Menü

Magas pulzus éjszaka: kell-e aggódni?

Az éjszaka jelentkező magas pulzus roppant nyomasztóan hathat arra, aki átéli, hiszen a gyors szívverés és az emiatt érzett aggodalom ördögi kört alkothatnak. Minél erősebben érezzük a szívdobogást, annál jobban aggódunk, ami tovább emeli a pulzust. Ez valóban nyugtalanító jelenség, amit mindenképpen ki kell vizsgáltatni (többnyire EKG és 24 órás Holter vizsgálat segítségével), hiszen a szapora szívműködés, mint érzés, lehet valódi tachycardia, lehet szívritmuszavar.

Elsősorban az alábbi kérdéseket érdemes tisztázni magunkban: mi az, ami miatt sokat aggódom? Esetleg arról van szó, hogy éppen megpróbálom elnyomni az aggodalmat? Leggyakrabban ugyanis egy élethelyzet miatt érzett szorongás indítja be a szimpatikus idegrendszeri fokozott működést. Ilyenkor a testben lejátszódó változások az „üss vagy fuss” elve szerint alakulnak: felgyorsul a légzés, emelkedik a vérnyomás és meglódul a pulzus is. Ráadásul ez nem csak a tudatos gondolatok hatására következhet be, hanem a tudatalatti szorongástól is.

Legyen szó sörről, borról vagy röviditalokról, az alkohol mindenképpen hat a szívre. Aki úgy gondolja, egy ital segíthet neki elaludni, az téved. Az alkohol ugyanis magas cukortartalma, és az ennek köszönhetően beinduló anyagcsere folyamatok miatt felgyorsíthatja a szívverést és szívritmuszavarhoz is vezethet. Sőt, ami még rosszabb forgatókönyv: ha azért fogyasztunk alkoholt lefekvés előtt, mert aggódunk valami miatt, ezek a tényezők összeadódnak és még súlyosabb eredményre számíthatunk. Gyakorlatilag megduplázzunk a palpitáció, vagyis az erős szívdobogásérzés rizikóját. Ugyanakkor a nagyon visszafogott alkoholfogyasztás – különösen a flavoniodokban gazdag vörösbor - akár érvédő hatású is lehet, de ezt érdemesebb egy korai vacsora mellé időzíteni.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a túl sok cukor fogyasztása felgyorsíthatja a pulzust, éppen ezért érdemes elkerülni az esti sütizést, a lefekvés utáni nassolást. Még az olyan „ártatlannak” látszó éteket is okozhatnak palpitációt, mint a kukoricapehely, a vajas pattogatott kukorica. Sokan egy pohár tejjel kísérik az esti falatokat, ami sajnos szintén magas cukortartalmú, tehát a glükóz gyorsan képes lesz megemelni a pulzusszámot. A finomított szénhidrát által kiválasztott inzulinválasz ráadásul a kiválasztó szervek és a belső elválasztású mirigyek harmonikus működését is összezavarja. Megemelkedik az adrenalinszint, ami tovább emeli a pulzust. Érdemes tehát nem közvetlenül lefekvés előtt enni és akkor inkább teljes értékű élelmiszereket választani.

A jó szívfrekvencia rugalmasan alkalmazkodó szív-érrendszerrel rendelkező személyeknél többnyire hétköznapi oka van az éjszaka jelentkező erős szívverésnek. Ugyanakkor az életkor előrehaladtával egyre nagyobb az esélye a pitvari- és kamrai ritmuszavarnak, még ha nincs szívkoszorúér-betegségre utaló jel.

Flossing terápia, a gumiszalag ereje

A modern orvostechnológia egyre több rehabilitációs eszközzel dolgozik a legjobb eredmények elérésének érdekében, ilyen a flossing terápia is.

Hogyan növeljük a mentális erőnket: gyakorlatok és tippek a mindennapokra

Hogyan lehet magas a mentális erőnk? A mentális erő, vagy más néven pszichológiai ellenálló képesség, egyre nagyobb figyelmet kap napjaink rohanó világában. Nem csupán a stressz kezelésében segít, hanem abban is, hogy céljainkat kitartóan követhessük, konfliktusainkat konstruktívan oldhassuk meg, és életminőségünket javítsuk. De mi is az, ami meghatározza mentális erőnket, és hogyan lehet azt fejleszteni?

Bromhidrózis - okok, következmények és kezelési lehetőségek

A bromhidrózis olyan állapot, amelyet a kellemetlen, gyakran erős testszag tartós jelenléte jellemez. Bár önmagában nem életveszélyes betegség, jelentős pszichés és társadalmi terhet róhat az érintettekre. A probléma leggyakrabban a hónalj, a láb, az ágyék és ritkábban az intim területek környékén jelentkezik. A bromhidrózis kialakulásában biológiai, életmódbeli és egészségügyi tényezők egyaránt szerepet játszanak.

Szomatikus jin-jang jóga

A jóga világában ma már sokféle irányzattal találkozhatunk, íme, egy újabb, nézzük mire jó.

Megelőzhető-e az Alzheimer‑kór?

Az Alzheimer‑kór a demencia leggyakoribb formája, amely elsősorban az idősebb korosztályt érinti, és az agy folyamatos romlásával járó neurodegeneratív betegségnek számít. A betegség tünetei — mint a memória‑ és kognitív funkciók romlása — súlyos életminőség‑csökkenést okozhatnak, és ma még sem áll rendelkezésre gyógymód.