Magas pulzus éjszaka: kell-e aggódni?
- Dátum: 2024.10.15., 20:10
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- alkohol, anyagcsere, cukor, egészség, EKG, mozgás, pulzus, ritmuszavar, szénhidrát, szív, szív-és érrendszer, szívfrekvencia
Az éjszaka jelentkező magas pulzus roppant nyomasztóan hathat arra, aki átéli, hiszen a gyors szívverés és az emiatt érzett aggodalom ördögi kört alkothatnak. Minél erősebben érezzük a szívdobogást, annál jobban aggódunk, ami tovább emeli a pulzust. Ez valóban nyugtalanító jelenség, amit mindenképpen ki kell vizsgáltatni (többnyire EKG és 24 órás Holter vizsgálat segítségével), hiszen a szapora szívműködés, mint érzés, lehet valódi tachycardia, lehet szívritmuszavar.

Elsősorban az alábbi kérdéseket érdemes tisztázni magunkban: mi az, ami miatt sokat aggódom? Esetleg arról van szó, hogy éppen megpróbálom elnyomni az aggodalmat? Leggyakrabban ugyanis egy élethelyzet miatt érzett szorongás indítja be a szimpatikus idegrendszeri fokozott működést. Ilyenkor a testben lejátszódó változások az „üss vagy fuss” elve szerint alakulnak: felgyorsul a légzés, emelkedik a vérnyomás és meglódul a pulzus is. Ráadásul ez nem csak a tudatos gondolatok hatására következhet be, hanem a tudatalatti szorongástól is.
Legyen szó sörről, borról vagy röviditalokról, az alkohol mindenképpen hat a szívre. Aki úgy gondolja, egy ital segíthet neki elaludni, az téved. Az alkohol ugyanis magas cukortartalma, és az ennek köszönhetően beinduló anyagcsere folyamatok miatt felgyorsíthatja a szívverést és szívritmuszavarhoz is vezethet. Sőt, ami még rosszabb forgatókönyv: ha azért fogyasztunk alkoholt lefekvés előtt, mert aggódunk valami miatt, ezek a tényezők összeadódnak és még súlyosabb eredményre számíthatunk. Gyakorlatilag megduplázzunk a palpitáció, vagyis az erős szívdobogásérzés rizikóját. Ugyanakkor a nagyon visszafogott alkoholfogyasztás – különösen a flavoniodokban gazdag vörösbor - akár érvédő hatású is lehet, de ezt érdemesebb egy korai vacsora mellé időzíteni.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a túl sok cukor fogyasztása felgyorsíthatja a pulzust, éppen ezért érdemes elkerülni az esti sütizést, a lefekvés utáni nassolást. Még az olyan „ártatlannak” látszó éteket is okozhatnak palpitációt, mint a kukoricapehely, a vajas pattogatott kukorica. Sokan egy pohár tejjel kísérik az esti falatokat, ami sajnos szintén magas cukortartalmú, tehát a glükóz gyorsan képes lesz megemelni a pulzusszámot. A finomított szénhidrát által kiválasztott inzulinválasz ráadásul a kiválasztó szervek és a belső elválasztású mirigyek harmonikus működését is összezavarja. Megemelkedik az adrenalinszint, ami tovább emeli a pulzust. Érdemes tehát nem közvetlenül lefekvés előtt enni és akkor inkább teljes értékű élelmiszereket választani.
A jó szívfrekvencia rugalmasan alkalmazkodó szív-érrendszerrel rendelkező személyeknél többnyire hétköznapi oka van az éjszaka jelentkező erős szívverésnek. Ugyanakkor az életkor előrehaladtával egyre nagyobb az esélye a pitvari- és kamrai ritmuszavarnak, még ha nincs szívkoszorúér-betegségre utaló jel.
Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?
Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.
Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?
A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.
Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják
Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.
A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni
A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?