Menü

Dísznövény és fogyasztható ínyencség

Piacokon ritkán kapni, de ha mégis találunk, azonnal csapjunk le rá, mert nem fogjuk megbánni. A rebarbara különleges zöldségféle, amelynek leginkább a levélnyele, vagyis a zöldes, pirosas szára fogyasztható. Savanykás íze miatt igazi ínyencség.

A rebarbarát ősidők óta ismeri és használja az emberiség. A szakértők úgy kalkulálnak, hogy már mintegy 4500-5000 éve rendszeres tápláléka volt az akkor élőknek. Egy kínai füveskönyvben, ami 2700 esztendős, szintén említést tesznek róla.

A kínaiak elsősorban a gyökértörzséből készített tea miatt kedvelték, pedig zöldes, pirosas színben pompázó szára az igazi finomság. A növény is a kínai, tibeti, mongóliai vidékről származik, itt egyébként negyvennél is több fajtáját ismerik. Európában az 1700-as évektől kezdve terjedt el, már akkor is fontos kereskedelmi cikknek számított.

A rebarbarát az angol és német konyha sokkal többször használja, mint a magyar. Felismerték, hogy bizony a kora tavaszi időszakban a fogyasztása különösen ajánlott – a téli évszak végére a szervezet vitamin raktárai alaposan kiürülnek és minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy feltöltsük ezeket a tárolókat. A rebarbara erre az egyik legtökéletesebb lehetőség, hiszen igen gazdag A-, C-, valamint B1-, és B2-vitaminban. Az ásványi anyagok tekintetében sok kálciumot, káliumot, vasat, magnéziumot, foszfort és szelént találunk benne.

A napos helyet kedvelő rebarbarát sokan dísznövényként tartják hatalmas, zöld levelei miatt. Azonban gyökérszára és levélnyele miatt inkább fogyasztásra ajánljuk.

A rebarbara a gyomor jó barátja, segíti az emésztést, étvágyjavító, has- és vízhajtó hatású. Valódi gyomorerősítő, erős gyulladás csökkentő, a fogíny és a száj nyálkahártya bántalmait is enyhíti, vér és vesetisztító, pépesítve az aranyeret is gyógyítja.

Tudni érdemes még róla, hogy sok-sok alma-, citrom- és oxálsavat tartalmaz, utóbbi miatt a gyerekeknek, kismamáknak és vesebetegeknek nem is nagyon ajánlatos túl sokat fogyasztaniuk belőle.

A gyöktörzséből kiváló teát készíthetünk, a szárából kompótot, mártást, szószt, pépet, süteményt alkothatunk, de önmagában is jó elrágcsálni. A kifacsart leve pedig nagyszerű bio permetlé, főleg a tetvek ellen.

Fotó:
pixabay.com

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.

A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében

A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.

Homoktövis – a természet egyik leggazdagabb vitaminforrása

A homoktövis (Hippophae rhamnoides) az egyik legismertebb gyógynövény, amelyet évszázadok óta alkalmaznak egészségmegőrző célokra. Élénk narancssárga bogyói rendkívül gazdagok vitaminokban, antioxidánsokban és bioaktív vegyületekben, ezért sokan „szuperélelmiszerként” emlegetik.