Menü

A dzsungel könyve örök

A dzsungel könyvét mindenki ismeri, a remek 1894-es Rudyard Kipling-novelláskötet alapsztoriját a Pesti Színház álmodta újra Dés László (zene), Geszti Péter (dalszöveg), Békés Pál (szövegkönyv) segítségével. A zenés játékot 1996 januárja óta folyamatosan játsszák, sokszor napjában többször is, hatalmas sikerrel. A bemutatója évében a Színházi Kritikusok Díját is elnyerte, mint az év zenés darabja. A musical azóta több mint 1400 előadást ért meg, és az ország számos színháza bemutatta.

Immáron én is beavatódtam ebbe a kultúrtörténeti jelenségbe pár hete egy kellemes vasárnapi délutánon. Elöljáróban tudtam, hogy ez egy megkerülhetetlen alapmű, amiben a magyar színjátszás fiataljainak apraja-nagyja megfordult már az évek során. Mostanában már a nagyobb szerepeket osztott szereposztásban játsszák. Szerencsére én most a régi nagy „öregek” jutalomjátékával láttam. Többször is utaltak arra a darabban, hogy Méhes László Ká kígyóként, illetve a klasszikus törvényeket oktató Balu medveként Reviczky Gábor még egy másik generációt, egyébként az eredeti szereposztást képviselik.

A darab rengeteg táncelemet vonultat fel, ahol a fiatal színészek magával ragadóan segítik a történet kibontakozását, ahol Balu mackó és Bagira, a fekete párduc (Majsai-Nyilas Tünde) igyekszik egyengetni a dzsungelbe szakadt ember fiú (Reider Péter) életét, valamint megóvni őt a tigris, Sir Kán (Brasch Bence) vérszomjától. Külön fénypontja az általam látott csapatnak, Csil keselyű szerepében, Szántó Balázs, aki olyan lazán hozza a szerepét, hogy simán elviszi a showt.

A dzsungel könyve dalait rengeteg család szerezte be így vagy úgy az évek során, azonban sajnos nálunk nem volt így, de még én is együtt dúdoltam velük mikor a farkasok befogadták Mauglit („Farkas vagyok”), képzeletben bokszoltam a hős tanítóval, mikor „Beindul a pofonofon”, Akelának drukkoltam mikor felcsendül a „Mit ér a farkas?” és féltem mikor eljött a „Tigris éjszakája”. Aki még nem látta azért, aki meg látta az azért, tegyen egy újabb próbát ezzel a musicallel és merüljön el a dzsungel törvényeiben, vagyis a DzsTK-ban. Kedves humor, szerethető karakterek és remek zenékkel tarkított kaland, amely nemcsak megunhatatlan, hanem játékosan gyereklelkű is. Jó szórakozást mindenkinek, aki jegyet vesz erre a klasszikus élményutazásra.

Amikor a nézői elvárások felfalják a történetet

A Stranger Things az év kezdetével véget ért. Hangosan és túlbiztosítva zárult le a sorozat, egy grandiózus, illetve komplex utolsó epizóddal. Pár hét eltelte után kijelenthető, hogy a finálé megosztotta a nézőket, annak ellenére, hogy szinte minden szereplő pozitív kimenetelű és következetes lezárást kapott.

A gonosz bennünk él?

A Budapesten forgatott új Russell Crowe film a nürnbergi perről sok premiercsúszás után végre beért a honi mozikba is. A színészek elitek: Michael Shannon (A víz érintése) a főügyész, Rami Malek (Bohém rapszódia) a pszichológus, aki a jócskán meghízott kedvelt új-zélandi -ausztrál fenegyerekünk által alakított Göringet, illetve sorstársait analizálja a híres per alatt. Erős és roppant érzékeny témát érint, amely reméltük, hogy oktatófilmnek csakúgy, mint történelmi filmnek is megállja majd a helyét. Lássuk összejön-e a várva várt Oscar-eső.

Pandora még mindig egyedi, a tartalom viszont ismerős

James Cameron három évvel A víz útja után újra bizonyítani akarja, hogy az Avatar-széria még mindig képes megrengetni a mozitermeket. A Tűz és hamu minden eddiginél nagyobb, zajosabb és sötétebb fejezetként vonul be a filmtörténelembe. A kérdés inkább az, hogy az epikus megvalósítás mögött maradt-e még valódi újdonság.

Az antihősök új dimenziója a Marvel-univerzumban

Az idén videón is már megjelent Mennydörgők* egy olyan társaság története, amelyet nem külső kényszer, hanem a saját változni akarásuk húz egy irányba. Mindannyian cipelik a maguk hibáit, traumáit, de mégis egymás mellett találják meg azt a ritmust, ami a sztori végére valódi csapattá formálja őket. A hangulat és a dinamika könnyen felidézheti A galaxis őrzőit, de a fókusz itt jóval személyesebb, valamint sokkal inkább szól a szereplők közötti dinamikáról.

A haza és az emberség kötelez

Pár napja bemutatták a nagy állami támogatással megtolt Sárkányok Kabul felettet, amely a roppant vérszegény magyar akciófilm zsánerba igyekszik friss vért pumpálni miközben az afganisztáni békefenntartóink munkájának állít emléket. Pörgős csatajeleneteket legalább profi díszletekkel és kameramunkával ígért a trailer. Ezek után (remélem) egy emberként reméltük, hogy politikai terheltsége ellenére egy szórakoztató film készült el. Ennek jártam utána.