Menü

Hozzátáplálás, mikortól, mit és hogyan

A harmadik gyermekem hozzátáplálásánál némi ismeretfrissítésre volt szükségem, mert már nem emlékeztem a nagyoknál hogyan kezdődött a kanalazás, azonban megfigyeltem, hogy számtalan divatos hozzátáplálási táblázat található a világhálón, ember legyen a talpán, aki kiigazodik köztük, ezért utánajártunk a témának.

Mikor kezdjük a hozzátáplálást? Szakértők szerint egyértelműen akkor, amikor az adott gyermek neurológiailag és pszichésen is megérett rá. Ez lehet 4 hónapos, de akár 6 hónapos korban is. A legjobb táplálék az anyatej, de egy bizonyos idő után, szükséges a hozzátáplálás elkezdése. A túl korai – négyhónapos kor előtti hozzátáplálás korai, veszélyes és nem ajánlott – de hat hónapos kor után már muszáj elkezdeni a kanalazást, ugyanis az anyatej már nem elég ebben a korban, már nem tartalmaz elég tápanyagot és energiát.

A kanalazás megkezdése előtt arra figyelni kell, hogy a gyermek stabilan üljön, fejét és nyakát jól tudja tartani. A reggeli és esti szoptatást célszerű minél tovább meghagyni, közte azonban el kell kezdeni a kanalazással, ízekkel való ismerkedést.

Az ételek bevezetésnél tudni kell, hogy minden gyerek más és nincs olyan, hogy a „Tiéd még nem?” „Az enyém már igen…”

Egyik gyermekkel gyorsabban lehet haladni, másokkal lassabban, egyik többet eszik, a másik keveset, egyik válogat, a másik minden szeret, nem egyformák, ahogy mi felnőttek sem vagyunk azok.

Az ételek bevezetésénél kóstoltassunk és ami nem ízlik, az kerüljön sorra később újra, esetleg később más ízekkel vegyítve. A pépeket mindig ellenőrizzük, hogy sem túl hideg, sem forró ne legyen. A kanalazást is meg kell tanulni, ez sem megy egyből. A táblázatokat a neten azért sem érdemes alapul venni, mert nem biztos, hogy a gyermek ízlése a táblázatban foglaltakkal megegyező adott időben és korban, ezért a védőnői javaslatokat a gyermekhez kell igazítani.

A hozzátáplálás nem játék, nagyon fontos a jövőre nézve, ezért nem „menő” dolog, - az alacsonyabb intelligenciájú szülők pedig (elnézést, nem tudtam szebben megfogalmazni) sajnos megteszik-, hogy pörkölttel-nokedlivel, süteménnyel etetik és cukros üdítővel itatják a babáikat. A gyermek először csak almapépet kaphat, utána főtt krumplit pépesítve, sütőtököt, édesburgonyát, sárgarépát, később céklát, spenótot.

Ha nem tudjuk a folyamatot pontosan, akkor kérdezzünk gyermekorvosunktól, védőnőnktől.

A fontos, hogy először egyféle étel adása javasolt, ugyanis, ha egyidőben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek jelentkeznek, nem fogjuk tudni mi váltotta ki a reakciót.

Sajnos a vasban gazdag ételeket gyakran mellőzzük az étrendünkből, pedig nekünk is és babáinknak is nagy szüksége van rá. A májat, tojássárgáját 8 hónapos kortól lehet adni, zöldségek közül pedig borsó, a zöld leveles zöldségek emelendők ki.

Gabonafélék alatt főként a rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén és tartalmaz vasat is.

Ezeket a gabonapépeket elkészíthetjük tápszerrel, anyatejjel, vízzel is.

Glutént a gyermek 6 hónapos korában érdemes bevezetni, kis mennyiségben, mely alatt nem cukrozott kekszeket értünk. A zsír bevitel sem tiltott, 6-7 hónapos korban a csirkehús, pulykahús mellé egy kávéskanál olívaolajat is érdemes keverni a pürékhez.

Nincs rá recept, sem ígéret, hogy a babák minden ételt elfogadnak és szeretni fognak, azonban érdemes újra és újra próbálkozni a korábban elutasított ételekkel, semmiképp sem erőltetve, vagy görcsösen. Problémás esetekben érdemes anyatejjel vagy tápszerrel összekeverni az ételt, vagy a krumplihoz, céklához, sütőtökhöz egy almát főzni, ezek a praktikák szoktak segíteni.

Tejtermék adása 7-8 hónapos kor után kezdődhet (sajt, túró, joghurt stb), tehéntejet pedig egyéves kor után adhatunk. 12 hónapos kor alatt a tej fogyasztása, ivása nem ajánlott!

A gyümölcslevekkel is ez a helyzet, a gyümölcslé a hiedelemmel ellentétben nem egészséges, túl tömény, hizlal. A 100%-os gyümölcslé egészséges marketingfogásnak tűnhet a boltok polcain, azonban tudni kell, hogy sajnos orvosilag kifejezetten rosszak.

Etetésnél különösen figyeljük arra, hogy ne adjon gyermekünknek kemény, félrenyelhető ételdarabokat, mindent alaposan pürésítsünk.

S végül egy fontos tanács: a türelem. A hozzátáplálás nem megy egyik napról a másikra, a kanalazást igenis tanulni kell, a folyamatot pedig nem szabad sürgetni, sem az ételeket erőltetni, az ajánlott hozzátáplálási kort pedig be kell tartani. A gyermekünk egészsége érdekében.

Martinka Dia

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?

Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?