Menü

Kánikula jön, mit tegyünk a melegfronti hatás ellen?

Még az egészséges szervezetet is megviseli az, ami a napokban jön, ám aki érzékeny a melegfronti hatásra, annak érdemes elolvasnia mai cikkünket.

Az időjósok szerint a következő napok is jelentős felmelegedést hoznak, a gyerekeket, időseket, szívbetegeket ez még jobban próbára teszi, hiszen az ő szervezetük egy ilyen nagymértékű felmelegedéshez nem tudnak olyan gyorsan alkalmazkodni. Az arra érzékenyek, a szív- és érrendszeri betegek nyilvánvalóan nehezebben viselik az időjárás változásait.

Hogyan hat a melegfront a szervezetre?

A következő tünetektől szenvednek ilyenkor sokan: fáradékonyság, erős szívdobogásérzés, ödéma, nehézlégzés.

A melegfront közeledtével csökken a vérnyomás, gyakoribbá válik a stroke, a szívinfarktus, a trombózis, az embólia, és a közlekedési balesetek száma is növekszik. Minden frontra elmondható, hogy érzékenyebbé válhatnak olyankor a sebek, a hegek, gyakoribbá válnak a keringési zavarok, megjelennek a reumatikus panaszok.

A melegfront átvonulása után a szívműködés és a légzés gyorsabbá válik, a vérnyomás emelkedik. A vérzéshajlam fokozódása miatt gyakoribb az orrvérzés, a gyomorvérzés, az agyvérzés, az embólia és a vérrögös érelzáródás a kánikulai melegben.

Fel kell hívni a figyelmet a fokozott napvédelemre!

Egészséges embereknek is el kell mondani, hogy 11 és 15 óra között ne tartózkodjunk napon és a mértéktelen napozást is kerüljük, hisz könnyen napszúrást kaphatunk, de a betegeknek még inkább oda kell figyelniük arra, hogy széles karimájú kalap, napszemüveg legyen náluk, kerüljék a közvetlen napfényt és öltözzenek kényelmesen, jól szellőzően.

Egy rossz ruhaválasztás a meleget még tetézheti, míg egy komfortos, világos, szellős öltözékben sokkal könnyebben viseljük a kánikulát.

Mi a teendőnk, ha valaki hőgutát kapott?

Ha látjuk valakin, hogy rosszul érzi magát, érdemes leültetni, lehetőség esetén lefektetni, a lehetőségeknek megfelelően alkalmazni hideg borogatást, esetleg felkereshetünk légkondicionált helyiséget.

Mindig gondolkodom, vajon ki kell hangsúlyozni a bőséges folyadékfogyasztást, de talán nem baj, ha megemlítjük, ugyanakkor a kánikulában érdemes kerülni a túl sok koffeines italt és az alkoholt! Tapasztalatból tudom, hogy a gyerekekre, és az idősebbekre fokozott figyelmet szükséges fordítani, ők ugyanis kevésbé érzik a szomjúságot, ezért gyakrabban kell figyelmeztetni őket az ivásra, a dehidratáció elkerülése végett. Maguktól már csak akkor jut eszükbe, mikor nagyon szomjasok.

Hogy mennyi vizet kell inni egy nap, vagyis kellene, arra már a neten számos napi folyadékszükséglet kalkulátor rendelkezésre áll, ahol a kért adatok megadása után megtudhatjuk mit, mikor és mennyit igyunk.

Felhívják a figyelmünket arra is, hogy nem szükséges drága ízesített ásványvizeket vásárolni, tökéletesen megfelel a csapvíz is, illetve, hogy mindenképpen kerüljük a cukrozott, illetve cukros innivalókat.

A folyadékszükséglet kiszámítása személyre szabott, de általánosságban elmondható, hogy egy felnőtt számára naponta a 2 liternyi folyadékpótlás az ideális, persze aktív sport, nyári meleg, vagy komoly igénybevételt jelentő, izzadással járó fizikai munkavégzés esetén ennek akár a duplája, triplája is lehet a szükséges bevitel.

Mikor igyunk?

Nagyobb mennyiséget semmiképpen ne közvetlenül ebéd előtt, közben, illetve utána, mert az ekkor bevitt folyadék az ételt felhígítja az emésztőnedveket, így nem lesz megfelelő az emésztés.

Az előrejelzések szerint a következő napok jelentős felmelegedést, komoly kánikulát hoznak, ami még az egészséges szervezetet is megviseli, a szívbetegeknek azonban fokozott óvatosság szükséges.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hogyan takarékoskodhatunk otthon az energiával?

Az energiaárak alakulása és a fenntarthatóság iránti egyre nagyobb figyelem miatt ma Magyarországon is sok család keresi a lehetőséget arra, hogyan csökkentheti otthona energiafogyasztását. A jó hír az, hogy nem feltétlenül kell milliókat költeni korszerűsítésre ahhoz, hogy érezhető megtakarítást érjünk el.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?