A dzsungel könyve örök
- Dátum: 2025.03.01., 15:00
- Vass Attila
- dzsungel, férfi, kaland, kígyó, Kipling, medve, musical, párduc
A dzsungel könyvét mindenki ismeri, a remek 1894-es Rudyard Kipling-novelláskötet alapsztoriját a Pesti Színház álmodta újra Dés László (zene), Geszti Péter (dalszöveg), Békés Pál (szövegkönyv) segítségével. A zenés játékot 1996 januárja óta folyamatosan játsszák, sokszor napjában többször is, hatalmas sikerrel. A bemutatója évében a Színházi Kritikusok Díját is elnyerte, mint az év zenés darabja. A musical azóta több mint 1400 előadást ért meg, és az ország számos színháza bemutatta.
Immáron én is beavatódtam ebbe a kultúrtörténeti jelenségbe pár hete egy kellemes vasárnapi délutánon. Elöljáróban tudtam, hogy ez egy megkerülhetetlen alapmű, amiben a magyar színjátszás fiataljainak apraja-nagyja megfordult már az évek során. Mostanában már a nagyobb szerepeket osztott szereposztásban játsszák. Szerencsére én most a régi nagy „öregek” jutalomjátékával láttam. Többször is utaltak arra a darabban, hogy Méhes László Ká kígyóként, illetve a klasszikus törvényeket oktató Balu medveként Reviczky Gábor még egy másik generációt, egyébként az eredeti szereposztást képviselik.
A darab rengeteg táncelemet vonultat fel, ahol a fiatal színészek magával ragadóan segítik a történet kibontakozását, ahol Balu mackó és Bagira, a fekete párduc (Majsai-Nyilas Tünde) igyekszik egyengetni a dzsungelbe szakadt ember fiú (Reider Péter) életét, valamint megóvni őt a tigris, Sir Kán (Brasch Bence) vérszomjától. Külön fénypontja az általam látott csapatnak, Csil keselyű szerepében, Szántó Balázs, aki olyan lazán hozza a szerepét, hogy simán elviszi a showt.
A dzsungel könyve dalait rengeteg család szerezte be így vagy úgy az évek során, azonban sajnos nálunk nem volt így, de még én is együtt dúdoltam velük mikor a farkasok befogadták Mauglit („Farkas vagyok”), képzeletben bokszoltam a hős tanítóval, mikor „Beindul a pofonofon”, Akelának drukkoltam mikor felcsendül a „Mit ér a farkas?” és féltem mikor eljött a „Tigris éjszakája”. Aki még nem látta azért, aki meg látta az azért, tegyen egy újabb próbát ezzel a musicallel és merüljön el a dzsungel törvényeiben, vagyis a DzsTK-ban. Kedves humor, szerethető karakterek és remek zenékkel tarkított kaland, amely nemcsak megunhatatlan, hanem játékosan gyereklelkű is. Jó szórakozást mindenkinek, aki jegyet vesz erre a klasszikus élményutazásra.
Egy nélkülöző nemzet szülöttei
Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmje, az Árva a 20. századi magyar társadalmi traumák és a személyes veszteségek metszéspontján született meg. Nagyszabású művészi alkotás, amely egyszerre beszél a mindennapi veszteségről és a gyászról. A történet a múltat nem pusztán idézi, hanem felépíti és újraéli – fájdalmasan, őszintén és minden pátosz nélkül.
Del Toro újraéleszti a Frankensteint
„Él-váltás” – a modern Frankenstein-történet új kiadását láttuk a minap férjemmel, a Frankenstein (2025) című filmet, amelyet Guillermo del Toro maga írta és rendezte, és amely a klasszikus Frankenstein; or, The Modern Prometheus-regény most már nemcsak adaptációja, hanem – részben – újragondolása is.
Az ember, aki az USA-ban született
Reneszánszukat élik a szélesvásznon a zenész életrajzok és az egy-egy híres énekes legismertebb albumának készítéséről szóló filmek, e kettő keveréke a legújabb mozi, a beszédes című, Springsteen: Szabadíts meg az ismeretlentől. Nem árul zsákbamacskát. Remek zenéket, nagy emberi vívódásokat ígér egy kissé szürkének ható főhőssel, aki a múlt démonjaival küzd, de végül a teljes nihil helyett a szupersztárság lesz osztályrésze.
Izland a melankólia szigete is
A Nyári fény, aztán leszáll az éj, Jón Kalman Stefánsson izlandi író melankolikus novellacsokorszerű regénye húsz éve nagy sikerrel szerepel a könyves toplistákon. Svéd és izlandi pénzből három éve kapott egy figyelemreméltó filmfeldolgozást, pár napja már látható a honi művészmozikban is. Tragikus és szívbe markoló, egyszerű, emberi, falusi történetek egyvelege, amely a forgalmazói plakát ellenére egyáltalán nem komédia, csak egy lassú dráma.
Imposztorra várva
Közel egy éve töretlen sikerrel megy a Pesti Színházban Rudolf Péter rendezésében, Spiró György műve alapján készült Az imposztor, amely komédia jellege ellenére komoly társadalom- és politikakritikával is bír. A közel háromórás darab minden perce igazi élményt ad a rá jegyet vevőknek. Kern Andrással a címszerepben a darab jutalomjáték, a várható, megérdemelt tapsvihar azonban egyértelmű kikacsintás az elmúlt 30 évünk viszonyaira is. De lássuk a részleteket.