Az ünnepi túlevés káros hatásai
Ünnepi ételektől roskadozó asztal és bejgli illata lengi át a szobát, ezeket pedig nem lehet visszautasítani. A decemberi időszak alatt szinte népbetegség a túlevés, hiszen a sok finomságnak nehéz ellenállni. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy mik ennek a következményei, hogyan kerülhetjük el ezeket és milyen megoldások vannak arra, hogy egészségesebbé tegyük a karácsonyi étkezést?

Vannak mondatok amelyek nagy valószínűséggel a legtöbbünk száját elhagyták már a karácsonyi asztal körül kókadozva. Ezek az alábbiak:
„Csak még ezt az utolsó falatot…”
„Vegyétek el tőlem, különben megeszem az egészet!”
„Már csak a szemem kívánja.”
„Mozdulni sem bírok, gurítsatok haza!”
Az ünnepek alatt hajlamosak vagyunk sokkal többet enni, mint a hétköznapokban, és még azok is gyakran „bűnöznek”, akik az év többi napján odafigyelnek az étkezésükre. Ha nem tudunk mértéket tartani karácsony előtt és alatt, komolyan megszenvedheti a szervezetünk ezt az időszakot, és plusz kilók szaladnak fel rohamléptekben. Nehéz nem elcsábulni: itthon amúgy is nagy hagyománya van annak, hogy decemberben sokkal több étel készül, mint amennyit a vendégek száma indokolna, és az ünnepekhez tartozó családlátogatás is hozzájárul ahhoz, hogy ez a pár nap egy jó hosszú, egybefüggő étkezéssé váljon. A tukmálós házigazdákról pedig még nem is beszéltünk.
Az evés és a szeretet kettőse

Itthon a karácsony legalább annyira az evés, mint a szeretet ünnepe, ráadásul a hagyományos menü nem a kifejezetten egészséges ételek és italok parádéja. Ez pedig komoly következményekkel járhat a szervezetünkre nézve. Számos jele lehet annak, hogy túl jól laktunk, a kicsit kellemetlentől az egészen súlyos szövődményekig. Az egyik legismertebb kifejezés a kajakóma. Sokan átéltük már egy nagyobb étkezés után, azt az érzést, amikor azt érezzük, meg sem bírunk moccanni, és menten elnyom bennünket az álom. Ha túlesszük magunkat, túl sok gyomorsav termelődhet, ami kimarhatja a gyomor belsejét és visszaszivároghat a nyelőcsőbe, amitől kialakul a gyomorégés. Ezt savlekötővel csillapíthatjuk, de nem optimális megoldás, érdemes elkerülni. A gyomortágulás, a székrekedés, a puffadás, a hányás már súlyosabb tünetei a túl sok élelmiszer bevitelnek.
A nehezen emészthető, zsíros és fűszeres ételek pedig – amilyen sok hagyományos karácsonyi fogás is – puffadást okozhatnak, amin tovább ronthat, ha szénsavas üdítőket és alkoholt is iszunk melléjük. Továbbá a gyors evés sem segít a helyzeten, mert étkezés közben természetes módon némi levegőt is nyelünk, ami, ha habzsolunk, tovább fokozhatja a kellemetlen puffadást. Hajlamosak vagyunk az üdítőket kihagyni akkor, amikor végig vesszük, mi mindent fogyasztottunk, pedig nagyon is számítanak. Érdemes kerülni a cukros, az édesítőszeres és a szénsavas italokat, amik emelik az inzulinszintünket. Emellett lehetőleg minél kevesebb alkoholos italt fogyasszunk – természetesen az a legjobb, ha egyáltalán nem iszunk –, de az ünnepi időszakban az alkoholfogyasztás is jelentőssé válik.
Mit tehetünk?

A plusz kilók akkor tudnak gyorsan felszaladni, ha rendszertelenül étkezünk. Fogyasszunk olyan ételeket, amik csak minimálisan emelik meg a vércukorszintet, ezáltal kevesebb inzulint választ ki a szervezetünk. Ebben az is segíthet, ha néhány alapanyagot helyettesítünk egy jobb változattal, például, ha a töltött káposztába a sima rizs helyett barna rizst teszünk. Az is jó megoldás lehet, ha az elkészítési módon változtatunk, például a rántott halat nem bő olajban, hanem a sütőben sütjük meg, vagy ha a rántás helyett a párolást választjuk.
A túlevést elkerülendő jó taktika, ha többször eszünk kevesebbet és azzal is segíthetünk a szervezetünknek, ha hagyunk időt, hogy feldolgozza az ételeket. Érdemes a desszerttel egy-két órát várni az ebéd után, és a cukor helyett alternatív édesítők után nézni. Kifejezetten fontos tehát, hogy az ünnepek alatt is figyeljünk a megfelelő minőségű és mennyiségű étkezésre, ne vigyük túlzásba, hogy a karácsony minden perce felhőtlen lehessen!
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.