A hála szerepe a párkapcsolatra
- Dátum: 2024.02.11., 07:19
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- boldogság, bűntudat, életmód, érzelem, gondolkodás, hála, önkifejezés, párkapcsolat
A hétköznapi ember fejében a hála nagyjából valami olyasmit jelent, hogy köszönetet kell mondani egy ajándékért vagy valamilyen előnyért, amihez hozzájutottunk valaki vagy valami által.
Hogyan érezhetünk hálát?

Sokféle módon törekedhetünk a hála érzésére:
– Észrevesszük a jó dolgokat magunk körül (esetleg azt is tudatosítjuk, hogy mennyivel rosszabb is lehetne).
– Felhívjuk egy régi támogatónkat, aki fontos útmutatóval, segítséggel szolgált életünk egyik válaszútjánál (szülő, barát, régi tanár, munkatárs, főnök stb.), hogy megköszönjük a segítségét.
– Élvezzük a társunkkal, gyerekünkkel, barátainkkal töltött pillanatokat.
– Felidézzük, minek és kiknek köszönhető, ahol most tartunk az életünkben, pályafutásunkban.
A hála bizonyított hatásai
A következetesen hálás emberek
– viszonylag boldogabbak, elégedettebbek,
– energikusabbak,
– reménytelibbek,

– pozitívabbak és optimistábbak,
– segítőkészebbek és empatikusabbak,
– hajlamosabbak a megbocsátásra,
– kevésbé anyagiasak.
A hálás gondolkodás ízesebbé teszi az élet pozitív élményeit. Sőt, képessé tesznek arra, hogy bármilyen körülmények között élünk is, megtaláljuk a lehető legnagyobb megelégedettséget és élvezetet.
Megerősíti az önértékelést és önbecsülést, hiszen rádöbbent, mennyi mindent tettek értünk mások, mennyi mindent értünk el mi magunk. A hálára összpontosítás leszoktat arról a rossz látásmódról, hogy a hibákra, vagy csalódásokra, mások sértő, bántó megjegyzéseire összpontosítsunk. A nehezebben megélhető események idején megóv az önsajnálatba süppedésből, könnyebb meglátnunk milyen értékek, fogódzók találhatóak az életünkben.
A hála segít a feszültségekkel, megrázkódtatásokkal való megküzdésben, a stresszes, negatív életesemények átkeretezésében. A traumatikus élményeink is kevésbé erőteljesen törnek fel. Egy nehéz helyzetben képessé tesz arra, hogy belekapaszkodjunk a kellemesebb élményekbe.
A hála elősegíti az erkölcsös viselkedést. Ahogy fenti felsorolásban már említésre került, segítőkészebbé, empatikusabbá tesz a hálás szemlélet. Könnyebben észreveszik a hálás emberek mások kedves, gondoskodó megnyilvánulásait, viszonozzák azokat. Kevésbé anyagiasak, képesek örömüket lelni abban, amijük van.
Segíthet a társas kapcsolatok növelésében, elmélyítésében, mivel pl. a hálanapló vezetése szorosabbá teszi a kapcsolatot másokkal. Számos vizsgálat kimutatta, hogy még akkor is pozitív hatású a hála érzete, ha egyébként nyíltan nem tudjuk kimutatni, mert a kapcsolatot, a kötődést akkor is elmélyítik.

A hála kifejezése csökkenti a másokkal való előnytelen összehasonlításokra késztetést, ha elégedettek tudunk lenni, kevésbé leszünk irigykedők.
A hála érzése nem összeegyeztethető negatív érzésekkel, ezért kevésbé ragad el a harag, a félelem, a féltékenység, a keserűség és mohóság is. Hálaérzet közben nem tudunk bűntudatot, neheztelést vagy dühöt érezni.
A legfontosabb, hogy a hedonikus alkalmazkodást is le lehet küzdeni a hálával! Gondoljunk bele, hogy a gyors megszokás mennyi mindent tönkre tud tenni! Gyorsan megszokunk minden új körülményt, eseményt. Bármilyen valaha vágyott tárgy pár hónap után megszokottá válik számunkra még akkor is, ha egyébként hosszú ideig gyűjtöttünk rá. A boldogság legnagyobb ellensége az, hogy megszokjuk a szerelmünket, társunkat is.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.