Menü

A hála szerepe a párkapcsolatra

A hétköznapi ember fejében a hála nagyjából valami olyasmit jelent, hogy köszönetet kell mondani egy ajándékért vagy valamilyen előnyért, amihez hozzájutottunk valaki vagy valami által.

Hogyan érezhetünk hálát?

Sokféle módon törekedhetünk a hála érzésére:

– Észrevesszük a jó dolgokat magunk körül (esetleg azt is tudatosítjuk, hogy mennyivel rosszabb is lehetne).

– Felhívjuk egy régi támogatónkat, aki fontos útmutatóval, segítséggel szolgált életünk egyik válaszútjánál (szülő, barát, régi tanár, munkatárs, főnök stb.), hogy megköszönjük a segítségét.

– Élvezzük a társunkkal, gyerekünkkel, barátainkkal töltött pillanatokat.

– Felidézzük, minek és kiknek köszönhető, ahol most tartunk az életünkben, pályafutásunkban.

A hála bizonyított hatásai

A következetesen hálás emberek

– viszonylag boldogabbak, elégedettebbek,

– energikusabbak,

– reménytelibbek,

– pozitívabbak és optimistábbak,

– segítőkészebbek és empatikusabbak,

– hajlamosabbak a megbocsátásra,

– kevésbé anyagiasak.

A hálás gondolkodás ízesebbé teszi az élet pozitív élményeit. Sőt, képessé tesznek arra, hogy bármilyen körülmények között élünk is, megtaláljuk a lehető legnagyobb megelégedettséget és élvezetet.

Megerősíti az önértékelést és önbecsülést, hiszen rádöbbent, mennyi mindent tettek értünk mások, mennyi mindent értünk el mi magunk. A hálára összpontosítás leszoktat arról a rossz látásmódról, hogy a hibákra, vagy csalódásokra, mások sértő, bántó megjegyzéseire összpontosítsunk. A nehezebben megélhető események idején megóv az önsajnálatba süppedésből, könnyebb meglátnunk milyen értékek, fogódzók találhatóak az életünkben.

A hála segít a feszültségekkel, megrázkódtatásokkal való megküzdésben, a stresszes, negatív életesemények átkeretezésében. A traumatikus élményeink is kevésbé erőteljesen törnek fel. Egy nehéz helyzetben képessé tesz arra, hogy belekapaszkodjunk a kellemesebb élményekbe.

A hála elősegíti az erkölcsös viselkedést. Ahogy fenti felsorolásban már említésre került, segítőkészebbé, empatikusabbá tesz a hálás szemlélet. Könnyebben észreveszik a hálás emberek mások kedves, gondoskodó megnyilvánulásait, viszonozzák azokat. Kevésbé anyagiasak, képesek örömüket lelni abban, amijük van.

Segíthet a társas kapcsolatok növelésében, elmélyítésében, mivel pl. a hálanapló vezetése szorosabbá teszi a kapcsolatot másokkal. Számos vizsgálat kimutatta, hogy még akkor is pozitív hatású a hála érzete, ha egyébként nyíltan nem tudjuk kimutatni, mert a kapcsolatot, a kötődést akkor is elmélyítik.

A hála kifejezése csökkenti a másokkal való előnytelen összehasonlításokra késztetést, ha elégedettek tudunk lenni, kevésbé leszünk irigykedők.

A hála érzése nem összeegyeztethető negatív érzésekkel, ezért kevésbé ragad el a harag, a félelem, a féltékenység, a keserűség és mohóság is. Hálaérzet közben nem tudunk bűntudatot, neheztelést vagy dühöt érezni.

A legfontosabb, hogy a hedonikus alkalmazkodást is le lehet küzdeni a hálával! Gondoljunk bele, hogy a gyors megszokás mennyi mindent tönkre tud tenni! Gyorsan megszokunk minden új körülményt, eseményt. Bármilyen valaha vágyott tárgy pár hónap után megszokottá válik számunkra még akkor is, ha egyébként hosszú ideig gyűjtöttünk rá. A boldogság legnagyobb ellensége az, hogy megszokjuk a szerelmünket, társunkat is.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.