Menü

Gyerekkonyha – avagy céklapürét csak esőkabátban!

Anyukámtól megtanultam a legfőbb szabályt: A kicsiknek mindig frisset, egészségeset, finomat főzzünk! Ezzel egyet is értek. Nekik különösen fontos, hogy mindig finoman, frissen, egészségesen főzzünk, vásároljunk bababarát és egészséges alapanyagokat, válasszuk a legfrissebb húsokat, legzamatosabb gyümölcsöket, roppanós zöldségeket!

Az étrendjüket sok zöldségből, gyümölcsből, gabonafélékből, kevésbé cukrozott tejtermékekből és megbízható minőségű húsokból, értékes olajokból - zsírokból állítsuk össze. Én figyelek arra, hogy minden reggelijük tartalmazzon gabonafélét, az ebéd legyen főtt étel, sokszor főzelék húsfeltéttel vagy tojással, májjal, uzsonnára adok kevés tejterméket, de inkább gyümölcsöt, vacsorára pedig az ebéd maradékaként főzeléket tojással, májjal, húsokkal. Remek ötlet egy szelet teljes kiőrlésű pékárut kínálni a kicsiknek, májkrémmel, felvágottal, sajtokkal, zöldséggel, vagy egy szelet kalácsot cukormentes házilekvárral, jöhet egy tányér egészségesebb tejbegríz kakaóval vagy gyümölccsel.

Halételekkel óvatosan bánjunk, győződjünk meg a szálkamentességről, mielőtt a kicsiknek tálaljuk fel! Ám a gyerekeknek is szüksége van az értékes Omega 3 zsírsavakra, pláne iskoláskorban különösen fontos ez, a megfelelő agyműködés szempontjából. Ha már iskolánál és a közösségeknél tartunk, szerencsére azt tapasztalom, hogy az óvodában és iskolákban már jóval tudatosabban készítik a gyermekek ételeit, figyelnek az alapanyagok minőségére, a só- és cukortartalomra, többször adnak gyümölcsöt, teljes kiőrlésű pékárut, csökkentett cukor tartalmú joghurtokat.

A picikre nem egyszerű főzni, a nagyobbakra meg pláne nem, hiszen sokszor előfordul, hogy ezt-azt nem esznek meg a gyermekeink. Illetve ami még jellemzőbb: időszakosan válogatnak, amit korábban szerettek, aziránt később már nem annyira lelkesednek. Szerencsére mindkét fiam nagyon jól evő és én nem ismerem ezt a problémát. Ámbár néha előfordul, hogy a nagyobbik fiam válogat, nem eszik meg mindent, vagy napokig-hetekig ugyanazt a reggelit kéri.

A sütőtök emlékszem állandó ételünk volt a hozzátáplálás időszakában, majd egy ideig meg sem voltak hajlandóak kóstolni. Ma már édesanyám sütőtök-krémleveséért vannak oda minden vasárnap.

Mi a teendő, ha a gyermekeink válogatósak lesznek?

Én azt gondolom, ha valamilyen ételt nem kérnek, akkor azt nem szabad erőltetni. Persze nem is kell lemondani arról, hogy a későbbiekben megkóstolják, hiszen az ízlésük változik, mindig kínáljuk meg őket mindenféle ízzel. Sohasem tudni, mikor lesznek hajlandóak megízlelni vagy elfogadni egy-egy addig nem kedvelt ételt. A férjem egyik kedvence a csirke édes-savanyú mártással, ezt én például nem szeretem, azonban a kisebbik fiam megeszi az apukája elől. Gyerekként nem szerettem a gomba ízét, „gumisnak” tartottam, ma gyakran készítem. Az ember ízlése változik és ez jó!

Ha valamely főzelék először nem nyeri el a kisgyermekeink tetszését, jó trükk, ha a sütőtökhöz, krumplifőzelékhez mindig főzünk egy almát. Ekkor finomabb és inkább a fogukra valóbb lesz. A krumplifőzelék sem olyan "nyúlós", a sütőtökhöz és céklához is remekül passzol az alma. Kisbabakorban gyakran főztem almát a zöldségekhez. (Egyébként most eszembe jutott az is, hogy a férjem felvágottas szendvicsébe is teszek néha egy szelet almát, vagy körtét a hús mellé. Anélkül, hogy megkérdezném róla, mert első hallásra biztosan tiltakozna, de evés közben már ő is elégedett az íz világgal.)

Már csak egyetlen dolgot nem tudok megmagyarázni és magam sem értek: hogy MIÉRT, MIÉRT, MIÉRT kell mindig főzelékkel teli szájjal köhögniük vagy tüsszenteniük a kisgyerekeknek? Valaki tudja? Megyek, felmosom a konyhát, ma sütőtök volt a menü, két tüsszentéssel. Holnapra céklát terveztem. Lehet, hogy esőkabátban tálalom!

Hogyan bírjuk sportolásra a gyereket?

Néhány előző cikkünkben már szót ejtettünk arról, hogy milyen sportágakra írassuk be a gyermekünket, mik a csapatsportok vagy éppen az egyéni sportok előnyei. Azonban azt be kell látni, hogy ebben a digitalizált világban már az is egyre nehezebb, hogy a gyermeket rábírjuk egyáltalán a sportolásra. Nem kell, és belátásunk szerint nem is szabad bűnbakokat keresni ebben, a jelenség ugyanis globális és tendenciózus. Megpróbálunk összegyűjteni néhány, nevezzük így jó tanácsot, hogyan is vihetjük-e a gyermekünket a rendszeres sportolás felé.

A zenetanulás pozitívan hat az agyműködésre

Függetlenül attól, hogy milyen dalokat szeretünk hallgatni, kik a kedvenceink, csak a javunkat szolgálja a zene szeretete, fizikai és mentális egészségünket jótékonyan befolyásolja.

Szigorral vagy engedékenységgel? - avagy hogyan neveljük a következő generációt

Fiatal felnőttek ezrei néznek nap mint nap tanácstalanul egymásra, ha szóba kerül a gyereknevelés. Nemcsak szülőként nehéz feladat eltalálni a helyes nevelési módszert, ez a kérdés a pedagógusokat is megizzasztja. Pedig a gyermekek száz évvel ezelőtt is gyermekek voltak. Akkor mi változott? Miért is olyan nehéz ez?

Magántanár vagy nyelviskola?

A továbbtanuláshoz ettől a tanévtől nemcsak egy emelt szintű érettségi kötelező, hanem egy nyelvvizsga is. Amiért eddig plusz pontok jártak, most alapkövetelmény lett, és ezzel még fontosabbá vált, hogy minél hamarabb és minél hatékonyabban nyelveket tudjunk tanulni. Az iskolán kívül nyelviskolában vagy magántanárnál vehetünk plusz órákat. De melyik éri meg jobban?

„Anya, van pénzed?”

A gyermeknevelés egyik célja, hogy életrevaló felnőtteket neveljünk, ehhez pedig nélkülözhetetlen, hogy megtanítsuk a gyermekeinknek a pénzzel való megfelelő bánásmódot is.