Menü

Gyümölcsevés szabályai

A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy naponta öt adag gyümölcsöt - illetve zöldséget - kellene enniük egészségük érdekében.

Mikor egyél gyümölcsöt?

Joggal gondolhatod, hogy ha ebéd vagy vacsora után sütemény helyett bekapsz egy narancsot vagy elrágcsálsz egy almát, azzal jót teszel. Valóban egészségesebb verzió gyümölcsöt fogyasztani, mint finomított szénhidrátban gazdag édességet, ám a kép tovább árnyalható. Ha főétkezés után eszel gyümölcsöt, az könnyen puffadáshoz vezethet. A gyümölcsök ugyanis jóval gyorsabban emészthetőek, mint húsok, illetve a magas szénhidráttartalmú tészták, a rizs vagy krumpli. Utóbbiak órákat töltenek a gyomorban, míg a gyümölcsök többsége 20-30 perc alatt megemészthető.

Ne szedjük le a héját

Az alma az egyik leguniverzálisabb gyümölcs: számos vitamin – folsav, magnézium, kalcium, A- és B-vitamin- és nyomelem forrása, amelyek főként a héjában találhatók meg. Azaz nem elég, ha csak a húsát fogyasztjuk el, a héját se dobjuk ki, abban van ugyanis a pektin is, ami segíti az emésztést, csökkenti a koleszterin szintet, enyhíti a szervezet gyulladásos folyamatait és tisztítja a bélrendszert. Igaz ez más héjas termésre, így például a szilvára, szőlőre, körtére. A vitaminok és a héj értékes rostanyagai azonban csak azokban a gyümölcsökben élvezhetők, amelyek nem távoli országokból vagy melegházból érkeztek, ezeknél ugyanis inkább hámozzunk, mint megegyük az érleléshez használt vegyszereket!

Aszaltat, csak ha muszáj

Cseles táplálék az aszalt gyümölcs, hiszen rendkívül ízletes, tápanyagban gazdag, de fogyasztása közben ne felejtsük el: a kivont víz miatt megemelkedett a finomság cukor- és kalóriatartalma is. Főként betegeknek, lábadozóknak ajánlott vagy rossz étvágyúaknak, akiknek fontos az energia utánpótlás, de diéta idején inkább a frissen termett változatát fogyasszuk. Aszalt gyümölcsöknél nagyon fontos – főként a mazsolánál- az alapos mosás, nem is gondolnánk, mennyi kosz van rajtuk!

Ha lehet, nyersen fogyasszuk

A rendszeres gyümölcsfogyasztás nem csak diéta idején fontos, hiszen szervezetünk vitamin-, élelmirost- és nyomelem szükségletének nagy részét ily módon biztosíthatjuk. Alapszabály, hogy amit lehet, nyersen fogyasszunk, mivel a tápanyagok a nyers gyümölcsből szívódnak fel a leghatékonyabban. Már akkor is veszítenek vitamintartalmukból, ha felszeleteljük őket és kifacsarjuk a levüket, mert oxidálódnak az értékes anyagok. Érdemes mindig az adott területre jellemző őshonos gyümölcsöt választani, ezek a leghasznosabbak az ott élők szervezete számára. Nekünk az alma, a körte, a ribizli, a dinnye, az eper, a málna, a szeder, szilva, a szőlő és azoknak is a szabadon termett változata a legjobb, méghozzá, természetes érésük idején.

Zárjuk a napot fehérjével

A harmadik főétkezés a vacsora, amely lehet hidegen, vagy melegen elkészített étel. Fontos, hogy ez az étkezés már kevesebb szénhidrátot tartalmazzon, mint a reggelink, több legyen benne a fehérje, ugyanis az éjszaka folyamán nem hasznosuló szénhidrát elraktározódik, felhasználás hiányában pedig zsírpárnák alakulnak ki. Az időzítésben is legyünk körültekintőek: lefekvés és vacsora között teljen el legalább 3 óra, hiszen minimálisan ennyi időt vesz igénybe, amíg kiürül a gyomrunk. Ellenkező esetben a teltségérzet miatt álmatlan éjszakánk lesz, a lelassult emésztés miatt pedig a gyomorban marad az étel, és kellemetlen erjedési folyamatok indulnak be. A fehérjedús ételeket részesítsük előnyben, például a tejet, tejtermékeket, sajtokat, sovány húsféléket, tojást.

Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár, vacsorázz úgy, mint egy koldus - tartja az elterjedt mondás. A mai világban sajnos elég nehéz, bár nem lehetetlen betartani azokat a szabályokat, amelyekkel megőrizhetjük egészségünket.

Szerző: Udvari Fanni

A sokoldalú rozmaring

A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.

Melyik sófajta a legegészségesebb?

Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!

Mit kell tudni az inozitról?

Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.

Az acerola jótékony hatásai

Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.

Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?

A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.