Menü

Jelek, melyek vitaminhiányra utalnak

A vitaminhiánynak számtalan jele lehet: hajunk, körmünk, bőrünk mind árulkodhatnak hiánybetegségről. Szerencsére azonban van megoldás. Összeszedtük a leggyakoribb hiányállapotokat, valamint, hogy mit érdemes fogyasztani ilyen esetben.

Rossz lehelet, gyötrő fejfájás, repedezett ajkak: ez csak három olyan tünet, amely annál a 2000 felnőttnél jelentkezett, aki valamilyen hiányállapotban szenvedett. Tízből hat felnőttnek fogalma sincs arról, hogy ezeket a tüneteket valamilyen vitamin- vagy tápanyaghiány okozza. Más jelek is utalhatnak elégtelen étrendre, ezeket, valamint a probléma megoldását ismertetjük az alábbiakban.

Az ideális, illetve optimális vitaminszükséglet az, ami teljes egészében kielégíti a szervezet igényét és az ennél több elfogyasztott vitamindózis nem javítja a szervi funkciókat. Minimális vitaminszükséglet az a vitamin mennyiség, melynek bevitele esetén vitaminhiányra utaló tünetek még nem jelentkeznek.

Ha a minimálisnál kisebb dózisú vitamin kerül a szervezetbe, bizonyos idő elteltével vitaminhiány alakul ki, ebben az állapotban már a kezdetekkor felléphetnek tünetek, mint például:

fertőzésre, gyulladásokra való hajlam,

emésztési zavarok,

fáradékonyság.

A szükségesnél szegényesebb vitaminellátás nem feltétlen jelenik meg hiánybetegség forájában, sőt, sokszor a tünetek hasonlósága miatt nehezen diagnosztizálható probléma.

Elsők között a B1-vitaminról, később több vitaminról kiderült, hogy az enzimrendszerek fontos alkotóelemei. Az alacsony vitaminellátottság valójában az enzimrendszereknek a működészavara. A vitaminhoz nagyon hasonlító, viszont biológiai értelemben velük nem azonos értékű vegyületek elfoglalhatják a vitaminok helyét ezekben az enzimekben − ezek az úgynevezett antivitaminok. Ebben az esetben akár bőséges vitamin ellátottság mellett is kialakulhat alacsony vitaminellátottság, sőt vitaminhiány is (utóbbiról később olvashatsz).

Azt azért nem árt tudni, hogy az antivitaminok jelenléte a szervezetben nem feltétlenül hoz létre hiánybetegséget, az esetek többségében csupán megnöveli a szervezeted vitaminszükségletét. Legfőképpen az egyoldalú táplálkozás miatt alakulhat ki ez az állapot. A teljes vitaminhiánynak jellegzetes tünetei vannak, ezek leginkább az adott vitamin hiányától függnek és (hiány)betegség formájában jelennek meg.

Túladagolás

A zsírban oldódó vitaminok túladagolhatók, ugyanis nem ürülnek ki, azaz halmozódnak (pl. az A- vitamin túladagolás esetén a bőr besárgul) a szervezetedben. A folyamatosan adagolt vitaminkészítmények szedése esetén ezért mindig ügyelj az ajánlott és optimális vitaminmennyiségre.

Miből szerezz vitamint?

A vitaminok bevitelének legideálisabb és talán legegyszerűbb, de mindenképp legélvezetesebb formája az érett, friss gyümölcs és zöldség (valamint bizonyos gyógy- és fűszernövények) fogyasztása, illetve a kiegyensúlyozott, helyes, változatos táplálkozás, ezáltal a vitaminok felszívódása is a szervezeted szükségletéhez igazodik.

A kiegyensúlyozott táplálkozásnak (és az ennek köszönhető vitaminellátottságnak) az energiafelvételi tényezőidben is meghatározó szerepe van, hiszen ez biztosítja számodra az energiaegyensúlyt. A friss és nyers gyümölcsök, zöldségek biztosítják a szervezetednek és a vízben oldódó vitaminoknak a kellő folyadékmennyiséget is. Köszönhetően annak, hogy közvetlenül tartalmazzák a vitaminokat és az antioxidánsokat, az immunrendszerednek is ez a leghatékonyabb beviteli mód.

Negatívan befolyásolja a vitaminok felszívódását és beépülését

a dohányzás,

az alkoholfogyasztás,

a fertőzés,

a gyulladásos állapot,

a gyakori hányásos és hasmenéses állapot,

mert gátolják a felszívódását és beépülését a sejtekbe.

Vitaminellátottság szempontjából is külön meg kell említeni a candida-betegséget is, mely önmagában is okozhat vitaminhiányos állapotot. Mivel a vitaminok nélkülözhetetlenek az idegrendszer normál működéséhez is, így stressz, szorongásos állapot, alvászavar esetén mindenképp kell a megfelelő vitaminellátottság.

Amennyiben diétázol, ügyelned kell a megfelelő mennyiségű vitamin bevitelére, ugyanis is ilyenkor a szervezeted anyagcsere- és energetikai folyamata átrendeződik.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?