Menü

Gyógyszerfüggőség tünetei és kezelése

Általában akkor fordul elő, ha valamilyen más szenvedélyszerről, például alkoholról való leszokás miatt valaki helyettesítő gyógyszert kap, vagy szorongásos panaszai miatt kezd szedni nyugtatókat.

Fájdalomcsillapítók, altatók, nyugtatók esetében is előfordulhat dependencia. Ha egy gyógyszeren "rajtafelejtik" a beteget, vagy a páciens önkényesen megemeli az általa szedett gyógyszer dózisát, akkor bekövetkezhet a függőség állapota. Ha valaki függővé vált, akkor az adott gyógyszer megvonása elvonási tüneteket okozhat nála.

A gyógyszerfüggőség előfordulása

Kevés a megbízható statisztika a gyógyszerfüggőségről. Amerikában a tendencia emelkedő: egyre több embert érint a jelenség. Bizonyos statisztikák szerint az USA-ban évente 26 ezer ember hal meg gyógyszer-túladagolásban. Nőket és időseket érint sokszor a gyógyszerfüggőség.

A gyógyszerfüggőség okai

A hajlamnak genetikai okai, családi viselkedésmintákon alapuló, szocializációval összefüggő tényezői lehetnek.

De az egyedi, egyéni frusztrációk, traumák, a mindennapi élet stresszeivel való megbirkózás nehézsége, szorongásos állapotok, illetve szorongásos kórképek, valamint korábbi szenvedélybetegség, például alkoholizmus kezelése is szerepet játszhatnak a gyógyszerfüggőség kialakulásában.

A közvetlen kiváltó ok az, hogy az érintett valamilyen más lelki problémával küzd, illetve szenvedélybeteg, szorongásoldó vagy leszokást segítő gyógyszert kap. Esetleg fájdalomcsillapítót szed, valamilyen nem függőséggel kapcsolatos betegség esetén. Miután kiderül, hogy a gyógyszer jótékonyan hat a hangulatára, enyhíti a szorongását, egyre többször veszi be, és végül kialakul a kémiai függőség, amikor már nem a beteg irányítja az eseményeket saját döntésével, hanem a szer hatása alá kerül. Az orvosoknak elvileg váltogatniuk kellene a lelki problémákra adott gyógyszereket, de sokszor elfelejthetnek váltani - ez közvetlen oka lehet ennek a függőségnek.

1. Orvosi javaslatra történik a használat, szorongásos betegség vagy alvászavar miatt, a gyógyszerszedés hosszú időn keresztül fennmarad, mert abbahagyása esetén szorongás, alvászavar jelentkezik. Fizikai függőség alakul ki észrevétlenül.

2. Orvosi javaslatra történik a használat, de néhány hét, vagy hónap után a páciens többet kezd használni a felírt dózisnál, felismerve euforizáló hatását, illetve az altatószert nappal is elkezdi szedni.

3. A gyógyszerszedésre korábbi alkoholfüggőség kezelése kapcsán kerül sor, de szedését folytatja a páciens.

4. Klasszikus visszaélésszerű használat, az egyén már kezdettől fogva az eufóriás hatásért használja a depresszáns gyógyszereket.

A függőség kialakulhat sokféle más gyógyszer esetében is, ezek azonban ritka jelenségek, illetve vannak olyanok közöttük, amelyek szedése inkább lelki okokra vezethető vissza, vagyis lelki, nem kémiai függőségre utalnak (például a fogyni vágyó nők túl sok hashajtót szednek).

A gyógyszerfüggőség tünetei

E függőségnek jól látható jelei vannak, ezt általában a környezet veszi észre: az érintett személy körül sok a gyógyszer, vagy éppen másoknál, akik vele egy háztartásban élnek, eltűnnek a gyógyszerek.

Maga a beteg rossz étvágyú, zavarodottan viselkedik, mozgáskoordinációja sincs rendben, esetleg aluszékony. Beszéde is nehezen érthető időnként. Hirtelen hangulatingadozások, feszültségérzések jellemzik. Koncentrálóképessége csökken, gyengülnek az iskolai jegyek vagy a munkahelyi teljesítmény. A függőség egyik legfontosabb jele, hogy ha megvonják az adott gyógyszert, akkor az érintett személy elvonási tüneteket mutat.

