Dísznövény és fogyasztható ínyencség
- Dátum: 2014.05.08., 14:41
- mit kell tudni a rebarbaráról, rebarbara, rebarbara a konyhában, rebarbara hatása
Piacokon ritkán kapni, de ha mégis találunk, azonnal csapjunk le rá, mert nem fogjuk megbánni. A rebarbara különleges zöldségféle, amelynek leginkább a levélnyele, vagyis a zöldes, pirosas szára fogyasztható. Savanykás íze miatt igazi ínyencség.
A rebarbarát ősidők óta ismeri és használja az emberiség. A szakértők úgy kalkulálnak, hogy már mintegy 4500-5000 éve rendszeres tápláléka volt az akkor élőknek. Egy kínai füveskönyvben, ami 2700 esztendős, szintén említést tesznek róla.
A kínaiak elsősorban a gyökértörzséből készített tea miatt kedvelték, pedig zöldes, pirosas színben pompázó szára az igazi finomság. A növény is a kínai, tibeti, mongóliai vidékről származik, itt egyébként negyvennél is több fajtáját ismerik. Európában az 1700-as évektől kezdve terjedt el, már akkor is fontos kereskedelmi cikknek számított.

A rebarbarát az angol és német konyha sokkal többször használja, mint a magyar. Felismerték, hogy bizony a kora tavaszi időszakban a fogyasztása különösen ajánlott – a téli évszak végére a szervezet vitamin raktárai alaposan kiürülnek és minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy feltöltsük ezeket a tárolókat. A rebarbara erre az egyik legtökéletesebb lehetőség, hiszen igen gazdag A-, C-, valamint B1-, és B2-vitaminban. Az ásványi anyagok tekintetében sok kálciumot, káliumot, vasat, magnéziumot, foszfort és szelént találunk benne.
A napos helyet kedvelő rebarbarát sokan dísznövényként tartják hatalmas, zöld levelei miatt. Azonban gyökérszára és levélnyele miatt inkább fogyasztásra ajánljuk.
A rebarbara a gyomor jó barátja, segíti az emésztést, étvágyjavító, has- és vízhajtó hatású. Valódi gyomorerősítő, erős gyulladás csökkentő, a fogíny és a száj nyálkahártya bántalmait is enyhíti, vér és vesetisztító, pépesítve az aranyeret is gyógyítja.
Tudni érdemes még róla, hogy sok-sok alma-, citrom- és oxálsavat tartalmaz, utóbbi miatt a gyerekeknek, kismamáknak és vesebetegeknek nem is nagyon ajánlatos túl sokat fogyasztaniuk belőle.
A gyöktörzséből kiváló teát készíthetünk, a szárából kompótot, mártást, szószt, pépet, süteményt alkothatunk, de önmagában is jó elrágcsálni. A kifacsart leve pedig nagyszerű bio permetlé, főleg a tetvek ellen.
Fotó:
pixabay.com
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Noni – a trópusok különleges gyümölcse
A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.
A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében
A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.
Homoktövis – a természet egyik leggazdagabb vitaminforrása
A homoktövis (Hippophae rhamnoides) az egyik legismertebb gyógynövény, amelyet évszázadok óta alkalmaznak egészségmegőrző célokra. Élénk narancssárga bogyói rendkívül gazdagok vitaminokban, antioxidánsokban és bioaktív vegyületekben, ezért sokan „szuperélelmiszerként” emlegetik.