Menü

Adjunk magunknak és gyermekeinknek esélyt az egészséges testsúlyra!

Az Elhízás világnapját 2015. október 11-én azzal a céllal hívták életre, hogy ösztönözze az embereket az egészséges testsúly megőrzésére, a súlytöbblet leadására, és felhívja a döntéshozók figyelmét a sürgős cselekvés fontosságára az elhízás világjárvány leküzdése érdekében. Az Elhízás Világnapja idén is a gyermekkori elhízás visszaszorításának fontosságára figyelmeztet.

A jelenlegi trend alapján ugyanis 2015-re 2,7 milliárd felnőtt szenved majd a túlsúly és elhízás következményeitől világszerte az előrejelzések szerint, és nagy az esély arra, hogy a most súlytöbblettel élő gyermekek felnőttként is súlyproblémákkal küzdenek majd.

Elhízás: Magyarország dobogós helyen van

"Jelenleg globálisan a fiatal nők több mint 10%-a már az első terhessége előtt elhízott, és minél idősebb az anya, annál magasabb ez az arány. A terhesség előtt elhízott anyák gyermekeinek 15%-a 4 éves korában már szintén elhízott. Az elhízott 6-7 éves gyerekeknél 3-10-szer, az elhízott serdülőknél 5-20-szor nagyobb a felnőttkori elhízás gyakorisága. A kezeletlen súlytöbblet együtt jár az elhízással összefüggő rosszindulatú daganatos megbetegedések, a szív-, és keringési betegségek, a 2. típusú cukorbetegség, a depresszió és a nem-alkoholos eredetű zsírmáj betegség előfordulási gyakoriságának növekedésével, ami egyre nagyobb terhet ró az egészségügyi ellátó rendszerre" - hívja fel a figyelmet Dr. Gajdács Ágnes obezitológus, testsúlygyógyász.

"Magyarország az elhízottak világrangsorában dobogós helyen van. Akár az utcán is észrevehetjük, hogy a felnőttek kérharmada túlsúlyos vagy elhízott, a gyerekek egynegyede szintén súlyfelesleget cipel magán. Egyre gyakoribb a fat shaming, a súlyfelesleggel rendelkező emberek megalázása, amelyet szavakkal, írásban, nézéssel is elkövethetnek, a viccelődéstől a kritizálásig, az előítélettől a diszkriminációig sokféle módon megnyilvánulhat, és különösen a gyerekek és kamaszok önértékelését képes károsan befolyásolni”- teszi hozzá a szakorvos.

Egy hét odafigyelés - Új szemlélettel az elhízás ellen

Az Elhízás Világnapja remek alkalom arra, hogy kipróbáljuk: akár apró változtatásokkal is tehetünk saját magunk és mikrokörnyezetünk egészséges testsúlyáért. Első lépésként legalább 1 napra, vagy akár 1 hétre függesszük fel a kifogás-gyártást.

"Azért nem tudok fogyni, mert nagyon elfoglalt vagyok; nincs időm a testmozgásra/főzőcskézésre; nem szeretem a zöldségeket/gyümölcsöket” - ezek a leggyakoribb érvek, de sok fantáziadús kifogás szerepelhet még a kifogás-listán. Az Elhízás Világnapján tudatosan felejtsük el a kifogásokat, keressünk helyettük megoldásokat!

Kezdjük például a testmozgással!

Járkáljunk többet a megszokottnál, menjünk lépcsőn a lift helyett! Minden lépés számít, motivációs eszközként használjunk lépésszámlálót, napi fél óra gyaloglás kb. 3-4 ezer lépést jelent, 7500 lépéstől már közepesen aktív életmódot folytatunk!

Az ülőmunkát óránként 5 percre függesszük fel, járjunk egyet, nyújtózkodjunk, ez egy nap alatt akár 60-130 kcal mínuszt jelent. A gyerekek tanulás közben 20 percenként mozogjanak 5 percet, ezt az iskolai tanórákon is érdemes bevezetni. Szülőtaxi üzemmódban a várakozási időt az autóban/helyszínen üldögélés helyett töltsük mozgással, gyalogoljunk, fussunk!

Figyeljünk a táplálkozásra is!

Tartsunk üdítőital-mentes hetet, igyunk inkább vizet, teát. Törekedjünk a megfelelő folyadékmennyiség elfogyasztására, és gyermekünket is figyelmeztessük erre!

Mérjük ki a napi ajánlott 2 adag gyümölcs és 3 adag zöldség mennyiséget (1 adag 8 dkg), és egy héten keresztül a családból mindenki fogyassza el ezt az adagot!

Ne mondjuk, hogy nem szeretjük a zöldségeket/gyümölcsöket, keressük meg azokat, amelyek ízlenek!

Próbáljuk ki a nasi-mentes hetet, együnk 3 óránként, a napi három főétkezés mellett csomagoljunk tízórait és uzsonnát magunknak/gyermekünknek, így visszaszoríthatjuk a nasizást! Ezen a héten ne vegyünk nasit, számoljuk fel az otthoni készleteket!

Mutassunk példát gyermekünknek: ne mondjuk neki, hogy kevesebbet számítógépezzen, ha mi pedig a tévé előtt ülünk! Találjunk ki érdekes közös programokat, töltsünk együtt több minőségi időt!”- javasolja Dr. Gajdács Ágnes.

További ötletek a változtatásra: https://www.facebook.com/elhizasvilagnapja

Forrás: Dr. Gajdács Ágnes, purecom

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.