Menü

Hozzátáplálás, mikortól, mit és hogyan

A harmadik gyermekem hozzátáplálásánál némi ismeretfrissítésre volt szükségem, mert már nem emlékeztem a nagyoknál hogyan kezdődött a kanalazás, azonban megfigyeltem, hogy számtalan divatos hozzátáplálási táblázat található a világhálón, ember legyen a talpán, aki kiigazodik köztük, ezért utánajártunk a témának.

Mikor kezdjük a hozzátáplálást? Szakértők szerint egyértelműen akkor, amikor az adott gyermek neurológiailag és pszichésen is megérett rá. Ez lehet 4 hónapos, de akár 6 hónapos korban is. A legjobb táplálék az anyatej, de egy bizonyos idő után, szükséges a hozzátáplálás elkezdése. A túl korai – négyhónapos kor előtti hozzátáplálás korai, veszélyes és nem ajánlott – de hat hónapos kor után már muszáj elkezdeni a kanalazást, ugyanis az anyatej már nem elég ebben a korban, már nem tartalmaz elég tápanyagot és energiát.

A kanalazás megkezdése előtt arra figyelni kell, hogy a gyermek stabilan üljön, fejét és nyakát jól tudja tartani. A reggeli és esti szoptatást célszerű minél tovább meghagyni, közte azonban el kell kezdeni a kanalazással, ízekkel való ismerkedést.

Az ételek bevezetésnél tudni kell, hogy minden gyerek más és nincs olyan, hogy a „Tiéd még nem?” „Az enyém már igen…”

Egyik gyermekkel gyorsabban lehet haladni, másokkal lassabban, egyik többet eszik, a másik keveset, egyik válogat, a másik minden szeret, nem egyformák, ahogy mi felnőttek sem vagyunk azok.

Az ételek bevezetésénél kóstoltassunk és ami nem ízlik, az kerüljön sorra később újra, esetleg később más ízekkel vegyítve. A pépeket mindig ellenőrizzük, hogy sem túl hideg, sem forró ne legyen. A kanalazást is meg kell tanulni, ez sem megy egyből. A táblázatokat a neten azért sem érdemes alapul venni, mert nem biztos, hogy a gyermek ízlése a táblázatban foglaltakkal megegyező adott időben és korban, ezért a védőnői javaslatokat a gyermekhez kell igazítani.

A hozzátáplálás nem játék, nagyon fontos a jövőre nézve, ezért nem „menő” dolog, - az alacsonyabb intelligenciájú szülők pedig (elnézést, nem tudtam szebben megfogalmazni) sajnos megteszik-, hogy pörkölttel-nokedlivel, süteménnyel etetik és cukros üdítővel itatják a babáikat. A gyermek először csak almapépet kaphat, utána főtt krumplit pépesítve, sütőtököt, édesburgonyát, sárgarépát, később céklát, spenótot.

Ha nem tudjuk a folyamatot pontosan, akkor kérdezzünk gyermekorvosunktól, védőnőnktől.

A fontos, hogy először egyféle étel adása javasolt, ugyanis, ha egyidőben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek jelentkeznek, nem fogjuk tudni mi váltotta ki a reakciót.

Sajnos a vasban gazdag ételeket gyakran mellőzzük az étrendünkből, pedig nekünk is és babáinknak is nagy szüksége van rá. A májat, tojássárgáját 8 hónapos kortól lehet adni, zöldségek közül pedig borsó, a zöld leveles zöldségek emelendők ki.

Gabonafélék alatt főként a rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén és tartalmaz vasat is.

Ezeket a gabonapépeket elkészíthetjük tápszerrel, anyatejjel, vízzel is.

Glutént a gyermek 6 hónapos korában érdemes bevezetni, kis mennyiségben, mely alatt nem cukrozott kekszeket értünk. A zsír bevitel sem tiltott, 6-7 hónapos korban a csirkehús, pulykahús mellé egy kávéskanál olívaolajat is érdemes keverni a pürékhez.

Nincs rá recept, sem ígéret, hogy a babák minden ételt elfogadnak és szeretni fognak, azonban érdemes újra és újra próbálkozni a korábban elutasított ételekkel, semmiképp sem erőltetve, vagy görcsösen. Problémás esetekben érdemes anyatejjel vagy tápszerrel összekeverni az ételt, vagy a krumplihoz, céklához, sütőtökhöz egy almát főzni, ezek a praktikák szoktak segíteni.

Tejtermék adása 7-8 hónapos kor után kezdődhet (sajt, túró, joghurt stb), tehéntejet pedig egyéves kor után adhatunk. 12 hónapos kor alatt a tej fogyasztása, ivása nem ajánlott!

A gyümölcslevekkel is ez a helyzet, a gyümölcslé a hiedelemmel ellentétben nem egészséges, túl tömény, hizlal. A 100%-os gyümölcslé egészséges marketingfogásnak tűnhet a boltok polcain, azonban tudni kell, hogy sajnos orvosilag kifejezetten rosszak.

Etetésnél különösen figyeljük arra, hogy ne adjon gyermekünknek kemény, félrenyelhető ételdarabokat, mindent alaposan pürésítsünk.

S végül egy fontos tanács: a türelem. A hozzátáplálás nem megy egyik napról a másikra, a kanalazást igenis tanulni kell, a folyamatot pedig nem szabad sürgetni, sem az ételeket erőltetni, az ajánlott hozzátáplálási kort pedig be kell tartani. A gyermekünk egészsége érdekében.

Martinka Dia

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.