Az ünnepi túlevés káros hatásai
Ünnepi ételektől roskadozó asztal és bejgli illata lengi át a szobát, ezeket pedig nem lehet visszautasítani. A decemberi időszak alatt szinte népbetegség a túlevés, hiszen a sok finomságnak nehéz ellenállni. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy mik ennek a következményei, hogyan kerülhetjük el ezeket és milyen megoldások vannak arra, hogy egészségesebbé tegyük a karácsonyi étkezést?

Vannak mondatok amelyek nagy valószínűséggel a legtöbbünk száját elhagyták már a karácsonyi asztal körül kókadozva. Ezek az alábbiak:
„Csak még ezt az utolsó falatot…”
„Vegyétek el tőlem, különben megeszem az egészet!”
„Már csak a szemem kívánja.”
„Mozdulni sem bírok, gurítsatok haza!”
Az ünnepek alatt hajlamosak vagyunk sokkal többet enni, mint a hétköznapokban, és még azok is gyakran „bűnöznek”, akik az év többi napján odafigyelnek az étkezésükre. Ha nem tudunk mértéket tartani karácsony előtt és alatt, komolyan megszenvedheti a szervezetünk ezt az időszakot, és plusz kilók szaladnak fel rohamléptekben. Nehéz nem elcsábulni: itthon amúgy is nagy hagyománya van annak, hogy decemberben sokkal több étel készül, mint amennyit a vendégek száma indokolna, és az ünnepekhez tartozó családlátogatás is hozzájárul ahhoz, hogy ez a pár nap egy jó hosszú, egybefüggő étkezéssé váljon. A tukmálós házigazdákról pedig még nem is beszéltünk.
Az evés és a szeretet kettőse

Itthon a karácsony legalább annyira az evés, mint a szeretet ünnepe, ráadásul a hagyományos menü nem a kifejezetten egészséges ételek és italok parádéja. Ez pedig komoly következményekkel járhat a szervezetünkre nézve. Számos jele lehet annak, hogy túl jól laktunk, a kicsit kellemetlentől az egészen súlyos szövődményekig. Az egyik legismertebb kifejezés a kajakóma. Sokan átéltük már egy nagyobb étkezés után, azt az érzést, amikor azt érezzük, meg sem bírunk moccanni, és menten elnyom bennünket az álom. Ha túlesszük magunkat, túl sok gyomorsav termelődhet, ami kimarhatja a gyomor belsejét és visszaszivároghat a nyelőcsőbe, amitől kialakul a gyomorégés. Ezt savlekötővel csillapíthatjuk, de nem optimális megoldás, érdemes elkerülni. A gyomortágulás, a székrekedés, a puffadás, a hányás már súlyosabb tünetei a túl sok élelmiszer bevitelnek.
A nehezen emészthető, zsíros és fűszeres ételek pedig – amilyen sok hagyományos karácsonyi fogás is – puffadást okozhatnak, amin tovább ronthat, ha szénsavas üdítőket és alkoholt is iszunk melléjük. Továbbá a gyors evés sem segít a helyzeten, mert étkezés közben természetes módon némi levegőt is nyelünk, ami, ha habzsolunk, tovább fokozhatja a kellemetlen puffadást. Hajlamosak vagyunk az üdítőket kihagyni akkor, amikor végig vesszük, mi mindent fogyasztottunk, pedig nagyon is számítanak. Érdemes kerülni a cukros, az édesítőszeres és a szénsavas italokat, amik emelik az inzulinszintünket. Emellett lehetőleg minél kevesebb alkoholos italt fogyasszunk – természetesen az a legjobb, ha egyáltalán nem iszunk –, de az ünnepi időszakban az alkoholfogyasztás is jelentőssé válik.
Mit tehetünk?

A plusz kilók akkor tudnak gyorsan felszaladni, ha rendszertelenül étkezünk. Fogyasszunk olyan ételeket, amik csak minimálisan emelik meg a vércukorszintet, ezáltal kevesebb inzulint választ ki a szervezetünk. Ebben az is segíthet, ha néhány alapanyagot helyettesítünk egy jobb változattal, például, ha a töltött káposztába a sima rizs helyett barna rizst teszünk. Az is jó megoldás lehet, ha az elkészítési módon változtatunk, például a rántott halat nem bő olajban, hanem a sütőben sütjük meg, vagy ha a rántás helyett a párolást választjuk.
A túlevést elkerülendő jó taktika, ha többször eszünk kevesebbet és azzal is segíthetünk a szervezetünknek, ha hagyunk időt, hogy feldolgozza az ételeket. Érdemes a desszerttel egy-két órát várni az ebéd után, és a cukor helyett alternatív édesítők után nézni. Kifejezetten fontos tehát, hogy az ünnepek alatt is figyeljünk a megfelelő minőségű és mennyiségű étkezésre, ne vigyük túlzásba, hogy a karácsony minden perce felhőtlen lehessen!
Capgras-szindróma, ha az ismerős ismeretlen
Van úgy, hogy megismerjük a körülöttünk lévőket, de azt gondoljuk, hogy mégsem ők azok, ilyenkor állhat a háttérben Capgras-szindróma.
GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?
Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.
Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?
A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.
Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel
Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.
Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet
A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.