Menü

Gyógyszerfüggőség tünetei és kezelése

Általában akkor fordul elő, ha valamilyen más szenvedélyszerről, például alkoholról való leszokás miatt valaki helyettesítő gyógyszert kap, vagy szorongásos panaszai miatt kezd szedni nyugtatókat.

Fájdalomcsillapítók, altatók, nyugtatók esetében is előfordulhat dependencia. Ha egy gyógyszeren "rajtafelejtik" a beteget, vagy a páciens önkényesen megemeli az általa szedett gyógyszer dózisát, akkor bekövetkezhet a függőség állapota. Ha valaki függővé vált, akkor az adott gyógyszer megvonása elvonási tüneteket okozhat nála.

A gyógyszerfüggőség előfordulása

Kevés a megbízható statisztika a gyógyszerfüggőségről. Amerikában a tendencia emelkedő: egyre több embert érint a jelenség. Bizonyos statisztikák szerint az USA-ban évente 26 ezer ember hal meg gyógyszer-túladagolásban. Nőket és időseket érint sokszor a gyógyszerfüggőség.

A gyógyszerfüggőség okai

A hajlamnak genetikai okai, családi viselkedésmintákon alapuló, szocializációval összefüggő tényezői lehetnek.

De az egyedi, egyéni frusztrációk, traumák, a mindennapi élet stresszeivel való megbirkózás nehézsége, szorongásos állapotok, illetve szorongásos kórképek, valamint korábbi szenvedélybetegség, például alkoholizmus kezelése is szerepet játszhatnak a gyógyszerfüggőség kialakulásában.

A közvetlen kiváltó ok az, hogy az érintett valamilyen más lelki problémával küzd, illetve szenvedélybeteg, szorongásoldó vagy leszokást segítő gyógyszert kap. Esetleg fájdalomcsillapítót szed, valamilyen nem függőséggel kapcsolatos betegség esetén. Miután kiderül, hogy a gyógyszer jótékonyan hat a hangulatára, enyhíti a szorongását, egyre többször veszi be, és végül kialakul a kémiai függőség, amikor már nem a beteg irányítja az eseményeket saját döntésével, hanem a szer hatása alá kerül. Az orvosoknak elvileg váltogatniuk kellene a lelki problémákra adott gyógyszereket, de sokszor elfelejthetnek váltani - ez közvetlen oka lehet ennek a függőségnek.

1. Orvosi javaslatra történik a használat, szorongásos betegség vagy alvászavar miatt, a gyógyszerszedés hosszú időn keresztül fennmarad, mert abbahagyása esetén szorongás, alvászavar jelentkezik. Fizikai függőség alakul ki észrevétlenül.

2. Orvosi javaslatra történik a használat, de néhány hét, vagy hónap után a páciens többet kezd használni a felírt dózisnál, felismerve euforizáló hatását, illetve az altatószert nappal is elkezdi szedni.

3. A gyógyszerszedésre korábbi alkoholfüggőség kezelése kapcsán kerül sor, de szedését folytatja a páciens.

4. Klasszikus visszaélésszerű használat, az egyén már kezdettől fogva az eufóriás hatásért használja a depresszáns gyógyszereket.

A függőség kialakulhat sokféle más gyógyszer esetében is, ezek azonban ritka jelenségek, illetve vannak olyanok közöttük, amelyek szedése inkább lelki okokra vezethető vissza, vagyis lelki, nem kémiai függőségre utalnak (például a fogyni vágyó nők túl sok hashajtót szednek).

A gyógyszerfüggőség tünetei

E függőségnek jól látható jelei vannak, ezt általában a környezet veszi észre: az érintett személy körül sok a gyógyszer, vagy éppen másoknál, akik vele egy háztartásban élnek, eltűnnek a gyógyszerek.

Maga a beteg rossz étvágyú, zavarodottan viselkedik, mozgáskoordinációja sincs rendben, esetleg aluszékony. Beszéde is nehezen érthető időnként. Hirtelen hangulatingadozások, feszültségérzések jellemzik. Koncentrálóképessége csökken, gyengülnek az iskolai jegyek vagy a munkahelyi teljesítmény. A függőség egyik legfontosabb jele, hogy ha megvonják az adott gyógyszert, akkor az érintett személy elvonási tüneteket mutat.

A gyógyszerfüggőség diagnózisa

A gyógyszerfüggőség diagnózisa akkor állítható fel, ha az egyén rendszeresen, az előírtnál nagyobb dózisban fogyaszt gyógyszereket, ha a gyógyszerfogyasztás kontrollvesztő, azaz akár jelentős mennyiségeket is bevesz egy-egy alkalommal. Tolerancia alakul ki az adott gyógyszerre, egyre nagyobb mennyiség kell a kívánt hatás eléréséhez.

A gyógyszerfüggőség kórlefolyása

A gyógyszerfüggőség kialakulhat lassan, észrevétlenül akár úgy is, hogy a beteg éveken át ugyanannyi nyugtatót szed és a függősége csak akkor okoz problémát, ha valamilyen oknál fogva (például hányással járó betegség esetén) kimarad a gyógyszer.

A függőség kialakulhat lassan, fokozatosan, amikor a tolerancia kialakulása miatt a beteg egyre több gyógyszert vesz be a nyugalom vagy az alvás eléréséhez.

Előfordulhat az is, hogy az egyén már eleve nagy mennyiségeket vesz be a szerből. A már kialakult függőség esetében jellemző, hogy a beteg a gyógyszerszedést képtelen kontrollálni, néha bármit bevesz, amihez csak hozzájut. Az is előfordulhat, hogy akkora mennyiségű gyógyszert vesz be, ami akár halálos légzésbénulást eredményezhet.

A gyógyszerfüggő beteg, ha le szeretne állni, vagy valamilyen okkal le kell állnia, megvonási tünetek jelentkezhetnek. Ezek a tünetek különböző súlyosságúak lehetnek, remegés, izzadás, hányás, rossz közérzet jellemző, de akár epilepsziás roham vagy delírium is kialakulhat.

A gyógyszerfüggőség kezelése

Bármely módon alakult is ki a függőség, a betegek egyedül nem képesek a leállásra, mindenképpen orvosi segítségre szorulnak. A leállásnak lassan, a gyógyszeradag fokozatos csökkentésével szabad megtörténnie. Ha valamilyen mentális zavarral, depressziós, szorongásos kórképpel küzd a páciens, fontos lehet függőséget nem okozó, de hangulatjavító, szorongást enyhítő gyógyszer beállítása.

A pszichológus, pszichiáter-addiktológus feladata a függőségek kezelésekor az alternatív életlehetőségek felmutatása, a kognitív viselkedésterápia pedig segít az életmód megváltoztatásában.

A gyógyszerfüggőség gyógyulási esélyei

A függőségeknél nem gyógyulásról beszélnek az addiktológusok, hanem a leszokás és a tartós szermentesség számít sikernek. Minden függőségnél felléphet azonban visszaesés, így a gyógyszerfüggőségnél sem kizárt ez a lehetőség.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Tapasztalat, ami értéket jelent – álláskeresés 50 év felett

Az álláskeresés 50 éves kor felett új kihívásokat jelenthet, ám az évek során felépített szakmai tudás és megbízhatóság olyan értékek, amelyek komoly előnyt biztosíthatnak. Bár a munkaerőpiac folyamatosan változik, megfelelő felkészüléssel és nyitottsággal idősebb korban is találhatunk új lehetőségeket.