A gyógyszerfüggőség diagnózisa

A gyógyszerfüggőség diagnózisa akkor állítható fel, ha az egyén rendszeresen, az előírtnál nagyobb dózisban fogyaszt gyógyszereket, ha a gyógyszerfogyasztás kontrollvesztő, azaz akár jelentős mennyiségeket is bevesz egy-egy alkalommal. Tolerancia alakul ki az adott gyógyszerre, egyre nagyobb mennyiség kell a kívánt hatás eléréséhez.

A gyógyszerfüggőség kórlefolyása

A gyógyszerfüggőség kialakulhat lassan, észrevétlenül akár úgy is, hogy a beteg éveken át ugyanannyi nyugtatót szed és a függősége csak akkor okoz problémát, ha valamilyen oknál fogva (például hányással járó betegség esetén) kimarad a gyógyszer.

A függőség kialakulhat lassan, fokozatosan, amikor a tolerancia kialakulása miatt a beteg egyre több gyógyszert vesz be a nyugalom vagy az alvás eléréséhez.

Előfordulhat az is, hogy az egyén már eleve nagy mennyiségeket vesz be a szerből. A már kialakult függőség esetében jellemző, hogy a beteg a gyógyszerszedést képtelen kontrollálni, néha bármit bevesz, amihez csak hozzájut. Az is előfordulhat, hogy akkora mennyiségű gyógyszert vesz be, ami akár halálos légzésbénulást eredményezhet.

A gyógyszerfüggő beteg, ha le szeretne állni, vagy valamilyen okkal le kell állnia, megvonási tünetek jelentkezhetnek. Ezek a tünetek különböző súlyosságúak lehetnek, remegés, izzadás, hányás, rossz közérzet jellemző, de akár epilepsziás roham vagy delírium is kialakulhat.

A gyógyszerfüggőség kezelése

Bármely módon alakult is ki a függőség, a betegek egyedül nem képesek a leállásra, mindenképpen orvosi segítségre szorulnak. A leállásnak lassan, a gyógyszeradag fokozatos csökkentésével szabad megtörténnie. Ha valamilyen mentális zavarral, depressziós, szorongásos kórképpel küzd a páciens, fontos lehet függőséget nem okozó, de hangulatjavító, szorongást enyhítő gyógyszer beállítása.

A pszichológus, pszichiáter-addiktológus feladata a függőségek kezelésekor az alternatív életlehetőségek felmutatása, a kognitív viselkedésterápia pedig segít az életmód megváltoztatásában.

A gyógyszerfüggőség gyógyulási esélyei

A függőségeknél nem gyógyulásról beszélnek az addiktológusok, hanem a leszokás és a tartós szermentesség számít sikernek. Minden függőségnél felléphet azonban visszaesés, így a gyógyszerfüggőségnél sem kizárt ez a lehetőség.

Pályaválasztás előtt – hasznos tippek a jó döntéshez

A pályaválasztás az élet egyik legfontosabb döntése, hiszen hosszú távon meghatározhatja a munkánkat, a jövedelmünket és az elégedettségünket. Nem könnyű eldönteni, milyen szakmát vagy hivatást válasszunk, ezért érdemes időt szánni az önismeretre és a lehetőségek megismerésére. A megfelelő döntéshez nemcsak az iskolai eredményeket, hanem az érdeklődést, a személyes képességeket és a munkaerőpiaci igényeket is figyelembe kell venni.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hogyan takarékoskodhatunk otthon az energiával?

Az energiaárak alakulása és a fenntarthatóság iránti egyre nagyobb figyelem miatt ma Magyarországon is sok család keresi a lehetőséget arra, hogyan csökkentheti otthona energiafogyasztását. A jó hír az, hogy nem feltétlenül kell milliókat költeni korszerűsítésre ahhoz, hogy érezhető megtakarítást érjünk el.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.