Menü

Kneipp-ösvény

A mezítláb járásról régóta tudjuk, hogy jótékony hatással van szervezetünkre, erre épül a Kneipp-ösvény hatásmechanizmusa is.

A Kneipp-ösvény Sebastian Kneipp német katolikus pap természetgyógyászati tevékenységéhez köthető. Ő volt az, aki kikísérletezte a vízkúra hatékonyságát, melynél a víz különböző hőfokai által kifejtett gyógyhatását vizsgálta az emberi testre. Ezek a kezelések a bőrön keresztül az idegrendszerre gyakorolnak jótékony hatást. A terápia alkalmazásakor összhangba kerül a szív, a vérkeringés, az emésztés és a légzés működése.

Kneipp nevéhez nem csak a vízkúra, hanem a mezítlábas ösvény használata is kötődik. A talpban minden felületen találhatunk egy reflexpontot vagy reflexzónát, melynek ingerlésével reakciót válthatunk ki az adott területhez tartozó szervnél. A séta lényege, hogy különböző struktúrájú és méretű természetes dolgokon kell cipő nélkül járni. Lehet ez háncsa, aprós szemű kavics, fenyőtoboz, vagy zúzott kő is egymás után. Ezek a természetben megtalálható tárgyak stimulálják a talp reflexpontjait.

Olyasmit kell elképzelni, mintha egy jó talpmasszázsra feküdnénk be, csak eközben mozgunk a természetben, ahol friss levegő és napfény is ér minket. A mezítláb járkálás segít a lúdtalp kezelésében, fokozza a vérkeringést, ezáltal az anyagcserét és az emésztést is. Bizonyított tény, hogy az ereknek is segít, hiszen segít megelőzni a visszerek kialakulását. Erősíti a talp és a lábak izmait, fejleszti az egyensúlyérzéket és segít erősíteni a vázizmokat is, ami a gerincferdülések kezelésében roppant jó kiegészítő terápia lehet. Mivel fokozza a vér keringését, a migrénes fejfájással küzdőknek is segítséget nyújthat.

A Kneipp-ösvény azért is nagyon klassz dolog, mert minden korosztály számára elérhető és ajánlott a használata. Magyarországon, több helyen is megtalálható a természetben és ingyenesen is látogatható, például Mencshelyen, Dombóváron, Balatongyörökön és Eplényben is. Otthonunkban is könnyedén elkészíthető, de akár egy óvoda, vagy iskola udvarára is behelyezhető. A gyerekeknek kimondottan javasolt a használata, mivel lábboltozatuk még nem fejlett.

Amennyiben úgy döntünk, hogy szeretnénk ilyet készíteni, akkor oda kell figyelnünk arra, hogy soha ne tegyünk bele éles darabokat, melyek sérülést okozhatnak. Az ösvény részei ne legyenek túl hosszúak, két-három lépésnyi pont elég egy-egy anyagból. Legyen kerete, ami egyben tartja a felhasznált anyagokat és a sorba rakjunk homokos részt is, hogy menet közben kicsit megpihenhessen a talp. Lehetünk kreatívak az anyagokat illetően, keressünk farönköt, tobozt, homokot, mohát, köveket és készítsünk erős keretet mindezeknek.

A Kneipp-ösvény egy ingyenesen, a természetben elérhető, de akár otthon is elkészíthető gyalogút, mely segíthet izmaink erősítésében és vérkeringésünk javításában.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.