Menü

Miért eszünk többet, mint amire szükségünk van?

A túlsúly oka nem csak az, hogy hizlaló ételeket fogyasztunk, hanem az is, hogy jóval többet eszünk, mint amire szükségünk lenne. Ezen a téren a változást nem a gyomrunknál, hanem fejben kell elkezdeni.

A magyar kultúrára jellemző, hogy többet esznek, és többet okostelefonoznak, mint amit a józan ész diktálna. Igaz, nem a képernyőzés a fő oka annak, hogy túl sokat esznek hazánk polgárai, noha hozzáad ez is, ahogy egy korábbi cikkünkben megírtuk.

Vajon milyen okok járulnak hozzá, hogy bőven többet eszünk, mint amit a szervezetünk igényel? Igyekeztünk összeszedni a válaszokat.

Rossz szokásrendszer

A magyaroknak becsípődött, hogy a gyermek akkor egészséges, ha kissé kerek, s hogy noszogatni kell az evésre. Pedig a kicsik – amennyiben még nincsenek elrontva – tudják, hogy milyen mennyiségű ennivalóra van szükségük. A felnőttek elfelejtik beleszámolni azt, hogy a gyereknek sokkal kisebb a gyomra és a mennyiségi igénye. Valamint presztizs-kérdést csinálnak az evésből: „a szakács elismerése, ha sok fogy az ebédből”. Persze örömteli dolog, ha ízlik a főztünk, de a gyerekek néha nem figyelnek oda az ízekre. Az eszük a játékon jár, s elvannak a kis álomvilágukban.

A gyermekkori szocializáció pedig jelentősen befolyásolja, megalapozza az étkezési szokásainkat. Ugyanezeket a hiedelmeket később is tápláljuk. Nem hagyunk ott ételt, mert akkor kárba vész, és sokszor kell szedni, hogy örüljön az, aki főzött. Senki sem gondolja át, hogy mennyivel gyakrabban kell a tűzhely mellé állni, ha feleslegesen degeszre tömjük a családot? :)

Lelki evés

Emberek tömege él azzal a káros szenvedéllyel, amit a túlevés jelent. Csakhogy ez nem olyan látványos, mint a dohányzás, és sokkal elfogadottabb társadalmilag, mint az alkoholizmus. Pedig jelentős egészségügyi kockázatot rejt magában. Akkor miért csináljuk? Lelki okokból. Sokaknak jelent gyógyírt bánat esetén egy csokitorta, sokak hétköznapját színesíti meg a nassolás, ha éppen unatkozik. Tagadhatatlan, hogy az evés boldogságforrás, de szögezzük le: NEM MEGOLDÁS!

Igényesség és tudatosság

Bármilyen felháborító is, nem szabad kihagyni a felsorolásból, hogy a mértéktartáshoz tudatosság szükséges. Ez azt jelenti, hogy nem csak önigazolásokat gyártunk, miszerint „rossz a genetikánk”, meg hogy „úgysem akarunk túl izmosak lenni” (nyugi, nem áll fenn a veszély ezzel a hozzáállással), hanem ténylegesen odafigyelünk. Ahelyett, hogy az orvost, az élelmiszergyártókat és mindenki mást hibáztatunk, felelősséget vállalunk, s megnézzük, hogy mi az, ami rajtunk múlik, mi az, amit mi tehetünk? Igen, ehhez intelligencia kell, s energiabefektetés. Enélkül csak eszünk és eszünk végtelenül, ha pedig nem tetszik, amit a tükörben látunk vagy amit a doki mond nekünk, akkor találunk egy bűnbakot, okot, amire rá lehet fogni a túlsúlyunk okát.

Mit tehetünk?

A változáshoz az evéshez való hozzáállásunkon kell módosítani. Tudatosan szakíthatunk a gyermekkori berögződésekkel, a lelki problémáinkat pedig kezdjük el megoldani, felgöngyölíteni ahelyett, hogy a tányérunkra helyezzük át a problémamegoldást. Vállaljuk fel a felelősséget a testünkért, az egészségünkért!

Néhány apró trükk is segíthet:

- Határozzuk el ELŐRE, hogy mennyit eszünk
- Tudatosítsuk magunkban, hogy a máskor jóllakáshoz szükséges mennyiség nem biztos, hogy a szervezetünk igénye! Amennyiben hozzászokunk a módosított mennyiségekhez, könnyen lehet, hogy a fele is elég lesz…
- Nassoljunk tudatosan! Itt is előre határozzunk meg, hogy mennyit fogyasztunk, és a nassolást ne az étkezések között, hanem helyett ejtsük meg. Ettől persze még figyeljünk oda a megfelelő tápanyagbevitelre, és a nasik minőségére!
- Együnk kisebb tányérból! Lehet, hogy optikai csalódás, de bizony így működik az ember gondolkodása. Olyan ez, mint amikor húsz darab ezressel a pénztárcánkban gazdagabbnak érezzük magunkat, mint egyetlen szál húszezressel.
- Tegyük fel magunknak a kérdést az étkezések előtt: valójában milyen mennyiségű ételre van kifejezetten szükségem? S mantrázhatjuk magunknak azt is, hogy „pontosan annyit eszem, mint amennyit a szervezetem ténylegesen igényel.”

Ne feledjük: ha változtatunk azon, hogy mennyit eszünk, akkor a szervezetünknek és az agyunknak időre lehet szüksége, mire megszokja az új helyzetet. Idővel viszont gyomrunk összeszűkül, és fejben is megszokjuk, meglátjuk, hogy a kevesebb is elég, és a kevesebb néha több… Amint megtapasztaljuk, hogy a mérleg nyelve elindul lefelé, és hogy könnyedebbek vagyunk, máris plusz motivációt kaphatunk.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.

Tavaszi kincsek konyhánkba

Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.

3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod

A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.

A természet színei és az izlandi reggeli

A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.