Menü

Testtartás-javítás gyógytornával

A mozgásszervi problémák gyökere sok esetben megmutatkozik a testtartás elváltozásában is, így amennyiben korrigáljuk a testtartást és visszaállítjuk az optimális vagy ahhoz közelítő állapotba, csökkennek, ill. megszűnnek a tünetek!

Kisebb testtartás elváltozásokat megfigyelhetünk a fej, a váll, a medence stb. esetében, melyek helyzete eltérhet az optimálistól, a súlypont eltolódhat. Kezdetben még az izmok, a funkciók megfelelően működnek, azokban nem alakul ki elváltozás, legfeljebb csak esztétikai szempontból. Az így kialakult eltérésekhez később már funkciózavar is kapcsolódhat. Nem is gondoljuk, hogy a pl. nyakfájást, a váll problémákat, hátfájást a helytelen testtartás okozza!

A tartásjavítás megoldás lehet tehát azok számára, akik olyan mozgásszervi panaszokkal rendelkeznek, amik számukra kellemetlen fájdalommal járnak, ugyanakkor diagnosztizált ok (pl. porckorongsérv) nem áll a háttérben.

A testtartásnak lehetnek ugyanakkor szemmellátható eltérései is, amikor magunkon, esetleg szülőként gyermekünknél is érzékeljük a rossz testtartást, pl. a hanyagtartást. Ezek az esetek egyértelműen tartásjavítást igényelnek és ezzel javíthatók is az elváltozások.

Hogyan történik a tartásjavítás?

Testtartásvizsgálat során megvizsgáljuk a pácienest, aminek során azt mérjük fel, hogy a testtartás milyen mértékben tér el az optimálistól és ennek megváltoztatásával meggyógyítható e az eredeti probléma. Az elváltozásokat szemléltetjük, majd kezelési programra teszünk javaslatot. Az állapotfelmérés az elváltozások láthatóvá tétele érdekében fehérneműben történik és időtartama 30 perc.

Ezt követően kezdetét veszik a kezelések, aminek javasolt száma problémától függően 4-8 alkalom. Pácienseinknek terápiás tartáskorrekciós gyakorlatokat tanítunk be. A gyógyuláshoz szükséges a gyakorlatok otthoni, rendszeres ismétlése a megadott instrukciók alapján.

Milyen elváltozások esetén javasolt a tartásjavítás, a tartásjavító gyógytorna?

Hátfájás

Derékfájás

Nyakfájás

Vállfájás

Térdfájás

Csípő problémák

Ízületi panaszok

Életmódból eredő elváltozások

Csontritkulás

Hogyan működik a rendelői gyógytorna és hol lehet igénybe venni?

Abban az esetben, ha a beteg járóképes, választhatja a rendelői gyógytornát és a házi gyógytornát is. Otthoni keretek között hatékony a műtét előtti, utáni és egyéb célú rehabilitációs, állapotfenntartó, erősítő, tartásjavító torna.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.

Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára

Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.

Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására

A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.