Menü

Hozzátáplálás, mikortól, mit és hogyan

A harmadik gyermekem hozzátáplálásánál némi ismeretfrissítésre volt szükségem, mert már nem emlékeztem a nagyoknál hogyan kezdődött a kanalazás, azonban megfigyeltem, hogy számtalan divatos hozzátáplálási táblázat található a világhálón, ember legyen a talpán, aki kiigazodik köztük, ezért utánajártunk a témának.

Mikor kezdjük a hozzátáplálást? Szakértők szerint egyértelműen akkor, amikor az adott gyermek neurológiailag és pszichésen is megérett rá. Ez lehet 4 hónapos, de akár 6 hónapos korban is. A legjobb táplálék az anyatej, de egy bizonyos idő után, szükséges a hozzátáplálás elkezdése. A túl korai – négyhónapos kor előtti hozzátáplálás korai, veszélyes és nem ajánlott – de hat hónapos kor után már muszáj elkezdeni a kanalazást, ugyanis az anyatej már nem elég ebben a korban, már nem tartalmaz elég tápanyagot és energiát.

A kanalazás megkezdése előtt arra figyelni kell, hogy a gyermek stabilan üljön, fejét és nyakát jól tudja tartani. A reggeli és esti szoptatást célszerű minél tovább meghagyni, közte azonban el kell kezdeni a kanalazással, ízekkel való ismerkedést.

Az ételek bevezetésnél tudni kell, hogy minden gyerek más és nincs olyan, hogy a „Tiéd még nem?” „Az enyém már igen…”

Egyik gyermekkel gyorsabban lehet haladni, másokkal lassabban, egyik többet eszik, a másik keveset, egyik válogat, a másik minden szeret, nem egyformák, ahogy mi felnőttek sem vagyunk azok.

Az ételek bevezetésénél kóstoltassunk és ami nem ízlik, az kerüljön sorra később újra, esetleg később más ízekkel vegyítve. A pépeket mindig ellenőrizzük, hogy sem túl hideg, sem forró ne legyen. A kanalazást is meg kell tanulni, ez sem megy egyből. A táblázatokat a neten azért sem érdemes alapul venni, mert nem biztos, hogy a gyermek ízlése a táblázatban foglaltakkal megegyező adott időben és korban, ezért a védőnői javaslatokat a gyermekhez kell igazítani.

A hozzátáplálás nem játék, nagyon fontos a jövőre nézve, ezért nem „menő” dolog, - az alacsonyabb intelligenciájú szülők pedig (elnézést, nem tudtam szebben megfogalmazni) sajnos megteszik-, hogy pörkölttel-nokedlivel, süteménnyel etetik és cukros üdítővel itatják a babáikat. A gyermek először csak almapépet kaphat, utána főtt krumplit pépesítve, sütőtököt, édesburgonyát, sárgarépát, később céklát, spenótot.

Ha nem tudjuk a folyamatot pontosan, akkor kérdezzünk gyermekorvosunktól, védőnőnktől.

A fontos, hogy először egyféle étel adása javasolt, ugyanis, ha egyidőben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek jelentkeznek, nem fogjuk tudni mi váltotta ki a reakciót.

Sajnos a vasban gazdag ételeket gyakran mellőzzük az étrendünkből, pedig nekünk is és babáinknak is nagy szüksége van rá. A májat, tojássárgáját 8 hónapos kortól lehet adni, zöldségek közül pedig borsó, a zöld leveles zöldségek emelendők ki.

Gabonafélék alatt főként a rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén és tartalmaz vasat is.

Ezeket a gabonapépeket elkészíthetjük tápszerrel, anyatejjel, vízzel is.

Glutént a gyermek 6 hónapos korában érdemes bevezetni, kis mennyiségben, mely alatt nem cukrozott kekszeket értünk. A zsír bevitel sem tiltott, 6-7 hónapos korban a csirkehús, pulykahús mellé egy kávéskanál olívaolajat is érdemes keverni a pürékhez.

Nincs rá recept, sem ígéret, hogy a babák minden ételt elfogadnak és szeretni fognak, azonban érdemes újra és újra próbálkozni a korábban elutasított ételekkel, semmiképp sem erőltetve, vagy görcsösen. Problémás esetekben érdemes anyatejjel vagy tápszerrel összekeverni az ételt, vagy a krumplihoz, céklához, sütőtökhöz egy almát főzni, ezek a praktikák szoktak segíteni.

Tejtermék adása 7-8 hónapos kor után kezdődhet (sajt, túró, joghurt stb), tehéntejet pedig egyéves kor után adhatunk. 12 hónapos kor alatt a tej fogyasztása, ivása nem ajánlott!

A gyümölcslevekkel is ez a helyzet, a gyümölcslé a hiedelemmel ellentétben nem egészséges, túl tömény, hizlal. A 100%-os gyümölcslé egészséges marketingfogásnak tűnhet a boltok polcain, azonban tudni kell, hogy sajnos orvosilag kifejezetten rosszak.

Etetésnél különösen figyeljük arra, hogy ne adjon gyermekünknek kemény, félrenyelhető ételdarabokat, mindent alaposan pürésítsünk.

S végül egy fontos tanács: a türelem. A hozzátáplálás nem megy egyik napról a másikra, a kanalazást igenis tanulni kell, a folyamatot pedig nem szabad sürgetni, sem az ételeket erőltetni, az ajánlott hozzátáplálási kort pedig be kell tartani. A gyermekünk egészsége érdekében.

Martinka Dia

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.

A pillangóölelés ereje – amikor a nyugalom kéznél van

A mai rohanó világban a gyerekek (és sokszor mi, felnőttek is) egyre több ingerrel, elvárással és feszültséggel találkoznak nap mint nap. A tanulás, a munka, a teljesítménykényszer, az online tér és a mindennapi zaj mind hatással vannak lelki egyensúlyunkra.

Étkezz okosan, gondolkodj gyorsan! – Gyerekeknek szóló agytápláló tippek

Minden szülő szeretné, ha gyermeke okos, figyelmes és energikus lenne. Tudtad, hogy az, amit megesznek a gyerekek, hatással van az agyműködésükre és a tanulási képességeikre is? Vannak olyan ételek, amiket gyakrabban érdemes a tányérjukra tenni, mert segítik a memóriát, a koncentrációt és az általános szellemi frissességet. Nézzük, melyek ezek az igazi “okosító ételek”!