Menü

Hozzátáplálás, mikortól, mit és hogyan

A harmadik gyermekem hozzátáplálásánál némi ismeretfrissítésre volt szükségem, mert már nem emlékeztem a nagyoknál hogyan kezdődött a kanalazás, azonban megfigyeltem, hogy számtalan divatos hozzátáplálási táblázat található a világhálón, ember legyen a talpán, aki kiigazodik köztük, ezért utánajártunk a témának.

Mikor kezdjük a hozzátáplálást? Szakértők szerint egyértelműen akkor, amikor az adott gyermek neurológiailag és pszichésen is megérett rá. Ez lehet 4 hónapos, de akár 6 hónapos korban is. A legjobb táplálék az anyatej, de egy bizonyos idő után, szükséges a hozzátáplálás elkezdése. A túl korai – négyhónapos kor előtti hozzátáplálás korai, veszélyes és nem ajánlott – de hat hónapos kor után már muszáj elkezdeni a kanalazást, ugyanis az anyatej már nem elég ebben a korban, már nem tartalmaz elég tápanyagot és energiát.

A kanalazás megkezdése előtt arra figyelni kell, hogy a gyermek stabilan üljön, fejét és nyakát jól tudja tartani. A reggeli és esti szoptatást célszerű minél tovább meghagyni, közte azonban el kell kezdeni a kanalazással, ízekkel való ismerkedést.

Az ételek bevezetésnél tudni kell, hogy minden gyerek más és nincs olyan, hogy a „Tiéd még nem?” „Az enyém már igen…”

Egyik gyermekkel gyorsabban lehet haladni, másokkal lassabban, egyik többet eszik, a másik keveset, egyik válogat, a másik minden szeret, nem egyformák, ahogy mi felnőttek sem vagyunk azok.

Az ételek bevezetésénél kóstoltassunk és ami nem ízlik, az kerüljön sorra később újra, esetleg később más ízekkel vegyítve. A pépeket mindig ellenőrizzük, hogy sem túl hideg, sem forró ne legyen. A kanalazást is meg kell tanulni, ez sem megy egyből. A táblázatokat a neten azért sem érdemes alapul venni, mert nem biztos, hogy a gyermek ízlése a táblázatban foglaltakkal megegyező adott időben és korban, ezért a védőnői javaslatokat a gyermekhez kell igazítani.

A hozzátáplálás nem játék, nagyon fontos a jövőre nézve, ezért nem „menő” dolog, - az alacsonyabb intelligenciájú szülők pedig (elnézést, nem tudtam szebben megfogalmazni) sajnos megteszik-, hogy pörkölttel-nokedlivel, süteménnyel etetik és cukros üdítővel itatják a babáikat. A gyermek először csak almapépet kaphat, utána főtt krumplit pépesítve, sütőtököt, édesburgonyát, sárgarépát, később céklát, spenótot.

Ha nem tudjuk a folyamatot pontosan, akkor kérdezzünk gyermekorvosunktól, védőnőnktől.

A fontos, hogy először egyféle étel adása javasolt, ugyanis, ha egyidőben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek jelentkeznek, nem fogjuk tudni mi váltotta ki a reakciót.

Sajnos a vasban gazdag ételeket gyakran mellőzzük az étrendünkből, pedig nekünk is és babáinknak is nagy szüksége van rá. A májat, tojássárgáját 8 hónapos kortól lehet adni, zöldségek közül pedig borsó, a zöld leveles zöldségek emelendők ki.

Gabonafélék alatt főként a rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén és tartalmaz vasat is.

Ezeket a gabonapépeket elkészíthetjük tápszerrel, anyatejjel, vízzel is.

Glutént a gyermek 6 hónapos korában érdemes bevezetni, kis mennyiségben, mely alatt nem cukrozott kekszeket értünk. A zsír bevitel sem tiltott, 6-7 hónapos korban a csirkehús, pulykahús mellé egy kávéskanál olívaolajat is érdemes keverni a pürékhez.

Nincs rá recept, sem ígéret, hogy a babák minden ételt elfogadnak és szeretni fognak, azonban érdemes újra és újra próbálkozni a korábban elutasított ételekkel, semmiképp sem erőltetve, vagy görcsösen. Problémás esetekben érdemes anyatejjel vagy tápszerrel összekeverni az ételt, vagy a krumplihoz, céklához, sütőtökhöz egy almát főzni, ezek a praktikák szoktak segíteni.

Tejtermék adása 7-8 hónapos kor után kezdődhet (sajt, túró, joghurt stb), tehéntejet pedig egyéves kor után adhatunk. 12 hónapos kor alatt a tej fogyasztása, ivása nem ajánlott!

A gyümölcslevekkel is ez a helyzet, a gyümölcslé a hiedelemmel ellentétben nem egészséges, túl tömény, hizlal. A 100%-os gyümölcslé egészséges marketingfogásnak tűnhet a boltok polcain, azonban tudni kell, hogy sajnos orvosilag kifejezetten rosszak.

Etetésnél különösen figyeljük arra, hogy ne adjon gyermekünknek kemény, félrenyelhető ételdarabokat, mindent alaposan pürésítsünk.

S végül egy fontos tanács: a türelem. A hozzátáplálás nem megy egyik napról a másikra, a kanalazást igenis tanulni kell, a folyamatot pedig nem szabad sürgetni, sem az ételeket erőltetni, az ajánlott hozzátáplálási kort pedig be kell tartani. A gyermekünk egészsége érdekében.

Martinka Dia

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.

Amit soha ne mondj egy kismamának…

Várandósan vagy kisgyerekes anyukaként rendszeresen találkozunk kéretlen tanácsokkal, megjegyzésekkel és olyan kérdésekkel, amiktől a falra mászunk. Nézzük mik azok a megjegyzések, amikkel ki lehetne űzni a világból a várandós vagy kisgyerekes anyukákat.

A gyermekkori evészavar nyomában

A kisgyermekek étkezési szokásainak megértése összetett feladat, és a neofóbia, a válogatós evés (picky eating) és az ARFID (elkerülő, korlátozó táplálékbeviteli zavar) mind fontos tényezők lehetnek.

Gyermekkori asztma

Rengeteg gyermek életében felüti a fejét az asztma, melynek tünetei megkeseríthetik a mindennapokat. Íme, néhány információ, amit érdemes tudni erről, vagy ezzel kapcsolatban.

Sportol a gyerek. Mit egyen?

Sportszülőként gyakran felmerül bennem a gondolat (nagyjából naponta), hogy mivel etessem az amúgy is kamaszodó, hirtelen megnőtt, változatos táplálkozást igénylő sportoló tizenéves gyerekeimet?