A hála szerepe a párkapcsolatra
- Dátum: 2024.02.11., 07:19
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- boldogság, bűntudat, életmód, érzelem, gondolkodás, hála, önkifejezés, párkapcsolat
A hétköznapi ember fejében a hála nagyjából valami olyasmit jelent, hogy köszönetet kell mondani egy ajándékért vagy valamilyen előnyért, amihez hozzájutottunk valaki vagy valami által.
Hogyan érezhetünk hálát?

Sokféle módon törekedhetünk a hála érzésére:
– Észrevesszük a jó dolgokat magunk körül (esetleg azt is tudatosítjuk, hogy mennyivel rosszabb is lehetne).
– Felhívjuk egy régi támogatónkat, aki fontos útmutatóval, segítséggel szolgált életünk egyik válaszútjánál (szülő, barát, régi tanár, munkatárs, főnök stb.), hogy megköszönjük a segítségét.
– Élvezzük a társunkkal, gyerekünkkel, barátainkkal töltött pillanatokat.
– Felidézzük, minek és kiknek köszönhető, ahol most tartunk az életünkben, pályafutásunkban.
A hála bizonyított hatásai
A következetesen hálás emberek
– viszonylag boldogabbak, elégedettebbek,
– energikusabbak,
– reménytelibbek,

– pozitívabbak és optimistábbak,
– segítőkészebbek és empatikusabbak,
– hajlamosabbak a megbocsátásra,
– kevésbé anyagiasak.
A hálás gondolkodás ízesebbé teszi az élet pozitív élményeit. Sőt, képessé tesznek arra, hogy bármilyen körülmények között élünk is, megtaláljuk a lehető legnagyobb megelégedettséget és élvezetet.
Megerősíti az önértékelést és önbecsülést, hiszen rádöbbent, mennyi mindent tettek értünk mások, mennyi mindent értünk el mi magunk. A hálára összpontosítás leszoktat arról a rossz látásmódról, hogy a hibákra, vagy csalódásokra, mások sértő, bántó megjegyzéseire összpontosítsunk. A nehezebben megélhető események idején megóv az önsajnálatba süppedésből, könnyebb meglátnunk milyen értékek, fogódzók találhatóak az életünkben.
A hála segít a feszültségekkel, megrázkódtatásokkal való megküzdésben, a stresszes, negatív életesemények átkeretezésében. A traumatikus élményeink is kevésbé erőteljesen törnek fel. Egy nehéz helyzetben képessé tesz arra, hogy belekapaszkodjunk a kellemesebb élményekbe.
A hála elősegíti az erkölcsös viselkedést. Ahogy fenti felsorolásban már említésre került, segítőkészebbé, empatikusabbá tesz a hálás szemlélet. Könnyebben észreveszik a hálás emberek mások kedves, gondoskodó megnyilvánulásait, viszonozzák azokat. Kevésbé anyagiasak, képesek örömüket lelni abban, amijük van.
Segíthet a társas kapcsolatok növelésében, elmélyítésében, mivel pl. a hálanapló vezetése szorosabbá teszi a kapcsolatot másokkal. Számos vizsgálat kimutatta, hogy még akkor is pozitív hatású a hála érzete, ha egyébként nyíltan nem tudjuk kimutatni, mert a kapcsolatot, a kötődést akkor is elmélyítik.

A hála kifejezése csökkenti a másokkal való előnytelen összehasonlításokra késztetést, ha elégedettek tudunk lenni, kevésbé leszünk irigykedők.
A hála érzése nem összeegyeztethető negatív érzésekkel, ezért kevésbé ragad el a harag, a félelem, a féltékenység, a keserűség és mohóság is. Hálaérzet közben nem tudunk bűntudatot, neheztelést vagy dühöt érezni.
A legfontosabb, hogy a hedonikus alkalmazkodást is le lehet küzdeni a hálával! Gondoljunk bele, hogy a gyors megszokás mennyi mindent tönkre tud tenni! Gyorsan megszokunk minden új körülményt, eseményt. Bármilyen valaha vágyott tárgy pár hónap után megszokottá válik számunkra még akkor is, ha egyébként hosszú ideig gyűjtöttünk rá. A boldogság legnagyobb ellensége az, hogy megszokjuk a szerelmünket, társunkat is.
Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?
Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?
Gyakran beszélsz magadhoz?
A legtöbbünk számára az önmagunkkal való beszélgetés egyszerűen egy hasznos eszköz lehet. Segíthet rendezni a gondolatokat, megőrizni a fókuszt, feldolgozni egy nehéz helyzetet és egy kicsit kedvesebben viszonyulni saját magunkhoz.
A munkahelyi változások érzelmi oldala
Egy elbocsátás, egy átszervezés, egy sikertelen előléptetés vagy akár egy jól működő csapat felbomlása is komoly érzelmi megterheléssel járhat. Ezek feldolgozása tudatosságot igényel, a megfelelő támogatás pedig sokat segíthet abban, hogy egy nehéz időszak után ismét stabilitást teremtsünk magunk körül.
Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai
Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.
Családtól való teljes elhatárolódás – amikor a kapcsolat megszakítása válik szükségessé
A családi kapcsolatokat gyakran életünk legfontosabb és legbiztonságosabb kötelékeiként képzeljük el. A valóság azonban ennél összetettebb. Vannak családok, amelyekben a szeretet és támogatás mellett tartós konfliktusok, határsértések, érzelmi bántalmazás, manipuláció vagy kiszámíthatatlan viselkedés is jelen lehet. Ilyen helyzetekben felmerülhet a családtól való részleges vagy akár teljes elhatárolódás gondolata.