Menü

A hála szerepe a párkapcsolatra

A hétköznapi ember fejében a hála nagyjából valami olyasmit jelent, hogy köszönetet kell mondani egy ajándékért vagy valamilyen előnyért, amihez hozzájutottunk valaki vagy valami által.

Hogyan érezhetünk hálát?

Sokféle módon törekedhetünk a hála érzésére:

– Észrevesszük a jó dolgokat magunk körül (esetleg azt is tudatosítjuk, hogy mennyivel rosszabb is lehetne).

– Felhívjuk egy régi támogatónkat, aki fontos útmutatóval, segítséggel szolgált életünk egyik válaszútjánál (szülő, barát, régi tanár, munkatárs, főnök stb.), hogy megköszönjük a segítségét.

– Élvezzük a társunkkal, gyerekünkkel, barátainkkal töltött pillanatokat.

– Felidézzük, minek és kiknek köszönhető, ahol most tartunk az életünkben, pályafutásunkban.

A hála bizonyított hatásai

A következetesen hálás emberek

– viszonylag boldogabbak, elégedettebbek,

– energikusabbak,

– reménytelibbek,

– pozitívabbak és optimistábbak,

– segítőkészebbek és empatikusabbak,

– hajlamosabbak a megbocsátásra,

– kevésbé anyagiasak.

A hálás gondolkodás ízesebbé teszi az élet pozitív élményeit. Sőt, képessé tesznek arra, hogy bármilyen körülmények között élünk is, megtaláljuk a lehető legnagyobb megelégedettséget és élvezetet.

Megerősíti az önértékelést és önbecsülést, hiszen rádöbbent, mennyi mindent tettek értünk mások, mennyi mindent értünk el mi magunk. A hálára összpontosítás leszoktat arról a rossz látásmódról, hogy a hibákra, vagy csalódásokra, mások sértő, bántó megjegyzéseire összpontosítsunk. A nehezebben megélhető események idején megóv az önsajnálatba süppedésből, könnyebb meglátnunk milyen értékek, fogódzók találhatóak az életünkben.

A hála segít a feszültségekkel, megrázkódtatásokkal való megküzdésben, a stresszes, negatív életesemények átkeretezésében. A traumatikus élményeink is kevésbé erőteljesen törnek fel. Egy nehéz helyzetben képessé tesz arra, hogy belekapaszkodjunk a kellemesebb élményekbe.

A hála elősegíti az erkölcsös viselkedést. Ahogy fenti felsorolásban már említésre került, segítőkészebbé, empatikusabbá tesz a hálás szemlélet. Könnyebben észreveszik a hálás emberek mások kedves, gondoskodó megnyilvánulásait, viszonozzák azokat. Kevésbé anyagiasak, képesek örömüket lelni abban, amijük van.

Segíthet a társas kapcsolatok növelésében, elmélyítésében, mivel pl. a hálanapló vezetése szorosabbá teszi a kapcsolatot másokkal. Számos vizsgálat kimutatta, hogy még akkor is pozitív hatású a hála érzete, ha egyébként nyíltan nem tudjuk kimutatni, mert a kapcsolatot, a kötődést akkor is elmélyítik.

A hála kifejezése csökkenti a másokkal való előnytelen összehasonlításokra késztetést, ha elégedettek tudunk lenni, kevésbé leszünk irigykedők.

A hála érzése nem összeegyeztethető negatív érzésekkel, ezért kevésbé ragad el a harag, a félelem, a féltékenység, a keserűség és mohóság is. Hálaérzet közben nem tudunk bűntudatot, neheztelést vagy dühöt érezni.

A legfontosabb, hogy a hedonikus alkalmazkodást is le lehet küzdeni a hálával! Gondoljunk bele, hogy a gyors megszokás mennyi mindent tönkre tud tenni! Gyorsan megszokunk minden új körülményt, eseményt. Bármilyen valaha vágyott tárgy pár hónap után megszokottá válik számunkra még akkor is, ha egyébként hosszú ideig gyűjtöttünk rá. A boldogság legnagyobb ellensége az, hogy megszokjuk a szerelmünket, társunkat is.

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?