Miért fontos a szellőztetés télen?
- Dátum: 2026.01.08., 08:17
- Szabó Máté
- képek:pexels
- fejfájás, hideg, közérzet, levegő, meleg, pára, szellőztetés, tél
Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.
A zárt terekben gyorsan felhalmozódik az áporodott szag, a pára és azok a szennyező anyagok, amelyek nemcsak a szobák állapotát, hanem a bennünk zajló folyamatokat is befolyásolják. Előfordul, hogy a rossz közérzet, a stressz és a fáradtság mögött az első számú bűnös a kellemetlen szagok tömkelege. Ezzel szemben a friss levegő érezhetően javítja a hangulatot, tisztább fejjel gondolkodunk és jobban alszunk. Ráadásul a természetes szellőzés frissességet hoz, és vele együtt egy kicsit a kinti életet is beinvitálja az otthonunkba.

Párás beltér, penész a falakon
A téli időjárás egyik legnagyobb félreértése az, hogy „kihűl a lakás”. Valójában nem akkor veszítünk jelentős hőmérsékletet, ha naponta többször, rövid ideig kitárjuk az ablakokat, hanem ha órákig résnyire nyitva hagyjuk őket. Az év első hónapjaiban az intenzív, néhány perces szellőztetés a nyerő stratégia. Ilyenkor az elhasznált levegő 5–15 perc alatt távozik, miközben a falak és a padló nem hűlnek ki, ezáltal gyorsan visszaveszik az eredeti hőmérsékletüket. Különösen a fűtési szezon elején fontos ez, amikor a hőmérséklet-különbségek miatt könnyebben alakul ki a páralecsapódás. Ha odakint 10–12 Celsius-fok körüli az idő, a nyílászárók kinyitása még a beltéri nedvességet is hatékonyan csökkenti.
A nyirkosság a lakások csendes ellensége. Fürdés, mosás, főzés és teregetés – ezek mind olyan rendszeres tevékenységek, amelyek jelentősen növelik a levegő páratartalmát. Később a vízgőz a hidegebb felületeken csapódik le: falakon, szigetelések mellett és a sarkokban. A következmény először csak egy sötét, a konyhában sokszor zsíros folt lesz, később viszont penész is, ami már túlmutat az esztétikai problémán. A gombák allergiát válthatnak ki, rontják az életminőséget, hosszú távon pedig még az épület szerkezetét is károsíthatják, ha kezeletlenül maradnak.
Tudatos lépések az egészséges beltérért
A mindennapokban érdemes egy tudatos rutint kialakítani. Ébredés után néhány perc erejéig szellőztessünk a hálószobában, ezzel kiengedve az éjszaka során felgyűlt párát. Este lefekvés előtt – akár csak pár percre – újra engedjünk be némi levegőt, mert ez az alvás minőségén is érezhető. A téli szellőztetés nagyban múlik azon, hogy milyen életvitelt folytatunk a mindennapok során. Sok apró, rutinszerű mozdulat van, amelyek észrevétlenül növelik a páratartalmat és rontják a levegő minőségét. Ezekre érdemes tudatosan figyelni, mert hosszú távon látványos különbséget jelentenek. Ilyen hétköznapi helyzetek például az alábbiak:

Fürdéssel járó gőz – ha lehet, zuhanyozzunk csukott ajtó mögött, majd töröljük szárazra a padlót és engedjük ki a párát.
Ha van rá lehetőség, akkor ne a lakásban teregessünk. A kimosott ruhák rengeteg nedvességet engednek ki magukból, ami kicsapódik a falakon.
Takarítás után hagyjuk, hogy átjárja a lakást a friss levegő.
Főzéskor nagyon fontos a sokszor olajos gőz kiengedése a konyhából.
Ne toljuk közel a bútorokat a szélső falakhoz – hagyjunk némi teret, különben a fal áthűl és könnyebben penészedik.
Használjuk ki a légmozgást. Kertes házban vagy tetőtérben a kereszthuzat gyors, hatékony és friss áramlatokat biztosít.
A lényeg egyszerű, és nincs benne semmi különlegesség. Télen is érdemes naponta többször, rövid ideig szellőztetni, ugyanis így nem keletkezik jelentős energiaveszteség, miközben elkerülhető a penészedés és javul a beltéri levegő minősége. Ha ezt betartjuk, nemcsak a lakásunk hálálja meg, hanem mi magunk is tisztább fejjel, jobb közérzettel és kevesebb betegséggel élhetjük a mindennapjainkat.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig
Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.
Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?
Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.