Menü

A fejfájások típusai - A legtöbb kezelhető

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz; alig van olyan ember, aki élete során ne találkozna vele. Becslések szerint Magyarországon körülbelül egymillió migrénes van, és ennél is nagyobb azok száma, akik a visszatérő fejfájás egyéb formáiban szenvednek.

A fejfájás sokak számára súlyos tehertétel, mégis a betegek kevesebb, mint fele fordul orvoshoz.

Bár a fejfájás lehet súlyos betegség hírnöke is, az esetek többségében a részletes kivizsgálás nem mutat szervi eltérést. Ilyenkor is kideríthető azonban a fejfájás oka, meg lehet kezdeni a gyógykezelést. A közhiedelemmel ellentétben, a legtöbb fejfájás kezelhető.

Bizonyos esetekben a fejfájást, figyelmeztető előjelek vezetik be (aura), amelyek valamely érzékszervhez kapcsolhatók (fényfelvillanások, sötét foltok, a kar vagy a láb zsibbadása). A migrént gyakran egyéb tünetek is kísérik, például émelygés, hányás, kifejezett fény- és hangérzékenység. A migrénes fájdalom rendkívül kínzó lehet, órákig, esetleg néhány napig tartó munkaképtelenséget okozva.

Végleges megoldást jelentő kezelése nincs ugyan, de a triptánok, illetve újabban a CGRP-receptor antagonisták, mint speciálisan a migrén ellen kifejlesztett gyógyszerek hatékonyan csökkenthetik a migrénes fejfájások intenzitását és gyakoriságát. A megfelelő gyógyszerek és néhány életmódbeli változtatás nagymértékben javíthatja az életminőséget.

A tenziós fejfájás

A tenziós fejfájás a fejfájások leggyakoribb típusa. Bár nem jár súlyos szövődményekkel, a munkavégző képességre és az életminőségre jelentős befolyással bír.

A tenziós fejfájás általában enyhe vagy mérsékelten súlyos fájdalommal jár, amelynek nincs jellemző helye, a fej bármely részét érintheti. Sokan abroncsszerűen szorító fájdalomról számolnak be, sok esetben pedig tarkótáji fájdalom is társulhat hozzá.

A betegség nők esetében gyakoribb, mint férfiaknál: a nők mintegy 80, míg a férfiak 70 százaléka szenved el élete során legalább egyszer tenziós fejfájást, leggyakrabban 20 és 50 éves kor között. A migrénben szenvedő betegek többségének tenziós típusú fejfájása is van.

A cluster fejfájás

A cluster fejfájás a fejfájások egyik legfájdalmasabb és legjellegzetesebb formája. A betegségre tipikusan a ciklikusan, úgynevezett clusterekben jelentkező fájdalom jellemző. Előfordulása gyakoribb férfiaknál, főleg 20-40 éves kor között.

A gyakori fejfájásos rohamok (cluster periódus) néha heteken-hónapokon keresztül kínozhatják a beteget, majd ezt felválthatja egy teljesen fájdalommentes periódus. Szerencsére a cluster fejfájás ritka betegség.

A cluster fejfájás előzetes bevezető tünetek nélkül nagyon gyorsan lecsap, már pár percen belül kialakul a fájdalom. Jellegzetes, hogy a fejfájás a fej valamelyik oldalán alakul ki és a roham alatt, sőt egy egész életen át ezen az oldalon marad.

Néha azonban a fájdalom válthat a másik oldalra a következő rohamperiódus során. A betegek a fájdalmat éles, átható, égő fájdalomként jellemzik, olyan mintha egy forró pálcát szúrnának a szembe, vagy a szem kinyomódna a szemgödörből.

Az elsősegélynyújtás életet menthet

Az elsősegélynyújtás világnapját minden évben szeptember második szombatján tartják. A jeles nap célja, hogy felhívja a figyelmet az elsősegélynyújtás fontosságára, valamint arra, hogy egy váratlan baleset vagy rosszullét esetén akár egy laikus által nyújtott gyors és szakszerű segítség is életet menthet.

Tönkreteheti a saját szempilláit a műszempilla?

A hosszú, dús és ívelt szempillák sokak számára a mindennapi szépségrutin részévé váltak. A műszempilla kényelmes megoldásnak tűnik: reggel nincs szükség spirálozásra, a tekintet hangsúlyosabb, és egy jól elkészített szett akár teljesen természetes hatást is kelthet. De vajon mi történik a saját szempilláinkkal, ha hónapokon vagy akár éveken keresztül rendszeresen hosszabbítjuk őket?

Mit árul el a vizelet színe?

A vizelet színét általában nem figyeljük különösebben, pedig sokat elárulhat arról, mi történik a szervezetünkben. A halványsárga, szalmasárga vizelet többnyire a megfelelő folyadékbevitel jele, míg a sötétebb árnyalat gyakran arra utal, hogy keveset ittunk. De mi a helyzet akkor, ha a vizelet narancssárgás színűvé válik?

Részleges vádliizomrost-szakadás: tünetek, kezelés és gyógyulási idő

A részleges vádliizomrost-szakadás gyakori mozgásszervi sérülés, amely sportolás, hirtelen mozdulat, elesés vagy túlterhelés következtében is kialakulhat. A sérülés során a vádli izomrostjainak egy része megsérül vagy elszakad, miközben az izom teljes folytonossága megmarad. Emiatt a részleges szakadás általában kevésbé súlyos, mint a teljes izomszakadás, ugyanakkor megfelelő pihentetést és rehabilitációt igényel.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.