Egészségesek az izotóniás italok?
- Dátum: 2025.02.05., 09:53
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- dehidratáció, édesítőszer, felszívódás, izotóniás italok, kalória, sportolók, szervezet, teljesítmény, verejtékezés, vizeletelválasztást
Az izotóniás italokat (más néven sportitalokat) általában sportolók fogyasztják az edzések előtt, alatt, illetve a testmozgás végeztével. Vajon egészségesek ezek az italok? Miért van szükség ezekre?
A sportolás során a szervezetből verejtékezéssel eltávozott vizet és ásványi anyagokat (elektrolitokat) pótolják a sportitalokkal, egyúttal pedig azért fogyasztják őket, mert energiával és tápanyagokkal töltenek fel edzés közben, illetve után. Manapság egyre több termék közül van lehetőségük választani.
Mit tudnak pontosan az izotóniás italok?

Az izotóniás ital elektrolitokat tartalmaz, többek között nátriumot, a klórt, magnéziumot és káliumot. Ezen kívül egyszerű szénhidrátot (cukrot) is tartalmaznak. Ezek a szénhidrátok általában gyorsan felszívódóak, mint például a glükóz, fruktóz, szacharóz. A szénhidráttartalom edzés vagy verseny során fenntartja a teljesítményt. Sok termék édesítőszerekkel készül, hogy kevesebb felesleges pluszkalóriát tartalmazzon.
Mi minden szerepel még az összetevők között?
Tartalmazhat vízben oldódó vitaminokat, például B-, és C-vitamint. Az összetevők között találkozhatunk még színezékekkel és tartósítószerekkel. Az izotóniás italok fontos tulajdonsága az ozmolalitás. Ez mit jelent?
Az ozmolaritás és az ozmolalitás az oldott anyag koncentrációjának mértékegységei, amelyeket gyakran használnak a biokémiára és a testfolyadékokra vonatkozóan.
A sportital nem azonos az energiaitallal!

Sokan összekeverik a sportitalokat a boltokban kapható energiaitalokkal, hiszen mind a kettőt szokás ugyanazzal a névvel illetni, ám az energiaitalok teljes mértékben különböznek az izotóniás italoktól, hiszen azok nem ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmaznak, hanem koffeint és/vagy taurint. Ezek fogyasztása egyáltalán nem ajánlott, különösen testmozgás végzése során, hiszen veszélyes lehet! Az energiaitalok összetevői fokozzák a vizeletelválasztást, ezáltal dehidratációt (kiszáradást) okozhatnak, valamint negatív elektrolit-egyensúlyt.
Az izotóniás italokat bárki fogyaszthatja?
Nem egészen. Az izotóniás italok fogyasztása sem mindenki számára ajánlott. Az izotóniás italok fogyasztása leginkább versenysportokban indokolt, a hobbisportolók általában nem igényelnek fokozott elektrolitpótlást. Versenyidőszakban azonban átmenetileg megemelkedhet ez az igény.
A boltok polcain már számos termék közül választhatunk, ám fogyasztásukkal kapcsolatban egyeztessünk gyógyszerésszel, vagy kezelőorvosunkkal, sportorvosunkkal, különösen alapbetegségek esetében.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?