek a helyükre kerülnek, így kevesebbszer gyullad be. A repülés is okozhat tüneteket, a gyors magasságváltozás feszülést okoz, eldugul a fül, mivel a fülkürt nem tudja olyan gyorsan kiegyenlíteni a nyomásváltozást.

Erre elkerülésére már vannak különböző megoldások, mint a rágózás és orrspray használata. Érdemes arra is gondolni, hogy nem csak a nátha idézhet elő hurutot, hanem különböző elváltozások és más betegségek is. Amikor valakinek orrsövényferdülése van, allergiával küzd, daganatos elváltozása van, esetleg refluxszal él, mind befolyásolhatják a fül gondjait.

Tünetei lehetnek eldugult érzés, halláscsökkenés, pattogó érzés a fülben, szédülés, szürcsögő hang, fájdalom, nyomás érzés a dobhártya körül. Kissé olyan lehet, mintha víz került volna a fülünkbe, mivel a dobüregi folyadék helyzete megváltozik. Ez a tünet nagyon fontos a diagnózis felállításakor. A vizsgálat során látható, hogy a dobhártya behúzódik, színe megváltozik, a dobüregi folyadék színe is sárgás vagy zöldes.

Helyes kezelés mellett pár nap alatt gyógyulást érhetünk el, de ehhez mindenképp szakembert kell felkeresni. Első körben el kell távolítani a folyadékot az üregekből, érszűkítő gyógyszereket kell alkalmazni, mint orrspray, duzzanat csökkentő szerek. Érdemes az arcüregeket melegíteni, infralámpát használni, így gyorsabban szívódik fel a felesleges folyadék. Abban az esetben, amikor egyáltalán nem szívódik fel a dobűri folyadék, más eszközökhöz kell folyamodni, ilyenkor szokták a dobhártyát felszúrni, súlyosabb esetben egy szelepet kell ültetni a dobhártyába műtéti úton, hogy a felgyülemlett folyadék rendesen kiürüljön és a dobüreg szellőzni tudjon.

A náthás megbetegedések sok esetben magukkal hozzák a fül betegségeit is, amit érdemes figyelni az intő jelekre, időben jelezni szakembernek, mivel, ha időben elcsípik a problémát, gyors felépülésre számíthat a páciens.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.